Az elhagyatott zsidó temetők felújításáról is szó volt a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai budapesti ülésén - közölte a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára beszélt a találkozót követően újságíróknak.
 Lázár a kedvenc munkásőrével |
Latorcai Csaba jelezte: immár 11. ülését tartotta a 2012-ben létrehozott kerekasztal. A kormány azzal a céllal hívta életre a fórumot, hogy "nyíltan, konstruktív módon, megfelelő körülmények között tudjon a kormányzat a zsidó közösség tagjaival egyeztetni" – mondta.
A szerdai megbeszélésről közölte: első alkalommal volt lehetősége részt venni a munkában a nemrég Magyarországra érkezett izraeli nagykövetnek. A találkozón az elnöklő Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten kérte, hogy Jószéf Amrani ismertesse elképzeléseit a magyar-izraeli kapcsolatokról – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár arról is beszélt: Magyarország most veszi át a visegrádi négyek elnökségét, és többek közt ennek keretében tűzték napirendre a zsidó temetők rekonstrukciós programját. A kormány döntött arról, hogy 2018-ban az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, a zsidó közösség tagjaival pedig kidolgoztak egy pályázati rendszert a megvalósításhoz. Ennek az a lényege, hogy a fenntartók megbízásából bármely szervezet pályázhat, de előnyt fog élvezni az a pályázó, amelyik vállalja, hogy vagy az iskolai közösségi szolgálat keretében megismerteti egyfajta speciális történelemóra keretében az egykor ott élő zsidó közösség történetével a helyi fiatalokat, vagy más, társadalom peremén élő csoportok bevonásával dolgozik a temetőkonstrukción.
Közölte: Magyarországon több mint 1600 elhagyatott zsidó temető van, többségük felújítására szigorú vallási előírások vonatkoznak, amelyeket a kormányzatnak tiszteletben kell tartania. Szólt arról is: idén lesz az évfordulója annak, hogy 1867-ben mondta ki törvényben az Országgyűlés a zsidó közösség egyenjogúsítását. A méltó megemlékezésre programjavaslatok érkeztek a kerekasztal részéről, amelyeket a kormányzat támogatni kíván, de felmerült az is, hogy az Országgyűlésben vagy annak épületében is emlékezzenek meg erről.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ülésről távozóban újságíróknak azt mondta: a zsidóság és a kormány, nem pedig a zsidó szervezetek és a kormány közötti párbeszédről kell hogy szóljon a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Hozzátette: mindig fontosnak tartotta a párbeszédnek ezt a formáját, amit a kerekasztal képvisel. A zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen elhangzottakról elmondta: Jószéf Amrani hivatalosan is bemutatkozott "a magyar közösségnek" (ezek szerint Lázár és zsidóbérenc sleppje lenne a "magyar közösség" - a szerk.), és ismertette terveit.
A nagykövet beszédéhez csatlakozva több zsidó szervezet képviseletében a Mazsihisz javaslatot tett arra, hogy a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Izrael Állam fővárosaként Jeruzsálemet elismerje – mondta Heisler András.
 Heisler és Latorcai-csicska: amikor a testbeszéd mindent elmond |
A múltban több amerikai elnök, köztük Clinton és George W. Bush is megígérte a nagykövetség Jeruzsálembe telepítését, de megválasztásuk után egyikük sem tette meg ezt a lépést, nemrég pedig még a zsidó veje által irányított Trump is befagyasztotta a "projektet". A palesztinok is fővárosuknak követelik Jeruzsálemet, melynek keleti felét a 1967-ben foglalta el a terrorállam, és azóta is megszállás alatt tartja, betelepítésekkel változtatva meg az etnikai arányokat. Ezt a megszállást konzerválná a nagykövetségek áthelyezése, ezzel ugyanis gyakorlatilag megtörténne a fővárosként való elismerés. Jelenleg egyetlen ország sem működtet nagykövetséget Jeruzsálemben, és csak egy ország ismeri el Izrael fővárosaként: Oroszország ezt az idei év áprilisában jelentette be, igaz, csak Nyugat-Jeruzsálemre vonatkozóan, világossá téve, hogy a város keleti fele a palesztinok fővárosa kell hogy legyen a jövőben.Az MTI kérdésére Latorcai Csaba a Heisler András által felvetett kérésre azt mondta: az izraeli kormány – ahogy eddig – a jövőben is számíthat a magyar kormány "konstruktív partnerségére", de a konkrét álláspontokat alkalomról alkalomra, esetekről esetekre kell megállapítani és kifejezésre juttatni.
Hozzátette: kevésbé ismert tény (nem egészen, mert mi rendszeresen tudósítunk róla - a szerk.), de Magyarország a nemzetközi fórumokon, szervezetekben mindig erőteljesen Izrael-párti álláspontot foglal el.
Példaként említette a közelmúltból a kóser vágás kérdését, amelyben Magyarország deklarálta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság részének tekinti azt.
(Kuruc.info - MTI - Wikipédia nyomán)
Korábban írtuk:
