Határozottan ellenzi a Földművelésügyi Minisztérium új javaslatát a Magyar Természetvédők Szövetsége. A tervezet szerint a tárca módosítaná a gmo-mentességre utaló jelölésről szóló rendeletet, és 0,1 százalék helyett engedélyezné 0,9 százaléknyi génmódosítású alapanyag felhasználását a „gmo-mentes termék” jelöléssel ellátott termékekben. Fidrich Róbert, a természetvédelmi szervezet programvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a vonatkozó rendelet a takarmányoktól kezdve a mézekig valamennyi gmo-mentesnek jelölt élelmiszerre érvényes volna. Közölte továbbá: úgy látja, ha egy terméket gmo-mentesnek nevezünk, azt hisszük róla, hogy egyáltalán nem tartalmaz génmódosított összetevőt. Valóban vannak olyan országok az Európai Unióban, ahol ez tényleg így is van: a zéró tolerancia jegyében akkor nem számít génmódosítottnak a termék, ha egyáltalán nincs benne gmo-összetevő. Ugyanakkor számos uniós országban, ahol bevezették a „gmo-mentes termék” jelölést, a technikai kimutathatósági határt 0,1 százalékban határozták meg. Így volt ez eddig nálunk is. Ám ez nem ugyanaz, mint ha azt írnánk rá az árura, hogy garantáltan génmódosítás-mentes – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert.

A természetvédők szerint a minisztérium mostani, lazító javaslata ellentétes az alaptörvény szellemével, és félrevezetné a fogyasztókat, hiszen a gmo-tartalom határát 0,1-ről 0,9 százalékra úgy növelné meg a szaktárca, hogy eközben a génmódosítás-mentesség látszatát kelti a fogyasztók fejében. Ez eléggé ellentmond annak, hogy Magyarország az utóbbi évtizedben a génmódosítás elleni küzdelem élharcosának szerepében tetszelgett. „Ha lehetővé tennénk a 0,9 százalékos gmo-szennyezést a »génmódosítás-mentes« termékekben, azzal egyrészt uniós szinten lejáratnánk a hazai »gmo-mentes« jelölést, másrészt aláásnánk az országról a téma kapcsán eddig kialakult pozitív képet. Mindezek miatt a természetvédők határozottan ellenzik a rendelet módosítását, és szorgalmazzák a javaslat elvetését” – tette hozzá Fidrich Róbert.

Ugyanakkor az is tény, hogy a gmo-mentesség szabályozása hazánkban jelenleg szigorúbb az uniósnál. Korábban az agrártárca jelentősen szigorított az idehaza forgalomba kerülő termékek gmo-mentességének jelölésén, amikor a határértéket 0,1 százalékban határozta meg. Szakértők azonban a gyakorlatban szinte végrehajthatatlannak tartották a rendeletet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós szabályozás megengedőbb: az EU-ban akkor nem kell feltüntetni a termékeken, hogy gmo-t tartalmaz, ha a genetikailag módosított szervezet véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele az adott termékbe, és mennyisége nem haladja meg a 0,9 százalékot. Fidrich Róbert ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ha tudjuk, hogy egy adott területen génmódosított növényeket termelnek, az onnét származó szállítmányban kimutatható gmo-arány nem tekinthető technikailag elkerülhetetlennek és véletlenszerűnek. Azaz ezeken az árukon fel kell tüntetni, hogy génmódosított összetevőt tartalmaz, és nem lehet rájuk tenni egy olyan jelölést, hogy „gmo-mentes termék” – hívta fel a figyelmet a szakember. Az agrártárca javaslatát azért is tartja elképesztőnek és a fogyasztók félrevezetésének, mivel ez a történet nem a gmo-mentes termékekre vonatkozó európai szabályozásról szól, hanem az általános gmo-jelölési kötelezettségről. Az ugyanis, hogy egy termék tartalmaz gmo-t, és azt jelölni kell, nem ugyanaz, mintha egy terméket gmo-mentesnek minősítünk. A kettő között óriási különbség van, ezt összemosni nonszensz – hangsúlyozta.

Agrárszakértők szerint a leginkább vitatott pont, hogy a jogszabály szerint csak azok a termékek tekinthetők gmo-mentesnek, amelyekben a genetikailag módosított anyagok mennyisége 0,1 százalék alatt van, ez ugyanis rendkívül csekély koncentrációt jelent, és az engedélyezett uniós érték ennek ugyebár a kilencszerese. Mint hozzátették: Magyarország körülbelül 650 ezer tonna szóját importál évente, és ez a mennyiség a takarmányozáshoz el is fogy. Ugyanakkor az importszója több mint 90 százaléka génmódosított, és olcsóbb, mint a gmo-mentes fajta. (Génmódosított növényt lehet importálni, nálunk csak termesztési tilalom van.) Ezért a piaci igények kielégítése érdekében a legtöbb takarmánykeverő üzem felváltva gyárt gmo-s és gmo-mentes szójából készült takarmányt.

