Lapunk értesülései szerint Magyarországra jött, és ezen a héten Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával tárgyalt Paul Shapiro, a washingtoni Holokauszt Múzeum képviselője. A téma az EMIH tulajdonába adott Sorsok Háza, az évek óta üresen álló józsefvárosi emlékközpont volt - írja a Népszava. Alább a vészkorszakozó folytatás.
A találkozó ténye önmagában is figyelmet érdemel. A befolyásos amerikai intézmény ugyanis keményen bírálta a fideszes kormány emlékezetpolitikáját, tiltakozott az ellen is, hogy a Sorsok Házában egy olyan kiállítást hozzanak létre, amely elhallgatja, milyen súlyos felelősség terheli a magyar államot a vészkorszakért. Voltak ugyanis arra utaló jelek, hogy tényleg valami ilyesmi készül. A washingtoni múzeum pár hónapja felszólította a magyar kormányt, hogy tartsa be a nemzetközi szervezetek felé tett 2015-ös vállalását. Jelesül azt, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum – történelemhamisítónak tartott felfogása miatt sokat támadott – főigazgatója nem vesz részt a Sorsok Házában rendezendő kiállítás létrehozásában. Paul Shapiro látogatása azt jelzi, hogy valóban új koncepció formálódik, amelynek már nem Schmidt Mária a gazdája.
Köves Slomó igyekszik a nemzetközi szakmai közvélemény támogatását elnyerni. Hírek szerint Eric Jack Pickles, a brit Holokauszt Emlékbizottság vezetője is Budapesten egyeztet majd a Sorsok Házáról.
 Slomóék "intellektuálisan és emocionálisan egyaránt megérintő és hiteles kiállítási anyagot" érdemelnek (fotó: Mohai Balázs/MTI) |
Ezt megelőzően, nyári izraeli útja során Orbán elment a Jad Vasembe is. A Sorsok Háza ügyében kifejezésre juttatta, hogy szeretné elkerülni a „régi problémák” megismétlődését. Nem újabb botrányt, hanem megállapodást akar. Netanjahu hivatala később hangsúlyozta, hogy az izraeli kormány csak akkor járul hozzá az emlékközpont megnyitásához, ha annak narratívája egybevág az általánosan elfogadott történelemszemlélettel. Márpedig Orbánnak fontos Netanjahu barátsága.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter tavaly szeptemberben, rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és üzemeltetésébe adja a Sorsok Házát. Gulyás akkor azt mondta, hogy a józsefvárosi intézmény a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján, tehát idén megnyitja kapuit. (A legelső, ránézésre is betarthatatlan céldátum 2014 áprilisa volt.)
Több olyan történésszel és kutatóval beszéltünk, aki részt vesz a Sorsok Háza új koncepciójának kidolgozásában, vagy „rálátása van” a munkára. Névvel nem szerettek volna nyilatkozni, de abban egyetértettek: a kormány terveitől eltérően 2019-ben sem fog megnyílni az emlékközpont.
Nem mellesleg így gondolja Köves Slomó is. „Nehezen tudom elképzelni, hogy ebben az évben megnyílik a Sorsok Háza" – állapította meg kérdésünkre a rabbi. A késedelmet Köves Slomó lapunknak azzal indokolta: „a magyar kormány, csakúgy, mint a projekt kialakításában résztvevő többi szereplő célja, hogy egy a ma nyelvén szóló, széles rétegeket megszólító, intellektuálisan és emocionálisan egyaránt megérintő és hiteles kiállítási anyag jöjjön létre. Ennek a kidolgozása időt igényel.”
A témával foglalkozó szakértők körében az a hír járja, hogy akár két-három évet is igénybe vehet, mire sikerül kidolgozni a Sorsok Háza általánosan elfogadott koncepcióját.
Konfliktusok a Mazsihisszel
Úgy látszik, ami a Sorsok Háza átadását illeti, a kormány nem ragaszkodik a maga által szabott 2019-es határidőhöz. A Demokratikus Koalíció kérdésére Orbán Viktor októberben azt válaszolta, hogy „semmi sem hajtja” a kormányt, kivárják, amíg a viták nyugvópontra jutnak. Ennek persze az is feltétele, hogy csituljanak a konfliktusok a legnagyobb hazai zsidó szervezettel, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazaihisz). Korábban Gulyás Gergely elődje, Lázár János volt az, aki konszenzushoz kötötte a Sorsok Háza megnyitását.
A Mazsihisz hevesen reagált arra, hogy váratlanul az EMIH-hez került a Sorsok Háza. Heisler András, a Mazsihisz elnöke egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy az emlékközpontról csak a kormánnyal hajlandók tárgyalni, az EMIH-hel vagy Schmidt Máriával nem. Új helyzet állt elő. Ismét fordulhat a kocka, ha a Mazsihisz azt látja, hogy Schmidt Mária kimarad a projektből, miközben az EMIH-nek sikerül elnyernie a külföldi intézmények támogatását.
