Pintér Zoltán és társai ügyét június végén kezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség – a PestiSrácok.hu által korábban közreadott – vádiratában V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Pintér volt a csalássorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. Noha a közvélemény és a sajtó csak kisebb szeletét ismerte meg a bűnügynek, az mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy az évtizedekig tartó visszaélések háboríthatatlanul folyhattak volna a politika és a bűnüldöző szervek tudta nélkül. Utóbbira ugyan nincs közvetlen bizonyíték, de az tény, hogy a 90-es években a Buda-Cash egyik vezetőjének cége, a FIK Rt. környékén felbukkant több, akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is.

A remek politikai, rendőri, titkosszolgálati és közéleti kapcsolatokat bizonyítja az a Pintér Zoltánhoz köthető híváslista is, amely fellelhető a brókerügy – PestiSrácok.hu által megszerzett – nyomozati iratai között. A lista elején található például a 90-es évek "sztárzsarujaként" ismertté vált Doszpot Péter, akiről mostanában leginkább a leszámolásos gyilkosságok tárgyalásán hallottunk a legtöbbet, mint akinek az alosztálya súlyos hibákat követett el a Portik Tamás és köre ellen indított nyomozásokban. Az Aranykéz utcai robbantás vádbeszédében az ügyész szájából az is elhangzott, hogy az ő dolgozószobájából tűnt el a négy áldozatot követelő robbantás legfontosabb bizonyítéka, az a kamerafelvétel, amin a megmaradt rendőri jelentések szerint szemből volt látható a merénylettel vádolt Jozef Rohác. Emiatt a Nemzeti Nyomozó Iroda 2014-ben ugyan feljelentést tett, de a Központi Nyomozó Főügyészség elévülés okán végül elutasította a feljelentést.

Az iratok szerint Pintér kapcsolatba került Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével, valamint az MSZP korábbi pártpénztárnokával, Boldvai Lászlóval is, akinek a néhány hónappal ezelőtt kirobbant offshore-botrány miatt kellett távoznia a szocialista pártból. Kiderült ugyanis, hogy Boldvai feleségének, K. Csillának 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég. Az iratokból kiderül, hogy az offshore cégen több százmillió forint ment keresztül. A NAV mindezek miatt költségvetési csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A Buda-Cash-vezér kapcsolatai között megtalálhatunk egy másik egykori MSZP-s nagyvadat, Karl Imrét is. A milliárdos szocialista politikus korábban az olajszőkítési ügyletekben is nevesített ETL Rt. felügyelőbizottsági tagja volt, de a Kulcsár-ügyben is rebesgették a nevét, sőt, a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László szerint a volt MSZP-s politikus kiváló kapcsolatokat ápolt a magyar olajmaffia tagjaival is.

Pintér Zoltán kontaktjait átböngészve még a fentebb említett személyeknél is meglepőbb névsorra leltünk. Köztük van például a jobboldali pénzembernek nevezett Töröcskei István, illetve az Index korábbi tulajdonosa, Nobilis Kristóf, akiről éppen a PestiSrácok.hu írta meg, hogy érdekeltségeire a tőkepiaci törvény megsértése miatt a Magyar Nemzeti Bank 40 millió forint bírságot szabott ki. Jó kérdés az is, hogy a súlyos bűncselekményekkel, bűnszervezet irányításával vádolt Buda-Cash-vezér listáján mit keres a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző Jobbik frakcióvezetője, Volner János. A politikus legújabban magánéleti botrányaival került a figyelem középpontjába, de időközben az is felmerült, hogy az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon korábban Volneren. Ugyancsak ott szerepel Pintér kapcsolatai között az LMP korábbi társelnöke, Schiffer András, ahogy Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere, Szelényi Zsuzsa, az Együtt politikusa, valamint Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány egykori önkormányzati minisztere is.

