A Hír TV után a Magyar Nemzetnél is jelentős költségtakarékossági intézkedéseket vezetnek be. A Népszabadság információi szerint megszüntették a lap brüsszeli tudósítói posztját, az eddigi tudósító, Lovas István várhatóan ezentúl is publikál a lapban, de már nem állandó munkatársként. A Magyar Nemzet szerkesztőségében hétfőn bejelentették, hogy csaknem harminc újságírótól válnak meg, köztük olyan neves jobboldali szerzőktől mint Ugró Miklós, Lőcsei Gabriella, Torkos Matild, Ludwig Emil és Kulcsár Anna.
![]() |
Eddig két külön egységként működött a nyomtatott lapot, illetve az online tartalmat előállító szerkesztőség, a lap vezetése ezt akarja összevonni. A nyomtatott lap szerkesztősége hozzávetőleg hetven fős, a külön online gárda pedig 30 fős, ebből fognak egy hozzávetőlegesen 70-80 újságíróból és fotóriporterből álló közös szerkesztőséget kialakítani. A lap archívumában és ügyfélszolgálatánál is jelentős leépítés várható.
Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő a Népszabadságnak annyit mondott: a Magyar Nemzet belügyének tartja a változtatásokat, amelyekre a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek.
A Magyar Nemzet gondjait az is jelezte, hogy szeptember elején Liszkay Gábor a lap címoldalán jelentette be, hogy a nyomtatott lapok piacán tartósan érzékelhető egyre kedvezőtlenebb körülmények miatt kénytelenek megemelni a lap árát. Az áruspéldányok ára októbertől a jelenlegi 145 helyett 195 forint lesz, a havi előfizetés pedig 2990 forintra emelkedik. Liszkay szerint ritkán fordulnak az olvasóhoz ilyen rossz hírrel, majd hozzátette: „utoljára csaknem napra pontosan tizenkét éve, 2002. augusztus 31-én értesítettük Önöket áremelésről, akkor azért, mert a Medgyessy-kormány megvonta a Magyar Nemzettől az állami hirdetéseket".
A Magyar Nemzet a második legolvasottabb politikai napilap, eladott példányszáma a MATESZ legfrissebb adatai szerint átlagosan 37,5 ezer, 2002-ben ez a szám még 90 ezer körül volt.
Az elmúlt hónapokban a kormányhoz közel álló Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek is szembesülnie kellett azzal, hogy a kormány a reklámadóval nagyon mélyen belenyúlt a tulajdonosok zsebébe. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek is jelentős összegű reklámadót kell fizetnie. A Hír TV 2013-as adózott eredménye 534 millió forint volt, a Magyar Nemzeté 712 millió. A számítások szerint a Hír TV-nek idén hozzávetőlegesen 400 millió forint reklámadót kell fizetnie.
A Hír TV és a Magyar Nemzet is élesen kritizálta a reklámadó bevezetését, Csermely Péter, a lap főszerkesztő-helyettese júniusi publicisztikájában azt írta: „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs".
A Magyar Nemzet hétfőn egy interjún keresztül ismét bírálta a kormányt, Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke, aki a kormánypárton belül Kövér László házelnök egyik bizalmasának tartanak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy Lázár János miniszterelnökségi miniszter Zoltai Gusztávot kérte fel főtanácsadójának. Gulyás úgy fogalmazott: egy volt kommunista munkásőr kormánytanácsadói kinevezése kibékíthetetlen ellentétben áll mindazzal, amit a totalitárius diktatúrákhoz való viszonyulásunkról sokszor és sokan elmondunk, ahogy az alaptörvény értékrendjével is összeegyeztethetetlen.
A reklámadó a Simicska-birodalmon belül nem csak a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek „fáj", hanem a vezető kereskedelmi rádiónak, a Class FM-nek, valamint a közterületi hirdetési piacot uraló Euro Publicity-nek, Publimontnak és Mahir Cityposternek is.
A Népszabadság szeptember elején megvizsgálta az elmúlt hónapokban a Magyar Nemzetben megjelent hirdetések összetételét. A lapnak több nagy stabil állami hirdetője van: a Magyar Nemzeti Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek. A jegybank a növekedési hitelprogramját az elmúlt két hónapban csaknem harmincszor reklámozta egész oldalas hirdetésben, ez a Magyar Nemzetnek a nyilvános listaáraival (kedvezmények nélkül) számolva több mint 100 millió forintos árbevételt jelentett. A hozzáférhető adatbázisok szerint az év első hét hónapjában a jegybank – listaáron – 191 millió, az MVM és partnere 91 millió, a Szerencsejáték Rt. pedig 146 millió forintért hirdetett. A tavalyi költésekhez képest ez jelentős növekedés, összességében nem mondható, hogy a lap a korábbiaknál jelentősen kevesebb állami hirdetést kapna.
A Hír TV-nél már szeptember elsejétől takarékossági intézkedéseket vezettek be, megszüntettek több műsort, köztük a csaknem 150 adást megélt Retrográdot.
(Nol nyomán)






