Egy baleset és az időbeni csúszás miatt maradt el a sarkadi Nemzeti Vágta döntője – számolt be a történtekről a Beol a minap. A verseny második selejtezőjében bukott lovas, Szabó Erzsébet a kórházban tért magához és tudta meg, hogy lova elpusztult. A lovas a kórházból hazatérve szembesült azzal, hogy lovát lelőtték, kegyetlenül megcsonkították és kidobták a dögtelepre.
 |
Három kórházban töltött nap után térhetett haza Szabó Erzsébet, aki jelenleg a füzesgyarmati otthonában lábadozik. A gyerekek lovagoltatásával foglalkozó edzőt csütörtökön reggel engedték ki a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházából. A vizsgálatok szerint a baleset következtében erősen zúzódtak a bordái, megsérült a tüdeje. A galopp számban induló versenyző nem emlékszik tisztán az esés utáni pillanatokra.
– A harmadik pályáról indultam, jól sikerült a rajt, a mezőny elejére kerültem egy másik versenyzővel. Az első kanyarig minden rendben ment, ekkor a mellettem lévő lovas bevágott elém, megelőzött, amitől megtorpant a lovam és irányt váltott. Nem a kanyar ívén fordult, hanem kihajtott a közönség felé, megcsúszott és elestünk. Körülbelül 4-5 métert csúszhattam a földön. A párom rohant a segítségemre. Elmondása szerint nyitott szemmel feküdtem a földön, és szorítottam a szárat – idézte fel a történteket Erzsébet. – A következő emlékem a kórházból való, ahol elvégeztek egy sor vizsgálatot, voltam CT-n, hasi ultrahangon és megröntgenezték a bal karom.
 Nagy fájdalmak közepette, ágyban gyászolta elveszített lovát Erzsébet (Fotó: Imre György) |
A Kondoros színeiben induló Erzsébet negyedszer vett részt a Nemzeti Vágta előfutamán, minden alkalommal a második helyre futott be. A mostani versenyen Címer nevű lovával nevezett, aki három éve, nyers lóként került hozzá.
– Örömmel fogadtam, amikor felkértek a kondorosiak a versenyre, mert ezzel a lóval tavaly versenyeztem először Tiszafüreden. Másodikok lettünk, amit nagyon pozitívan éltem meg. Ott egy rettentő jó pálya van, minden nagyon jó volt. Úgy gondoltam, hogy kipróbálom magunkat Sarkadon is. Nem szeretnék vádaskodni, de úgy érzem, nem volt sportszerű a versenytársamtól a keresztezés. Ráadásul a pálya is alkalmatlan az efféle versenyek megrendezésére, túl szűk, füves. A bejáráskor azt is elmondták, hogy majd csak az első kanyar után előzzünk, mert úgy biztonságosabb.
A lovast a mentők szállították be a gyulai kórházba, s csak napokkal később szembesült társa elpusztulásának körülményeiről.
– Úgy tudom, feltették egy lószállítóra, elvitték a sarkadi dögtelepre és elaltatták. Azóta sem láthattam, nem tudtam elköszönni tőle, így sosem fogom tudni túltenni magam a történteken. Pár utcával feljebb van még nyolc lovam, megkértem anyukámat, hogy ne vigyen oda, mert nem tudok rájuk nézni – fogalmazott a történtektől a megtört, gyászoló hölgy.
A Nemzeti Vágtán való részvétel egyik feltétele az úgynevezett pályaelfogadási nyilatkozat aláírása. Ezt Erzsébet – a többi versenyzőhöz hasonlóan – aláírta a hétvégi verseny előtt. A protokollt Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta elővágta és nevezési igazgatója is megerősítette a megyei lap megkeresésére. Elmondta, minden, a versenyen elinduló lovas kötelező pályabejáráson vesz részt, melyet követően eldönti, hogy részt kíván venni a megmérettetésen avagy sem.
A Beol megkereste a történet másik lovas szereplőjét is, aki végül továbbjutott a Nemzeti Vágtába. A férfi rávilágított, hogy a vágta szervezői bizottsága figyeli a futamokat, és szabálytalanság esetén kizárással bünteti a résztvevőket.
– Nem engedtek volna továbbjutni, ha elkövettem volna bármilyen szabálytalanságot. A rajtnál megelőztem a hölgyet, végig mögöttem, rajtam kívül eső íven jött. Nem merült fel bennem, hogy bármit elkövettem volna. Szerintem a füves pályával nincs gond, talán a kanyar íve volt egy picit kisebb – mondta el a versenyző.
Altatás helyett mészárlás (16+)
Szabó Erzsébet csütörtökön megrázó videót tett fel Facebook-oldalára arról, milyen borzalmas állapotban talált rá lovára Sarkadtól nem messze, egy dögtelepen.
