A védelem álláspontja, a család és hozzátartozók, az első tanúvallomások figyelembevételével, rendőrségi szakértők meghallgatásával készült el az ügy valódi tényállása, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Végigvesszük a történéseket és a hivatalos verziót is.

Bőny, 2016 október 26.: A hírek arról szóltak ezen a napon, hogy az MNA vezetője, Győrkös István 5-6 lövésből álló, kaszáló mozdulattal sorozatot adott le egy AMD-65 típusú katonai fegyverből a hozzá házkutatásra kiérkező rendőrök felé.

Ez volt a rendőrségi kommunikáció és ezt vették át a sajtó képviselői is. Ez a verzió hónapokig erőltetve volt különböző felhangokkal (GRU-kapcsolatok, ISIS-kapcsolat és egyéb rémmesék, összeesküvés-elméletek, amelyek a mai napig tartanak, legutóbb például egy kémtörténetbe ágyazva). Az idő előrehaladtával ez úgy módosult, mint a szovjet időkből származó híres vicc: „Moszkvában Mercédeszeket osztogatnak!”

A különböző értékelhető szakértői munkákból, valamint a védelem ügyvédeinek kemény munkája alapján egyértelművé vált, hogy az 5-6 lövés valójában 3 lövés, a kaszáló mozdulat egy ”V” alakot rajzoló kontrollálatlan sorozat véletlenszerű becsapódásai, a lövések pedig nem a rendőrök felé irányultak, hanem hozzájuk képest 100-120 fokkal balra, inkább a föld felé. Tehát leszögezhetjük, az első hírek nem feleltek meg a valóságnak! (A legelső hírek arról is szóltak, hogy Győrkös még az utcán lévő rendőrökre nyitott tüzet kérdés nélkül – a szerk.)

Az első házkutatás és helyszínelés két napig tartott. Ennek az elején részt vett Hajdú János (TEK vezetője) is. Volt olyan mozzanat is a házkutatás-helyszínelés során, hogy kiküldtek mindenkit, és 20-25 perces telefonbeszélgetés folyt a bent maradó, magas rangú személy és valakik között. Gondolhatjuk, hogy ez a telefonbeszélgetés valójában egy eligazítás volt. Az első (hazug) sajtótájékoztatón aztán előadták a történésekre felépített, politikai megrendelésre elkészült koncepciót.

Az intézkedés és házkutatás alatt a helyszín, valószínűsíthetően a hatósági személyek részéről drasztikusan meg lett változtatva a beszámolók szerint. “Valakik” betörtek egy üvegkazettát az előszoba ajtajában, amin több, a rendőrök lőirányából származó lövésnyom volt. Igaz a tanúvallomásukban és a bírósági tárgyaláson is többen, a TEK-esek közül, elismerték, hogy az ablakot betörték és az ablakon több (2-3), lőfegyverből származó lövésnyom volt. Ezeket a tanúvallomással is megerősített lövésnyomokat az ügyészség már nem vette figyelembe, így csökkenteni lehetett a rendőrök által leadott lövések számát. (A meglőtt, még ép üvegről van egy rendőr által telefonnal készített kép is, amin jól látszódnak a lövésnyomok, de nem akarják figyelembe venni az eljárás során…)

A matekot azonban elrontották, mert a kilenc rendőri pisztolyhüvelyhez igaz, hogy kilenc lövedéket, lövedékdarabot csatoltak, csak szakértői vizsgálaton kiderült, hogy kettő valójában egy lövedék, csak szétszakadt. Tehát a kilenc rendőri pisztolyhüvelyhez nyolc lövedéket csatoltak. Ezek után joggal feltételezhetjük (főleg a valós becsapódások számának ismeretében), hogy hüvely és lövedék is tűnhetett még el. A házból, helyiségből egy lövedék sem távozott, és mégis hiányzik lövedék (lövedékek) az összesen három munkanap házkutatás, helyszínelés ellenére (még egyszer egy napra visszatértek helyszínelni, igazolva, hogy az első két nap nem volt alapos).

