Az ellenzéki pártok nem akarnak több üléstermi rendbontást, mert azt akarják sugallni a választók felé, hogy alkalmasak a kormányzásra - szellőztette meg a Népszava. Az elvtársi lap arról is ír: akár 60-70 egyéni képviselői helyet is nyerhetnek a balliberális ellenzéki pártok, ha sikeres lesz az együttműködés 2022-ben – ez is elhangzott az érintettek múlt heti egyeztetésén.
 Egy tavaly decemberi bohócakció (fotó: MTI/Máthé Zoltán) |
A Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Magyar Liberális Párt és a független képviselők részvételével rendszeresen tartanak egyeztetéseket a balliberális ellenzék politikai stratégiájának összehangolása érdekében. Legutóbb az országgyűlési törvény módosítása volt az egyik fő téma, mert a jövőben az eddiginél sokkal súlyosabb büntetéseket kaphatnának az üléstermi rendbontások miatt. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson a Jobbik, a Párbeszéd, a Liberálisok, a DK és az MSZP is azon az állásponton volt, hogy „nem kellenek a radikális akciók” az ülésteremben, és kivonulni sem kell a törvényhozásból, mert ez már nem szolgálná a „kormányképes ellenzék” képét a választók felé. Igaz, volt olyan hozzászóló is, aki azt mondta: a házszabály úgysem érdekli a választókat, ezért emiatt nem lesznek tömegdemonstrációk a Parlament előtt. A lap továbbá azt írja:
a DK és a Jobbik is – amellett, hogy a két párt a parlamenti munka fontosságát hangsúlyozta – azt javasolta, hogy „alternatív parlamentet” is állítsanak fel.
A szocialisták egyébként kifejezetten optimisták, a párt képviselője mondta a 60-70 egyéni mandátumról szóló előrejelzést is, persze ehhez az kell szerintük, hogy az ellenzék hangolja össze lépéseit. Ebben nagyjából konszenzus volt a résztvevők között. A jelen lévő független képviselők ugyanakkor sokkal radikálisabb lépéseket szorgalmaztak, mondván, a Fidesz éppen azért reagál ilyen erőszakosan, mert tart a parlamenti akciók politikai következményeitől.
A balliberális ellenzék hétfőn is tartott egy hasonló egyeztetést, ezen annyiban módosult a múlt pénteki álláspont, hogy „csak úgy” semmiképpen nem szabad elfogadni a törvény új korlátozásait, de mivel ezek legkorábban februárban léphetnek hatályba, még gondolkodnak azon, miként reagálnak majd.
A hétfői plenáris ülésen egyébként napirend előtt több ellenzéki képviselő is élesen támadta az új szabályozást, Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, „akár a Duna szélére is állíthatnának minket, és akkor sokkal gyorsabban intézzük el ezt a dolgot”.
Javaslata megfontolást érdemel.
