Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy az 1458-ban – tizenöt évesen – trónra lépett Corvin Mátyás megítélése a történész szakma szempontjából jóval árnyaltabb annál, ami a köztudatban él az igazságos uralkodóról.

A kutatók a források alapján próbálják meg értelmezni, mi történhetett a múltban. A népmesei Mátyás alakja nem egyeztethető össze a történelmi tényekkel, hiszen a legismertebb magyar királyunk „nagyon is autokrata uralkodó volt, és az ő idején nem nagyon volt lehetősége arra egy főúrnak vagy egy főnemesnek, hogy a saját útját járja. Ha pedig igen, akkor nagyon könnyen megütötte a bokáját” – fogalmazott Katona Csaba, aki szerint a Mátyásról kialakult pozitív kép a halála után kezdett kialakulni, amikor az erőskezű uralkodó országlása, a rend, a biztonság helyébe a káosz, az anarchia korszaka következett.

Ő volt az utolsó nagy nemzeti királyunk, aki európai mércével is kirívó műveltségével hamar kivívta az őt megillető tekintélyt – mondta el a szakember az M1 műsorában. (Videó itt.)

(Híradó)