Nagyon komoly – igazán nem is indokolható – elképesztő hiányosság, hogy az a hangfelvétel, amely a TEK-es tárgyaló és Győrkös beszélgetését kellett rögzítse, „eltűnt”. A napnál világosabb, ha azon Győrkös bármilyen terhelőt mondana magára, akkor az a hangfelvétel meglenne. Tudniillik a vita tárgya az, hogy Győrkös azt mondta, hogy lelőttem a rendőrt, vagy lelőtték a rendőrt. Ezek után nem nehéz következtetni arra, hogy mit is tartalmazott ez a hangfelvétel, amit egy ilyen ügyet vizsgáló szakember meg kell, hogy hallgasson! A TEK részéről egyébként a tárgyalás úgy kezdődött: „Tudjuk, hogy nem ön lőtt először. Ne tegyen meggondolatlanságot. Remény van a családegyesítésre!”

Fontos volt még aznap az akciót levezénylők részéről, hogy a helyszínen tartózkodó külföldi kollégákat (például szlovák) nem engedték be a házba. A vérfröccsenés, amelyet a gyilkos lövedék kihordott Pálvölgyi Péter őrnagyon áthaladva, a rendőri lövések irányában található. Győrkös lövései irányához képest 90 fokban balra egy kb. 50 cm-es kör (!) alakú folt, amely utal a kimeneti nyílás távolságára a faltól és a gyilkos lövedék haladási irányára. Győrkös lövései irányában egy csepp vér sincs! Aki ezt szakemberként látja, egyből komoly kétségei származnak a rendőri (ügyészi) verzióval kapcsolatban.

Az eseményben részt vevő rendőrök nem tudtak elszámolni a lőszereikkel. Teljes káosz alakult ki ez ügyben is. Például az eseményben résztvevő rendőrnő (Kata) a vizsgálat szerint lőtt a pisztolyával és két darab lőszer hiányzott is a tárból a javadalmazáshoz (tárkapacitáshoz) képest (5 db töltény volt a PA-63 tárjában). A két másik rendőr szintén nem tudott elszámolni a javadalmazás és a megmaradt lőszerek közti különbséggel. Nem tudni mi van ma lőszerekkel kapcsolatban elszámolás terén a rendőrség egységeinél, de évekkel ezelőtt egy lőszer hiányából hatalmas probléma kerekedett, most meg szinte szórni lehet a lőszert, nincs belőle semmi felelősségre vonás.

Az egyik rendőrtanú, Pisti, az első tanúvallomásában elmondja, hogy szerinte meglőtte a főnökét, Pálvölgyi őrnagyot, de nagyon reméli, hogy nem az ő fegyveréből származik a halálos lövés. Ő és a többi, az eseményben résztvevő rendőrtanú is többször, dinamikusan módosítja a vallomását az ügy (nyomozás) előre menetele közben, nem feloldott ellentmondásokba keveredve magukkal, egymással és az ügyészséggel.

Például az első tanúvallomásukban pontosan lerajzolják (mindannyian), hogy ki hol állt és azt állították, hogy Győrkös onnan azonnal tüzelt. Később, a nyomozás során kiderült, hogy Győrkös innen körülbelül három méterre sütötte el a fegyverét, ahol a tartózkodási helyükről nem is láthatták volna őt a ház 60 cm-es falától. Másik ellentmondás például, hogy a közvetlenül az eseményben résztvevő rendőrök állítólag sorozatot hallottak először, az utcán és ház mellett tartózkodó tűzszerész kollégák egyes lövéseket hallottak.

Már látható volt, hogy az eredeti ügyészségi verzió nem állja meg a helyét, ekkor módosítva azt, egy újabb elkövetési verziót találtak ki Győrkös részére. Egy oda-vissza futkosó verziót: Tudniillik Pálvölgyi őrnagy nem is ott állt, ahol az összes tanú és vádlott is először állította, valamint le is rajzolta, hanem közel három méterrel arrébb. Ahol az őrnagy erősen előre hajolt, szinte letérdelt az állítólagos lőirányba, Győrkös és a karabély csöve elé, érthetetlenül a falnak fordulva (mivel a becsapódás oldalról, inkább egy kicsit felülről is jön), majd a pisztolyát a tokjában hagyva fejbe löveti magát. Ez után Győrkös átgázolt a holttesten és kisétált a rendőrök elé, hogy hasba lövesse magát, majd elesett és átvonszolta magát a fekvő rendőrön és bekúszott a szobába. Ez az ügyészség verziója.