Az állatorvosnak a versenyző anyukája azt mondta, hogy ha menthetetlen a ló, akkor altassák el. Úgy tudták, az állatot elaltatták, ezek után viszont Szabó sírva meséli, és mutatja meg az alábbi videóban, hogy fejbe lőve, megcsonkítva, szanaszét vagdosva, megnyúzva talált rá lovára.
A 24.hu kereste a rendőrséget, válaszukban pénteken azt írták, az üggyel kapcsolatban bejelentés érkezett a. Hozzátették, a Sarkadi Rendőrkapitányság állatkínzás gyanúja miatt nyomozást rendelt el és vizsgálja a történtek körülményeit.
Frissítés: És bizony a dögevőknek köszönhető ez is
A Sarkad város kezelésében lévő dögtelepre bárki bemehetett, a Nemzeti Vágtán balesetet szenvedett lovat pedig csak három nap után szállították el. A lovat valószínűleg a dögevő cigányok csonkították meg, hogy egyenek belőle. Az állatorvos sejtette, hogy ez lesz, ezért döntött a ló fejbe lövése mellett.
Nem véletlenül borzolja a kedélyeket a Nemzeti Vágta sarkadi futamán történt baleset, és az, hogy mi történt utána a felbukó és lábtörést szenvedett lóval. A vágtán agyrázkódást szenvedett lovas, Szabó Erzsébet ugyanis két nappal később, csütörtökön egy dögtelepen találta meg a lovát, fejbe lőve és megcsonkítva. A ló tulajdonosa feljelentést is tett állatkínzás miatt - írja a HVG.
A dögtelepet Sarkad városgazdálkodási irodája működteti, amely a Beol szerint egy debreceni céggel, az ATEV Zrt.-vel áll kapcsolatban, az ATEV azonban csak pénteken szállította el a ló tetemét, miután jelezték nekik, hogy a dögtelep megtelt.
A városgazdálkodási irodánál emellett hozzátették: a tetem dögtelepen történt elhelyezése és elszállítása közötti idő alatt sajnálatosan voltak olyan emberek, akik bementek a dögtelepre és erkölcsileg mindenképpen elítélhető módon megcsonkították az elhullott állatot.
Az állatorvos szerint helyesen döntött, mikor nem akarta a cigányokat is megmérgezni a lóval
A Békés megyei lap megtalálta az állatorvost, aki a lovat megvizsgálta a baleset után, és aki azt mondta, a protokoll szerint járt el, és ő döntött amellett, hogy az állatot fejbe lőjék, és ne elaltassák. Az orvos a lapnak azt mondta, két ok miatt döntött a fejbe lövés mellett, egyrészt mert már az altató és fájdalomcsillapító beadása is nehezen ment, ugyanis az állat vénái a sokktól és a vérveszteségtől össze voltak este, másrészt pedig azért, mert
sejtette, hogy a tetem legalább egy napig a dögtelepen lesz, és elképzelhető, hogy bizonyos emberek visznek és esznek majd a húsából.
Az orvos ezért nem akarta vállalni a kockázatot, hogy megmérgezi a lovat, ezzel pedig a dögtelepről rablókat is. Az orvos azt is elmondta, valami miatt vissza kellett mennie a tetemet megnézni egy óra elteltével, és már addigra valakik kifaragták a ló egyik combjából az összes húst. Az orvos szerint ezért helyesen döntött, amikor a méreggel való altatás helyett a szakember általi lelövést választotta. Az állat teteme egyébként a végén nem is egy, hanem három napig rohadt az önkormányzat által "üzemeltetett", de bekerítetlen és őrizetlen dögtelepen, mire végre külön jelzésre elszállították onnan.
A Nemzeti Vágta szervezői eközben két, egymásnak ellentmondó közleményt adtak ki. Előbb azt írták, hogy az állatorvos a ló tulajdonosának képviselőjével az állat elaltatása mellett döntött, majd azt, hogy az állatorvos a fejbe lövés mellett döntött, mert a méreg hosszabb szenvedésnek tette volna ki az állatot. Mint fentebb láttuk, maga az állatorvos egyébként nem is ezzel indokolta az állat lelövését.
A Magyar Lovas Közösség közben tüntetést kezdett szervezni a Nemzeti Vágta ellen, mondván a helyszínek alkalmatlanok a lóversenyre, és évek óta voltak balesetek, a sarkadi eset pedig végképp betette a kaput. A tüntetést a Nemzeti Vágta budapesti döntőjének időpontjára szervezik szeptemberben a Hősök terére.
(Kuruc.info - Beol - 24.hu - HVG nyomán)
A "Nemzeti" Vágtáról:
