Arról még nem tudnak a borsodi kisfalvakban, hogy bárki is elkapta volna a koronavírust. A gazdasági válság viszont villámgyorsan elérte az ország elmaradottabb régióit. Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan férfi vesztette el a fővárosi állását, tartalékokat pedig eddig se tudtak felhalmozni. A boltok vagy bezártak, vagy úgy felmentek az árak, hogy alig tudnak valamit venni a helyiek, a településről pedig félnek kimozdulni a járvány miatt. Többen azt mondják, jelenleg a civil szervezetek adományai tartják életben ezt a régiót, ahol az éhezés már mindennapos probléma. Elkísértük az Age of Hope Alapítványt Borsodba, lesújtó kép fogadott az ország végén - írja az Index. Alább a Borsodba előbb érkezett meg az éhezés, mint a koronavírus című romázós és cigósajnáltató cikkük folytatása.
 Fotók: Bődey János / Index |
Nyoma sincs a koronavírusnak Tornanádaskán, jut eszembe elsőre, ahogy autónkkal befordulunk a vasútállomás mellett a szlovák határ melletti borsodi zsákfaluba. Tele van az utca emberekkel, ami a kiürült pesti utak után egészen különös látványt nyújt.
Pedig csípős hideg van, pár kilométerrel arrébb még havazott is. Itt mégis pólóban, pulóverben rohangálnak a gyerekek, az asszonyok pedig kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgetnek egy-egy háznál.
Gyorsan elvesztették a munkahelyeket
A 850 fős Tornanádaska az ország egyik legszegényebb települése. Sok házba a mai napig nincs bevezetve az áram és a víz, így az ott lakók kénytelenek naponta többször az utcai közkúthoz kijárni. Ez különösen veszélyes egy járvány idején, itt mégse a betegségtől félnek a legjobban.
A kisebb falvakban előbb jelent meg az éhezés, mint a koronavírus.
A gazdasági válság egy pillanat alatt ért el Borsodba, tömegével vesztették el az állásukat azok, akik a fővárosba vagy más nagyvárosba jártak dolgozni.
Van olyan falu, ahol egy nap alatt hatvan, Budapesten dolgozó férfinak mondtak fel
– mesélte útközben Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője. Önkéntes fiatalokkal élelmiszert és fertőtlenítőszert vittek a hét elején két településre, mi pedig elkísértük őket, hogy megnézzük, hogyan érinti a koronavírus a borsodi régiót.
 Tornanádaska egyik utcája |
„70 ezer forint jön be egy hónapban. Ebből nem lehet 12 gyereket felnevelni – panaszkodik egy tornanádaskai nő. – A hónap végére egy kiló lisztem maradt mindössze. Vakarót tudok belőle gyúrni, mást nem.”
Nem fagyhat meg a gyerek a házban
Amíg bent ülünk a szobában, folyamatos a járkálás, ki-be jönnek a házba a gyerekek és felnőttek. Hiába figyelem, meg nem tudnám mondani, kik laknak itt, és kik a szomszédban. Tornanádaskán olyan rosszak a lakhatási körülmények, hogy nem tudnak otthon maradni az emberek, itt lehetetlenség betartani a kijárási korlátozást. Nem ritka, hogy több generáció él együtt, és akár tizenöten-tizenhatan is laknak egy kétszobás házban.
Ahogy kijövünk a házból, már legalább tíz roma asszony vár ránk az utcán. Azonnal körbevesznek, és kórusban kezdik el ránk zúdítani a panaszaikat. Talán a rajtunk lévő maszk az, ami miatt tisztes távolságban megállnak, maszkot vagy kesztyűt itt senkin se látni, a járványról szóló hírek alig jutnak el ide.
79 éves vagyok, mégis naponta megyek fáért az erdőbe. Nem fagyhatnak meg a gyerekek a házban
- panaszkodik egy idősebb nő a csoportból.
Nekünk senki se segít. Gyógyszerre, ételre sincs pénzünk
- hangzik el többször is a vészkiáltás a beszélgetésben.
 Age of Hope Alapítvány segítői az egyik tornanádaskai házban |
Csak a közmunka maradt
Mint szép lassan kiderül, az élelmiszerárak itt is alaposan felmentek az utóbbi hetekben, van amit másfél-kétszeresen áron lehet csak kapni. De ennél is jellemzőbb az áruhiány, az egyik boltot be is kellett zárni, mert nem tudták feltölteni a készletet. Így marad a másik, ami a helyiek beszámolója szerint drágább.
Többségük ki se mer mozdulni a faluból, mert félnek, hogy a járvány miatt nem jöhetnek vissza.
"Akkor miből élnek?" - kérdem hangosan az egyre népesebb csoportból, mire rávágják, hogy közmunkából. Már akinek jut, mert azt mondják, csak az kap munkát, aki a polgármesterre szavazott, és jóban van Beri Tamással. A beszámolók szerint mint az ilyen kistelepüléseken általában, a polgármester itt is élet-halál ura, ő dönt arról, hogy ki dolgozhat, és ki nem. Legalábbis a helyiek így élik meg. "A férjem másfél évig nem kapott közmunkát. Most is csak három hónapra vették fel" - mondta az egyik asszony.
Pár kanálnyi ebédet kapnak a gyerekek
A tornanádaskaiak helyzete akkor fordult katasztrofálissá, amikor a járvány miatt bezártak az óvodák és az iskolák. Addig legalább a gyerekek naponta háromszor kaptak enni, most ez sincs. Itt nem a távoktatás a szülők legfőbb gondja, hanem az, hogy mit tud enni a gyerek otthon. Az iskolánál kell naponta sorban állni az ebédért, de a beszámolók szerint édes kevés, amit ott kapnak.
9 gyerekre kapunk két kistányérnyi tésztát
- meséli valaki a csoportból, más pedig azt mondja, a három gyerek ebédje alig tölti meg egy ételhordó felét.
 Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője adja át az adományt Szendrőn |
Aztán kiderül, ők egész jól jártak, mert van olyan is, aki még ennyit se kapott. Mint meséli, mire odaért a konyhára, már elfogyott az ebéd, nem kaptak a gyerekei enni.
Szerettük volna megkérdezni Beri Tamást, hogy mégis ez hogy lehetséges, de nem volt a településen, amikor ott jártunk. Később többször is kerestük telefonon és emailben, ám cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérni.
Ő volt az a polgármester, aki októberben úgy ünnepelte a választási győzelmét, hogy egy jakuzziban pezsgővel locsolta magát, és a kamerába azt üvöltötte,
Pár éve pedig akkor írtunk róla, amikor uzsorázás miatt volt büntetőpere.
Civilek tartják lélegeztetőgépen az elmaradottabb térséget
Tornanádaskától délre, a valamivel jobb módú, bár az országos átlaghoz képest még mindig nagyon szegény településeken se sokkal jobb a helyzet. Tóth Ákos azt meséli, az elmúlt hetekben folyamatosan kapják a megkereséseket. "Volt olyan nap, hogy 28 faluból telefonáltak, hogy sürgős segítségre szorulnak." Közben viszont a lakossági adományok teljesen visszaestek, mindenki próbál tartalékolni és a saját készleteit feltölteni.
Már a hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboroztatására gyűjtött pénzhez kellett nyúlni, hogy két nagy autóval almát, krumplit és fertőtlenítőszert vihessen az alapítvány két településre.
 Horváthné Budai Izabella |
Nem ez az alapítvány fő profilja, de nem dőlhetünk hátra és várhatjuk, hogy mikor mehetünk gyerekeket táboroztatni
- magyarázza az alapítvány vezetője. Segítettek akkor is, amikor árvíz volt, vagy a tranzitzónában gyerekeket éheztettek.
Most a koronavírus miatt szorulnak sürgős segítségre az ország gazdaságilag elmaradottabb régiói, a civil szervezetek adománygyűjtő akciói nélkül ugyanis teljes lenne a kilátástalanság. Ezt már Siroki László civil jogvédő meséli Tomoron, miközben kipakoljuk az autóból az ide hozott adományokat.
Megállt az élet a koronavírus miatt
A legnagyobb baj, hogy egyáltalán nincs stratégiájuk az önkormányzatoknak a krízisre
- magyarázza tapasztalatait Siroki, aki több településsel is napi kapcsolatban van. - Megállt itt minden. Sötétben ülnek otthon az emberek, a gyerekek pedig sorra kapják az egyeseket, ha nem tudják elküldeni a feladatokat." Pedig még csak a járvány elején járunk, de Sirokinak elképzelése sincs, mi lesz itt hónapok múlva.
 Kalyavecz András, az Abigél Szakközépiskola igazgatója és Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány vezetője Szendrőn |
Vannak persze pozitív példák is a faluban. Izabella két lánya szerencsés helyzetben van, hiszen van eszközük, hogy részt vegyenek a távoktatásban. Izabella ráadásul minden nap segít a harmadik osztályos lányának a tanulásban, ami szintén ritkaság ezen a környéken. Azt elismeri, hogy nem könnyű, de ami jobban aggasztja, bizonytalanság, hogy nem tudni, mit hoz a másnap.
Félünk. Nem tudjuk, mi lesz
- fogalmaz Izabella.
Tollat is kell küldeni a feladatlapok mellé
Bár a boltokban itt se lehet maszkot kapni, egy szendrői szakközépiskolában elkezdtek maszkokat varrni, már a rendőröknek el is készült az első adag.
Azt gondolná az ember, hogy városban jobb a helyzet, de Kavalyecz András, az Abigél Szakközépiskola igazgatója szerint ugyanúgy nincs pénz Szendrőn, mint a kisebb falvakban. "Nincs fűtés, nincs kaja - foglalja össze, hogy mit tapasztal a legtöbb diákja körében. - "Hidegben pedig nem lehet tanulni."
Itt nem is erőltetik a digitálisan távoktatást, papíron küldik el a feladatokat, hetente többször érte jönnek a gyerekek. Sok helyre még tollat is kell adni, mert az sincs otthon.
Küzdünk, harcolunk, csak ehhez semmi segítséget nem kapunk
- fogalmaz az igazgató. Szendrőn ugyanúgy probléma a munkahelyek tömeges megszűnése és az élelmiszerárak növekedése, mint Tornanádaskán. Mint mesélik, eddig 250-300 forint volt egy kiló kenyér, most 450 forintot is elkérnek érte a boltban.
 |
"Mindig van egy kis hiányérzetem, amikor hazaérünk" - mondja Tóth Ákos az út végén.
Ide nem 1-2 autóval, hanem legalább 10 busszal kellene adományokat hozni.
Akciócsoportot javasol az ombudsman
A társadalom anyagilag kiszolgáltatottabb tagjai különösen nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, fogalmaz közös közleményében Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, Szalayné Sándor Erzsébet és Bándi Gyula.
"Hangsúlyozottan arra kérünk tehát mindenkit, hogy közös életünknek ebben a kivételesen embert próbáló időszakában semmiképpen ne hagyjuk magukra a leginkább rászoruló embereket, közösségeket."
Az alapvető jogok biztosa azt javasolja a döntéshozóknak, hogy "hozzanak létre a sérülékeny csoportok rendkívüli védelmével és támogatásával foglalkozó, és különösen a hátrányos helyzetben élő gyermekeket és családjukat segítő akciócsoportot, amelyhez szakmai tapasztalatunkat szívesen felajánljuk."
Már írtunk a borsodi éhezők kálváriájáról: Nyolc gyerek van, oszt kevés a koronavírus-segély - elégedetlenek a Fidesz immúnis szavazói
Szörnyű, hogy először a dolgos "romákat" rúgják ki: Felháborító: DOLGOZNI mentek a fővárosba a borsodi cigányok, kis híján lemészárolták őket a rasszista magyarok