Ez a verzió teljes egészében ellentmond a rendőrtanúk vallomásának és a helyszínnek is. Az erősen vérző Győrkös tulajdonképpen nyom nélkül „átlebeg” a fekvő őrnagyon. Az ügyészség szerint az agresszíven fellépő Győrkös fegyverét nem használva - pedig állításuk szerint nagyon értett hozzá -, kisétál a rendőrök elé, hogy hasba lövesse magát. Ráadásul Győrkös sebének az okozója ebben az esetben egy szemből becsapódó lövedék kellene, hogy legyen, de nem az, hanem a függőleges tengelyéhez képest egy 30 fokban fentről lefelé haladó lőcsatorna. Ez akkor keletkezett, amikor előre hajolva tette le a fegyvert és meglőtték.

Mi is történt valójában? Akkor reggel (2016. 10. 26.) Győrkös házánál a magukat rendőrnek kiadó személyek a tulajdonosnak házkutatást említettek. Magukon és az autójukon semmilyen megkülönböztető jelzést nem viseltek. Győrkösnek semmilyen igazolványt nem mutattak, neki papírt át nem adtak az intézkedéssel kapcsolatban, aki így joggal nem engedte be őket!

Győrkös rövid szóváltás után (nem kiabálás) bement a házába. Onnan telefonon hatszor próbált ügyvédet értesíteni a fiai segítségével. Ezt a védelem által csatolt híváslista is igazolja. Ezután megpróbálta elrejteni az előszoba ablakának könyöklője alatt kialakított rejtekhelyre az illegálisan tartott lőfegyverét. Miközben ide sietett, ráadásul szemüveg nélkül, összefutott a házba felszólítás nélkül berontó rendőrökkel. Pálvölgyi őrnagy ekkor higgadtan, de határozottan kérdőre vonta, hogy mi van nála. Győrkös válaszolta azt az elhíresült mondatot, hogy “az, ami maguknál”.

Tegye le a fegyvert! – utasította az őrnagy. Győrkös ellenkezés nélkül előre hajolt és le akarta tenni a fegyvert. A helységben ekkor Győrkös, Győrkös Istvánné és Pálvölgyi őrnagy tartózkodott. Ekkor dördült el két rendőri lövés az őrnagy mögül. Az egyik a fegyver szíját találta el a másik áthaladt Győrkösön, aki előre hajoló testhelyzetben volt (tette le éppen a fegyvert). Győrkös megtántorodott, elesett. Felesége rémülten kirohant a helységből telefonálni az egyik fiának. (Győrkös Istvánné aznap szívinfarktust kapott.) Pálvölgyi őrnagy odalépett az összeesett Győrköshöz, hogy a fegyvert elvegye tőle és megtekintse. Ekkor újabb lövések dördültek a rendőrök felől. Két lövés tisztán csapódott a falba (ezeken vérpára sincs). Ekkor az őrnagy az ajtó felé akart fordulni, de a harmadik lövés eltalálta. A gyilkos lövedék a bal szem fölött hatolt be és a jobb fül előtt jött ki kicsit fentről lefelé haladva. A becsapódás 12×13 mm-es lyukat ütött a koponyacsonton, a kimenetnél pedig táblásan törte a koponyát. Ezt a fajta roncsolást a védelem által végzett sertéskoponya teszten (ez a lőtéri teszt csatolva van a tárgyalási anyagokhoz) csak a 9 mm-es Parabellum-lövedék csinálta, az AMD-é mindig kicsi lyukat ütött be is és ki is.

Győrkös jobb válla (hátsó felén) és háta az őrnagytól származó vércsepptől és vérfolttól „szennyezett”. Az ajtón lévő vérfolton nincs kenődött vér, ahhoz nem érhetett hozzá Győrkös. Valószínű, hogy az őrnagy ráesett Győrkösre, majd onnan hanyatt a padlóra. Győrkösre eközben úgy lőtt továbbra is az egyik rendőr, hogy be sem nézett az ajtón, csak a fegyvert tartotta be (saját vallomása szerint), szerencsére már nem talált el senkit. Győrkösnek sikerült a falnak dőlve feltápászkodnia és ekkor lőtt. Sokkos állapotban lévő ember nem akaratlagos lövése lehetett. Rövid távon is nagy „V” formájú szórással, mivel a fegyver nem volt kontroll alatt. A lövések csípő magasságban tartott fegyverből inkább a föld felé, mert abból kettő a föld felé, egy vízszintesen, a fallal – amibe később becsapódik – hegyes szöget bezárva. Ekkor újból összeesett és már csak kúszni tudott, többet már nem állt fel.