Ebből következik, hogy egyes takarmánykeverőknél a raktári tárolás és a technológia átszennyeződései miatt szinte lehetetlen azt megoldani, hogy ne kerüljön génmódosított termék a gmo-mentes takarmányba. Előbbi aránya a tapasztalatok szerint nem 0,1, hanem körülbelül 0,3-0,4 százalék körül mozog. Természetesen meg lehet oldani a 0,1 százalékos tisztaságot külön üzemmel, de nagyon kevés ilyen cég van Magyarországon. A szigorú szabályozást tartalmazó rendelet tehát nagyon sok kis és közepes takarmányüzemet kizár a gmo-mentes termelésből, ugyanis egyszerűen nem tud eleget tenni a követelménynek. Egyes szakértők ezért is támogatják a jelenlegi szigorú szabályozás lazítását.

Az eddigi hazai jelölési rendszer a következőket tette lehetővé: külön jelölést kap a gmo-mentes élelmiszer, takarmány, az ezekből készült egyes összetett termékek, a gmo-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a gmo-mentes méz. Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „gmo-mentes termelésből, a hús gmo-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott génmódosított takarmányt. A „gmo-mentes” jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1 százalékban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült gmo-t. Érdekesség még, hogy nem jelölhető gmo-mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban gmo-engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát gmo-mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma gmo-mentes.

Közvetítők révén jutott állami területhez a bővítésre vágyó óriáscég, a Monsanto magyarországi leányvállalata. Az ügylet kapcsán erősödik a földmutyi gyanúja, helyi gazdák hoppon maradtak.

A világ egyik legnagyobb cégének, az amerikai Monsantónak a magyarországi leányvállalata – Monsanto Hungária Kft. – került széljegyre tulajdonosként azon a bábolnai földterületen, amelyről egy hónapja kiderült, hogy korábbi adásvétele kapcsán felvetődik a földmutyi gyanúja. A Monsantónak a széljegyen való megjelenésével ez a gyanú kezd megalapozottá válni.

Előzmény: a Monsanto Hungária bővíteni szerette volna Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi vetőmagüzemét, amelyet az IKR Kft.-től vásárolt meg és újított fel teljeskörűen 2013-ban. A bővítés érdekében engedélyt kért (és kapott is) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől raktárak építésére egy bábolnai, illetve egy nagyigmándi földterületen. A bábolnai oldalon, az üzemtől csak egy úttal elválasztva egy 86,76 hektáros állami föld terült el. Ebből szeretett volna magának egy darabot a társaság, de erre nem kapott lehetőséget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. Utóbbi azonban nem sokkal később megosztotta a területet: három darab háromhektáros részt kihasított belőle, és értékesítette őket három különböző magánszemélynek.

Kedden az LMP közölte, hogy megtette a büntetőjogi feljelentést a Monsanto zsebszerződése ügyében. Azt írta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vélhetően strómanokon keresztül adott el termőföldet a Monsanto multinacionális óriásvállalat hazai cégének. „A hivatalosan gmo- és zsebszerződés-ellenes magyar kormány a jelek szerint maga asszisztált ahhoz, hogy a Monsanto tovább terjeszkedhessen Magyarországon, ráadásul állami földön. Az ügy ismét rámutat a Fidesz–KDNP totális hiteltelenségére: maga vesz részt zsebszerződésekben és a gmo terjedésében, miközben az ellenkezőjét prédikálja” – fűzték hozzá.Hamarosan már egy tulajdonosa volt a három parcellának: a háromhektáros ingatlanokat a tulajdoni lapok szerint a bábolnai bejelentett lakcímmel bíró Bernáth István földműves vette meg, már 2014-ben. Bernáth István a parcellákat 2015 elején összevonta a már meglévő 1,9 hektárjával, így összesen 10,98 hektár földje lett. A földműves 2016 elején ugyanakkor már szántó és géptároló művelési ágra kért engedélyt az adott területre, idén január 17-én pedig épület létesítésének feljegyzése iránti kérelemmel élt. Ennek nyomán a korábbi szántóföld ma már „kivett telephely, udvar, géptároló és parkoló” minősítésű, és a Monsanto Hungária Zrt. tulajdona a tulajdoni lapra feljegyzett széljegy szerint. A földműves ugyanis eladta a területet a multinak, amely korábban hiába próbálta megszerezni.

