Jövőre a magyar ügyészségtől függetlenül nyomozhatnak és emelhetnek vádat hazánkban az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós ügyek miatt. Az Európai Ügyészség hazai szervezetének felállítása 2027 elején kezdődik, tíz Magyarországon dolgozó delegált ügyésszel és egy luxemburgi székhelyű európai ügyésszel. A szervezet hatásköre a 2021 júniusa óta elkövetett bűncselekményekre is kiterjed, így korábbi visszaélések kerülhetnek célkeresztbe. A magyar ügyészek kiválasztásáról elkészült a törvénytervezet, amely bírák számára is megnyitja a jelentkezés lehetőségét.
Az Európai Ügyészség (EPPO) 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és az Európai Unió 27 tagállamából immár 25 vesz részt a munkájában. Magyarország csatlakozását az Európai Bizottság 2026. július 10-én hagyta jóvá, az ország pedig augusztus 2-án vált hivatalosan a szervezet tagjává. A két kívülálló állam Dánia és Írország, amelyek különleges uniós szerződéses rendelkezések alapján nem vesznek részt az együttműködésben.
Felderítés, bíróság elé állítás, veszteségmérséklés
Az EPPO jelentőségét a folyamatban lévő eljárások nagyságrendje is mutatja. A szervezetnek 2025 végén 3602 aktív ügye volt, amelyekben a becsült kár elérte a 67,27 milliárd eurót. Az európai ügyészek tavaly 275 vádiratot nyújtottak be, nyomozásaik során csaknem 300 millió euró értékű vagyont zároltak. Feladata tehát nemcsak a bűncselekmények felderítése és az elkövetők bíróság elé állítása, hanem az uniós költségvetést ért veszteségek mérséklése is.
A magyar csatlakozás egyik legfontosabb következménye, hogy az EPPO korlátozza a magyar ügyészség eddigi kizárólagos döntési jogát az uniós pénzeket érintő bűncselekmények egy részében. Ha az Európai Ügyészség a hatáskörébe tartozó ügyben úgy dönt, hogy maga jár el, a magyar hatóságoknak át kell adniuk az eljárást, amelynek további sorsáról már az EPPO dönt.
A delegált európai ügyészek a magyar bíróságok előtt is képviselhetik a vádat.
Az EPPO ugyanakkor nem veszi át általában a magyar ügyészség szerepét, és nem vizsgálhat minden korrupciós ügyet. Hatásköre az EU pénzügyi érdekeit sértő vagy veszélyeztető, meghatározott bűncselekményekre terjed ki, így például az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalásokra, korrupcióra, pénzmosásra és egyes súlyos, határokon átnyúló áfacsalásokra.
Nem fogadhatnak el utasítást a kormánytól
A magyar részvételt jóváhagyó európai bizottsági határozat szerint az EPPO a hatáskörébe tartozó, 2021. június 1-je után elkövetett bűncselekményekben is eljárhat Magyarországon. A hazai működés elindulása tehát nemcsak a jövőbeni visszaélések szempontjából fontos: korábbi évek ügyei is az európai ügyészek elé kerülhetnek, amennyiben a hatásköri és elévülési szabályok ezt lehetővé teszik.
A magyarországi nyomozásokat tíz delegált európai ügyész végzi majd, akik a magyar jogot alkalmazzák, de az EPPO luxemburgi központjának irányítása és felügyelete alatt dolgoznak. Laura Codruța Kövesi európai főügyész korábbi tájékoztatása szerint a magyar iroda 2027 nyaráig megnyílhat. A tényleges működés megkezdése a magyar európai ügyész kinevezéséhez kötődik: az EPPO a kinevezését követő huszadik naptól gyakorolhatja nyomozási és ügyátvételi jogköreit Magyarországon.
Az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálása és a vádemelés így többé nem kizárólag a hazai ügyészségi szervezet döntéseitől függ.
Az EPPO ügyészei nem fogadhatnak el utasítást a nemzeti kormányoktól vagy a szervezeten kívüli más hatóságoktól. A Magyarországon dolgozó delegált ügyészek munkáját a luxemburgi központ felügyeli, a vádemelésről és az eljárások megszüntetéséről szóló döntések pedig a nemzetközi összetételű állandó tanácsok ellenőrzése alatt állnak.
Bírák is jelentkezhetnek európai ügyésznek
Az Igazságügyi Minisztérium a héten bocsátotta társadalmi egyeztetésre a csatlakozással összefüggő törvénymódosítások tervezetét. A szaktárca november 5-ig várja az észrevételeket.
A törvénytervezet a delegált európai ügyészeket a magyar ügyészi szervezetbe illeszti. Szolgálati helyük az Európai Ügyészség Magyarországi Hivatala lesz, és bár megtartják nemzeti ügyészi jogállásukat, az EPPO hatáskörébe tartozó ügyekben kizárólag az európai szervezet felügyelete alatt dolgoznak. A legfőbb ügyész és a felettes ügyészek ezekben az ügyekben nem utasíthatják őket. A delegált európai ügyészek nemzeti ügyészi szolgálati jogviszonya fennmarad. A tisztségre ugyanakkor bírák is pályázhatnak: ha bíró nyeri el a megbízatást, az úgynevezett kettős kalap elvének megfelelően ügyészi kinevezést is kap.
Az európai ügyészeket pályázat útját választják ki. A főbb kritériumok:
  • legalább ötéves büntetőbírói vagy büntetőjogi ügyészi gyakorlat,
  • pénzügyi, gazdasági és korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szakmai tapasztalat,
  • a nemzetközi bűnügyi együttműködésben szerzett jártasság és
  • az angol nyelv munkavégzéshez szükséges ismerete.
Nem jelölhető viszont európai ügyésznek, aki a jelölést megelőző négy évben politikai vagy párttisztséget, meghatározott közjogi tisztséget, illetve uniós források kezeléséért vagy ellenőrzéséért felelős szervnél vezetői pozíciót töltött be, vagy párttal fennálló jogviszony alapján dolgozott.
A pályázatokat öttagú bírálóbizottság értékeli, amelybe az ügyészi szervezet két, az Országos Bírói Tanács, az Országos Bírósági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium pedig egy-egy tagot delegál. A tervezet indoklása szerint az ügyészi tagok kisebbségét biztosító vegyes összetétel egyrészt azt tükrözi, hogy a tisztségre bírák és ügyészek egyaránt pályázhatnak, másrészt a szervezeti függetlenséget és az objektivitást hivatott erősíteni.
(Index)