A hegyes szögben a fal előtt elhaladó lövedéket tartja az ügyészség a gyilkos lövedéknek. Ez a 33. számú lövedék.

Az eseményben közvetlenül résztvevő három rendőr ennél a három lövésből álló sorozatnál hátrahagyva a helységben lévő társukat, elmenekültek. Ez az egyik legszégyenletesebb része az egész ügynek. Ha úgy történik, ahogy a rendőrtanúk a többször módosított vallomásukban végül állítják: miszerint Győrkös lő, majd kisétál eléjük, felkínálva, hogy meglőjék, ők persze meg is lövik, és látják, hogy elesik, akkor ők szakszerű és jó rendőr módjára odamennek (ahogy Pálvölgyi őrnagy vesztére szakszerűen tette), elveszik a fegyverét, megbilincselik, és hívják a mentőt, bárhogy is fenyegetőzik verbálisan a meglőtt és leterített elkövető. De nem így történt. Hanem úgy, hogy az AMD szólalt meg utoljára és az adott okot a megfutásra. Körülbelül húsz métert futottak végig a ház mögött és onnan leselkedtek visszafelé az ajtóhoz.

Összegezve a tényeket: A 33. számú lövedék, amit az ügyészség a gyilkos lövedéknek tart, teljesen steril. A kilőtt lövedéken éles barázdákat hagy a huzag, a hüvelyszáj helyénél egy horony van körbe, a lövedék hátsó felén pedig mélyedés található (ez azért fontos, mert a bemeneti nyílás nagysága miatt a „fegyverszakértők” azt állítják, hogy az egyik legnagyobb röppálya-állékonysággal rendelkező katonai lövedék elkezdett megpördülni az őrnagy vászon sapkája simléderén és úgy haladt be a koponyába!). A koponyán áthaladó lövedék nagy mennyiségű emberi szövettel ÜTKÖZIK és nagy mennyiségű vért, csontot és egyéb szövetet hord ki a kimeneti nyíláson. A 33. számú LÖVEDÉK, A HALADÁSI IRÁNYÁBA LÉVŐ DESZKAFAL ÉS A BECSAPÓDÁS HELYE 100%-IG STERIL! Semmilyen látható szennyeződés, vagy DNS nem található rajtuk. Három ilyen steril lövedék van, két rendőri és ez, mert ez jelentős távolságban érte a falat, már a falon lévő vérpárával sem tudott találkozni. A két rendőri lövedék pedig a vérpára előtt csapódott be. Győrkös másik két lövedéke is érintette a vérpárát, de erre a helyre, irányba már sehogy sem lehetett begyömöszölni egy emberi testet, mert az ellent mondott volna az élettani adottságoknak és a helyszínnek, mert akkor félig bent kellett volna lenni az embernek a falban.

Tudjuk több, a közelmúltban megoldott bűnesetből (szikszói rém, soroksári gyilkosság, Fanny eltűnése, Tompa Eszter-ügy stb.), ha valaki csak megfog egy kötelet, évekig rajta marad a DNS-lenyomata. Akkor egy fejet szétroncsoló, éles barázdákkal és mélyedésekkel rendelkező, közvetlenül az élő szövettel ütköző, azon hosszú lőcsatornát képező lövedéken nem? Ez ellentmond az alapvető fizikai (mechanika) törvényeknek és a tudományosan megalapozott vizsgálatnak (DNS-vizsgálat).

A DNS-szakértő szerint is érthetetlen, mert ő 52 ilyen esetet vizsgált Magyarországon és mindig volt DNS, sőt szemmel látható vérszennyeződés is azokon a lövedékeken, amelyek emberen hatoltak át. Kizáró tényező kellene, hogy legyen.

Győrkös részéről nincs indíték. Ha lett volna, mindenkit lelő, amikor jönnek befelé. A rendőröknek ellenben volt okuk azonnal tüzet nyitni, hiszen látták: Győrkösnél lőfegyver van, sőt, ezt mondta is.

Győrkös vonatkozásában megvan az összes tárgyi bizonyíték, de nincs köztük a gyilkos tárgy, eszköz.

A szintén GYI ártatlanságát bizonyító TEK-es tárgyalási hangfelvétel „eltűnt”.

Rendőri lövedék szintén „eltűnt”.

Az egyik rendőrtanú „beismerő vallomása” ellenére, miszerint ő meglőtte a főnökét, ellene, vagyis arra a lehetőségre vizsgálat nem történik.

TEK-es sisakkamera-felvételek hol vannak? Azon láthatóak lennének a még ép, kitörés előtti üvegkazettán látható lövésnyomok. Ha nem lettek volna lövésnyomok, ezek a felvételek is meg lennének. Több TEK-es látta tehát az üvegkazettán lévő lövési nyomokat (tanúvallomások) és az üvegkazetta akkor még ép volt. Azt azután törte ki valaki, miután többen bementek kihozni GYI-t. Amikor ugyanis hozták kifelé, már ki volt törve. A helyszín „felszámolásáról” tehát addig szó sem lehetett. Azt csak akkor lehet megkezdeni, ha már az egységen kívül más nincs bent. Arra viszont „jó” volt, hogy fontos bizonyíték semmisüljön meg.

Vannak olyan rendőrtanúk, akik a rendőrnő kezében is láttak lőfegyvert. Mi van, ha azért volt csak öt lőszer a fegyverében, mert ő is lőtt? Ennek a rendőrnőnek a helyszínről a központba történt telefonos bejelentése is körbefutott a médián: hisztérikus, sokkos állapotban lévő hang. Valószínűtlen, hogy ilyen, “harctéri stresszben” lévő személy pontos lövéseket tudott volna leadni…

Végül nem tudok szabadulni egy szörnyű gondolattól, előfordulhat-e egy szakértőnél, hogy téved, és így téves lesz a szakvéleménye is? Lehet-e tudni az ebben az ügyben szereplő szakértőkről, hogy korábban már adtak-e téves szakvéleményt? Ebben az ügyben vajon nem ez történt?

Az egész kormányközeli sajtó az ártatlanság vélelmére fittyet hányva az első perctől fröcskölődik, gyilkosozik, az ’50-es évek szintjére süllyedve. Győrkös az elejétől kezdve kijelölt elkövető, egyértelműen koncepciós, politikai eljárás áldozata, ha a fenti, rekonstruált történet az igaz.

Győrkös fegyvert rejtegetett a házában, ezt nem tagadja. Tartott tőle, hogy úgy végzi, mint Joachim Peiper és még sokan mások, akik egy másik Európáért küzdöttek. Sajnos igaza lett, a Soros-Finkelstein-fiókák jó tanítványnak bizonyultak.

Győrkös István legnagyobb bűne, ellenségei szerint, az MNA létrehozása és a Prohászka Ottokár által megfogalmazott Hungarizmus felélesztése Magyarországon. A „Becsület Napja” megemlékezés megalapítása és a Tiszaeszlári Megemlékezés megalapítása. Ifjúsági táborok megszervezése évtizedeken keresztül és több ezer fiatal megismertetése a Hungarizmus alapjaival, a bajtársiassággal és a haza szeretetével.

Ez az írás, az szóban forgó, bőnyi (2016. 10. 26.) akcióban résztvevő, közvetlenül nem érintett rendőrök elbeszéléseiből, az ügy bírósági tárgyalásainak anyagából, az üggyel kapcsolatos hírekből, híradásokból állt össze, valamint személyes találkozásokból és beszélgetésekből az ügy egyéb közvetlen érintettjeivel.

A mostani politikai rezsim egyértelműen több politikai hátterű jogi támadást folytat, természetesen köztörvényesnek beállítva, ahogy azt bolsevik tanáraiktól tanulták. Tanúk nem mernek tanúskodni, szakértők nem mernek véleményt írni. Félnek az emberek, mert nincs jogegyenlőség és valós lehetőség a leszámolás ténye.

Az úgynevezett MNA-ügyben több mint kétszáz (!) ember volt érintve, akikhez kiment éjjel, vagy hajnalban az a bizonyos fekete autó. Ebből a több száz eljárás alá vont emberből kettőnél találtak illegálisan tartott (elrejtett) lőfegyvert, akik valamikor az MNA-hoz kötődtek. A mozgalommal az esemény előtt körülbelül hat évvel megszakították a kapcsolatot, a fegyvereket pedig a saját elmondásuk és a nyomozás szerint is már ez idő után szerezték be.