A médiatanács nem támogatja a reklámadó jövő év januárjától tervezett visszavezetését, mert az lassítaná a magyar reklám- és médiapiac talpra állását - mondta Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken, a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Polyák Gábor tájékoztatása szerint a testület egyhangúlag fogadott el állásfoglalást a tervezett intézkedés ellen. Mint mondta, a magyar reklám- és médiapiac az elmúlt 16 évben rossz állapotba került, ezért most az lenne az állam feladata, hogy beavatkozás nélkül lehetőséget adjon az ágazatnak a regenerálódásra.
"Az lenne az egyetlen dolga az államnak ezzel kapcsolatban, hogy egy picit türelmesen hagyja, hogy magához térjen az egész médiaszakma, az egész reklámszakma" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, a reklámadó a médiapiac gyógyulási folyamatát lassítaná, miközben a várt, évi 14 milliárd forintos költségvetési bevétel az államháztartás egészéhez képest elenyésző. Szerinte az intézkedés okozta kár nagyobb lehet, mint az abból származó társadalmi haszon.
A globális digitális platformok megadóztatásával kapcsolatban Polyák Gábor indokoltnak tartaná, hogy a Google és a Meta hozzájáruljon a magyar médiaipar és újságírás fenntartásához. Becslése szerint e két vállalat a magyar digitális reklámpiac bevételeinek mintegy kétharmadát csatornázza el, miközben csak csekély mértékben juttat vissza a magyar kultúrába és újságírásba.
A sajtóalap 2027-es indulására kitérve közölte, a szervezet kialakítása és a támogatási rendszer részleteinek kidolgozása még folyamatban van. A 4,6 milliárd forintos költségvetésből csaknem négymilliárd forintot fordítanának támogatásokra, a működési költségek pedig nem haladhatják meg a teljes keret tíz százalékát.
A sajtóalap tervezett létszámával és vezetőinek fizetésével kapcsolatban elmondta, egyelőre nem véglegesek a számok, a hárommillió forintos vezetői fizetés pedig az NMHH-nál is kivételesnek számítana. Hozzátette, a támogatási kérelmek elbírálása, a dokumentumok ellenőrzése és a megvalósult projektek számonkérése jelentős munkát igényel.
Az etikus újságírás szempontjainak értékeléséről szólva Polyák Gábor kiemelte, nem szubjektív minőségi elvárások, hanem objektív, mérhető kritériumok alapján döntenek majd. Ilyen szempont lehet például, hogy egy szerkesztőség tagja-e valamely önszabályozó szervezetnek, illetve hány sajtó-helyreigazítási pert veszített az elmúlt években.
"Nem a mi ízlésünk fogja meghatározni, hogy ki az, aki etikus és ki az, aki nem" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a támogatási rendszernek átlátható, kiszámítható és tisztességes szempontrendszerre kell épülnie.
(MTI)






