Nőtt az elmúlt egy évben Magyarországot rövid vagy hosszú távon, esetleg örökre elhagyni szándékozók aránya - derült ki a Tárki friss kutatásából, amely azt is mutatja, hogy ekkora mértékű elvándorlási hajlandóság gyakorlatilag a rendszerváltás, pontosan 1993 óta óta nem volt az országban.

 

Az 1997-ig alacsony halmozott migrációs potenciál - elsősorban a rövid távú munkavállalás növekedése miatt - gyorsan nőtt 2005-ig, majd - megint csak a rövid távú munkavállalási tervek visszaesése miatt - valamelyest mérséklődött 2010-re.

2010 és 2012 között a migrációs potenciál nőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Míg tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja.

A kutatás adatai szerint a leggyakoribb célországok 2015-ben is azok, amelyek korábban voltak: Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. A szigetország súlya - különösen mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa - az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.

A Tárki elemzése szerint a migráció gondolata az átlagosnál nagyobb mértékben foglalkoztatja a férfiakat, a munkanélkülieket, a fiatalokat, a szavazási hajlandóságot nem mutatókat, a bérelt lakásban élőket és a cigányokat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány próbálja hazacsábítani a már külföldön élő és dolgozó magyarokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében elindult a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. A kormány tervének komolyságát jelzi, hogy mindössze 50 (ötven) fiatal hazatérését segítenék, és az egész programban nincs több 100 millió forintnál.

(Origó nyomán)