Az világos, hogy miután az állam megvált tőle, a szóban forgó terület egyre értékesebb lett, ugyanakkor a mai napig nem tudni, mennyiért jutott hozzá az egészhez a földműves, illetve a Monsanto Hungária Kft. Az ügyben Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel az agrárminiszternek, azt tudakolva: mi indokolta az ilyen módon történő telekmegosztást, és miért nem tudtak a helyi gazdák a megosztásról és értékesítésről? Továbbá volt-e értékbecslés az érintett bábolnai földterületekre vonatkozóan, illetve ha volt, ahhoz képest ezek mennyiért keltek el? A minisztérium továbbra sem talált jogsértést az ügyben, ahogy már a képviselő egy korábbi kérdésével kapcsolatban is jelezte.

Korábban egész világot átfogó tüntetéshullám zajlott a glifozátról és génkezelt vetőmagjairól elhíresült Monsanto amerikai biotechnológiai vállalat ellen. A demonstrálók a genetikailag módosított élelmiszerek, valamint a mérgező növényvédő szerek használata ellen tiltakoztak. A cég egyik emblematikus terméke a RoundUp nevű növényvédő szer, amelynek fő hatóanyaga a Monsanto által kifejlesztett glifozát – ez a jelek szerint növeli a rák kockázatát. Eközben viszont az Európai Vegyianyag-ügynökség, az ECHA kockázatértékelési bizottságának (RAC) márciusban közzétett értékelésében az szerepel, hogy a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben nem minősíthető rákkeltőnek. A molekula sem a karcinogén 1A (emberen bizonyított), sem az 1B (állatokon bizonyított), sem a 2-es (bizonytalan) kategóriába nem kerülhet – állapították meg. Ez azonban nem jelenti a hatóanyag engedélyeinek azonnali megújítását – erről legkésőbb hat hónap múlva dönt az Európai Bizottság.

A Monsanto cég ezenkívül arról híres, hogy a génmódosítás elkötelezett híve, és vallja, hogy a génkezelt élelmiszerek (gmo-k) segítségével számolható fel az éhezés a szegény országokban.

Szeptemberben a Monsanto elfogadta a Bayer gyógyszergyár 66 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, mely egyike volt a nagy értékű cégösszeolvadási ügyleteknek az iparág történetében. A VG.hu kedden azt írta, a Bayernek ahhoz, hogy megkapja az európai versenyhatósági jóváhagyást a Monsanto felvásárlására, néhány üzletágától meg kell szabadulnia, ezekre csaphat le a német vegyipari óriás, a BASF.

Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter félretájékoztatott a génmódosított szervezetek (gmo) kapcsán az Egyesült Államokban tett látogatásáról adott nyilatkozatában: a miniszter ugyanis Magyarország alaptörvénybe is foglalt gmo-mentessége ellenére efféle vetőmagokat kért tanulmányozás céljából. Májusban egyébként a Fidesz védte meg a glifozátot: szóban a génmódosítás-mentességet, az egészség védelmét hirdette, képviselői viszont az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának az ülésén ezzel éppen ellentétesen szavaztak.

A Magyar Természetvédők Szövetsége egyébként ma közleményben tiltakozott a földművelésügyi tárca új javaslata ellen, amely lehetővé tenné 0,9 százaléknyi génmódosított takarmány felhasználását a „génmódosítás-mentes” jelöléssel ellátott termékekben. A természetvédők szerint a javaslat ellentétes az alaptörvény szellemével, és félrevezetné a fogyasztókat.

(MNO nyomán)

A Jobbik elítél minden olyan kísérletet, amely a GMO-tilalom enyhítésére irányul. Az Orbán-kormány a génmódosított terményeket előállító és forgalmazó vállalatok lobbiérdekét szolgálja. Ezt bizonyítja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium úgy lazítana Magyarország GMO-mentességén, hogy amíg ma legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhatnak GMO-t a növényi eredetű takarmányok és élelmiszerek, addig ezt az értéket 0,9 százalékra emelnék.

A szabályozás liberalizációja a külföldi multinacionális vállalatok érdeke, ami súlyos veszélyeket rejt a magyar fogyasztók és termelők számára is.

A Jobbik követeli, hogy a kormány ne csak szavakban védje meg hazánkat a genetikailag módosított növények termesztésétől. Magyarország kiváló adottságai mellett teljesen értelmetlen GMO-s mezőgazdaságban gondolkodni.

A Jobbik kormányra kerülve meg fogja védeni hazánkat a génmódosított terményektől, és a támogatások átcsoportosításával el fogja érni, hogy a magyar élelmiszer kiváló minőségéről legyen híres. Csak a családi gazdaságokra alapuló mezőgazdaság az az út, ami visszaadhatja a magyar vidék erejét - írja közleményében Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője.