A Mi Hazánk Mozgalom szerint ünnepnappá kellene nyilvánítani augusztus 30-át, a második bécsi döntés kihirdetésének, vagyis Észak-Erdély Magyarországhoz visszatérésének évfordulóját - közölte a párt elnökhelyettese kedden Budapesten.

Dúró Dóra a Románia budapesti nagykövetsége előtt, a román nemzeti ünnepen, az erdélyi románok által 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári nyilatkozat évfordulóján tartott sajtótájékoztatón felgyújtotta a trianoni diktátum ratifikálásról szóló 1921. évi XXXIII. törvény egy kinyomtatott példányát. Megjegyezte, a törvényt azóta sem helyezte hatályon kívül az Országgyűlés, annak ellenére sem, hogy azt kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom.

Észak-Erdély visszatérésének napja a hazatérés napjaként hivatalos állami ünnep lenne, amelyen a sikeres revíziókról, így Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék egy részének visszatéréséről is meg lehetne emlékezni - mondta a független parlamenti képviselő.

Rámutatott: az erdélyi magyarságot ma is hátrányosan megkülönböztetik, üldözik a jelképhasználatot, akadályozzák a magyar nyelv használatát és a területi autonómia kialakítását. A Mi Hazánk szerint ezért szégyenletes Áder János köztársasági elnök június 4-én tett nyilatkozata, miszerint Magyarország a második világháború óta annak ellenére sem élt a szomszédéival szemben területi követelésekkel, hogy arra a történelem lehetőséget kínált volna. Ez nem erény, hanem gyávaság, hiba és bűn - fűzte hozzá.

"A békés revízió lehetőségével igenis élni kellene, és nem mondhatunk le arról az álomról, hogy egyszer minden magyar egy hazában élhessen" - mondta Dúró Dóra.

Apáti István alelnök, független parlamenti képviselő a világtörténelem egyik legigazságtalanabb döntésének nevezte a trianoni diktátumot.

A sajtótájékoztató végén lakossági bejelentésre a rendőrök igazoltatták Dúró Dórát és Apáti Istvánt, felírták az adataikat, illetve megvárták, amíg a politikusok eltakarítják a nagykövetség előtti járdáról a felgyújtott iratköteg maradványait.