Érdekes lehet még, hogy milyen kapcsolat fűzte a brókerper fővádlottját ahhoz a ma már nyugdíjas nemzetbiztonsági tiszthez, akivel a híváslista tanúsága szerint Pintér ugyancsak kapcsolatba lépett, és akinek egykori főnöke jó viszonyt ápolt a London Brókerház tizenhat évvel ezelőtt kivégzett tulajdonosával, Reichardt Ignáccal. A titkosszolgálati szál abból a szempontból is érdekes lehet, mivel a botrány kirobbanása után felmerült, hogy az Energol Rt.-hez és az Egymásért alapítványhoz hasonlóan a Buda-Cash vezetői összefonódtak a szolgálatokkal. (Bár, ahol Magyarország “elitje” forgatja a pénzét, ott előbb-utóbb megjelenik a titkosszolgálat is – P. S. szerk.) A kontaktok között megtalálható a bulvárlapokban bérelt helyet elfoglaló üzletember, Kedves Ferenc, vagy a több szálon is a szocialistákhoz kötődő nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás is, akinek cége, az Arago Rt. egyébként 1999-ig a brókerház részvényesei közé tartozott. Pintér a fentebb említett személyeken kívül – a híváslista alapján – kapcsolatban állt még a szintén milliárdos csalás és sikkasztás miatt eljárás alá vont, jelenleg még előzetes letartóztatásban tartott Quaestor-vezérrel, Tarsoly Csabával, akit a Pesti Srácok információi szerint már a 90-es évek közepe óta jól ismert.

Azt, hogy Pintér Zoltán, illetve több Buda-Cash-vezető magas szintű összeköttetésekkel rendelkezett, a lap egy, a brókerbotrányt jól ismerő, a korábbi nyomozásra rálátó forrása is megerősítette. Informátoruk úgy tudja, több prominens személy is a brókercég segítségével forgatta meg a pénzét. Értesüléseik szerint például egy ismert, ma is aktív fideszes politikus 300 millió forintot adott át a cég egyik vezetőjének, egy vidéki MSZP-s képviselő kampányát pedig a Buda-Cash Brókerház fizette. Emellett úgy tudják, hogy a brókerügy egyik vádlottja jó kapcsolatokat ápolt egy olyan kormánypárti politikussal, akinek a brókerház 100 milliós tételben, tíz afrikai vadászatát finanszírozta. A forrás arról is beszélt, hogy az, ami a vádiratban, illetve a nyomozati iratban szerepel, csupán a jéghegy csúcsa. A brókercég korábbi ügyleteire is rálátó informátor hangsúlyozta, a több mint egy évtizede működő csalássorozat miatt minimum 20-25 embernek bíróság előtt kellene felelnie. Tudomása szerint középvezetői szinttől felfele mindenki tudta, hogy milyen kétes ügyletek zajlanak a cégnél, mégsem történt semmi. A lap úgy tudja, ez részben annak köszönhető, hogy többen haszonélvezői voltak a csalásnak, másrészt a Buda-Cash legszűkebb vezetése 1998-tól kezdve ezeknek a brókereknek négy-öt milliárd forintot fizetett ki „szájbefogás címén”.

Ezt erősíti az a szintén a nyomozati iratok között található ügyészi indítvány is, amelyben Pintér előzetes letartóztatásának a meghosszabbítását kérvényezték. Ebben azt írták, a hatóság vizsgálja, hogy a “legmagasabb szintű vezetőin túl a középvezetők, illetve az irányításuk alatt tevékenykedő alkalmazottak részt vettek-e a cselekmények elkövetésében”. Ami külön érdekesség, hogy az indoklásban az is szerepel, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő főbróker megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. március 20-án, “Welsz Tamás tevékenységét érintően” pénzmosás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben lefoglalt egy okiratot, amely “Pintér Zoltán gyanúsított adatait és ujjlenyomatát tartalmazta, Pintér Kiripolszki Zoltán névre szóló bissau-guineai útlevél készíttetéséhez”. Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. Noha ez az indítványban nem szerepel, de a dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a Népszabadság információi szerint a férfi befolyásos emberek (köztük az ügyészek szerint Pintér Zoltán), ismert vállalkozók és alvilági figurák pénzmosásainak, vagyoneltüntetéseinek bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt egyébként, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János ugyanis kihallgatóinak arról számolt be, hogy Pintér és az adócsalással vádolt Simon Gábor szocialista politikus elleni eljárás egykori koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.

(Pesti Srácok nyomán)