Bezár!
2021. április 23., péntek, Béla, Egyed napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
06:36 Amerikai tábornok: össze fog omlani az afgán hadsereg, még a repülőgépeiket sem tudják karbantartani21:55 A brit légierő négy vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába21:37 Balázs Klári elismerte a 40 éven át gyümölcsöző lopást, az izraeli zeneszerző 200 ezer dollárt követel21:11 Csehszlovák szolidaritás: a felvidéki kormány is kiutasít három orosz diplomatát20:57 A Gyurcsány-terv20:35 Brit tudósok: a kevés alvás növeli a demencia kockázatát20:14 A WHO és az EMA május 10-től vizsgálja a Szputnyik V gyártási eljárását19:46 Már nem a Covid-19 számlájára írják a vezető halálozási okot Angliában19:24 Szénfelhasználása csökkentésébe kezd 2026 és 2030 között - ígéri Kína19:03 Autókölcsönzés cigány módra - még a katalizátor is megmarad18:51 Kivizsgálták Navalnijt, és felszólították, hogy fejezze be az éhségsztrájkot18:23 Palesztin kormányfő: az izraeli kormány minden létező eszközt felhasznál, hogy beavatkozzon a választásokba 18:00 Putyin kész Moszkvában fogadni Zelenszkijt17:48 Magánzárkában őrzik a zsidó-néger bosszúhadjárat legújabb áldozatát, de "legalább" félóránként megzavarják17:22 Lapértesülés: Biden az örmény népirtás elismerésére készül
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Mától elvileg tilos a hálapénz

Tavaly októberben derült ki, hogy megtörténik a régóta sürgetett korszakváltás a hazai egészségügyben. Ennek részeként kikerül a rendszerből a hálapénz, emelkednek az orvosbérek, valamint a döntéshozói szándék szerint méltóbb, egyben átláthatóbb viszonyok jönnek létre a szektor életében. De vajon mit hoz a betegeknek az új rendszer? Az Index összeállítása.
Zoom
Alapvetően mi változik március 1-jétől a hazai egészségügyben?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, tavaly novemberben elfogadott törvény, illetve a hozzá kapcsolódó, időközben megjelent rendeletek alapjaiban szabják át március 1-jétől a hazai egészségügy rendszerét. Ezen belül is azt, hogy az ágazat dolgozói mennyit, milyen körülmények közt és milyen feltételekkel végzik mostantól a munkájukat.
Mindez, a mától életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony új szabályokat hoz az ágazatban számtalan területen, köztük:
  • az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelező kirendelhetőségében,
  • az orvosbérekben,
  • a hálapénz ügyében,
  • a másod- és harmadállások kérdésében,
  • összességében abban, hogy az egészségügyi dolgozók milyen feltételekkel és mikor vállalhatnak munkát magánpraxisban,
  • a kollektív szerződéseket és az alapbéren túli juttatások, például az ügyeleti díjak dimenziójában,
  • a szabadságok kiszámolásában.
Azóta, január elején kiderült, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban dolgozó fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket. Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve több típusú, szorosabb együttműködésére.
Betegként, páciensként összességében várhatóan mit fogunk majd érezni, tapasztalni az egészségügy átalakításából?
Ezt egyelőre nyilván nehéz megmondani. Várva a március elsejét, a különböző egészségügyi szakszervezetek, szakmai egyesületek, köztük a Magyar Orvosi Kamara képviselői folyamatosan egyeztettek a kormánnyal az átalakítással kapcsolatban. Mindeközben a szakmai szervezetek képviselői nem egy félelmüket, fenntartásukat és kérdésüket osztották meg a nyilvánossággal is.
Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció végig azt hangsúlyozta, hogy lehetőleg minél több állami rendszerben munkát vállaló egészségügyi dolgozó írja alá a szerződést, amellyel belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Arra hivatkozva, hogy sem a betegek, ahogy egyetlen egészségügyi dolgozó sem járhat rosszabbul a március 1-től bevezetésre kerülő egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.
Lesz-e elég orvos, valamint egészségügyi szakdolgozó az ellátás fenntartásához hétfőtől?
Hétfő éjfélig az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben dolgozók még aláírhatják a szerződésüket, amely belépteti őket az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. A szakmai becslések szerint pár ezer fős lemorzsolódás várható a majdnem 140 ezres összlétszámú állami egészségügyi szektoron belül.
Aki nem írja alá a szerződését, annak automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerőfelszívó kapacitása.
Fogad-e az orvosom hétfőtől a magánrendelésén?
Igen. Legfeljebb más helyszínen és rendelési időpontban. Ugyanis a egészségügyi szolgálati jogviszony a döntéshozói szándék szerint nem szeretné ellehetetleníteni a magánpraxisokat és a másodállásokat. Feltéve, ha ezeket az orvosok és az asszisztensek a munkahelyükön engedélyeztetik, és a magánpraxist szigorúan a munkaidejükön túl, a szabadidejükben viszik.
Itt az alapvető törvényalkotói cél, hogy a magánpraxis és az állami rendszerben, kórházakban, rendelőintézetekben elvégzett szolgálat egyértelműen elkülönüljön egymástól.
Megmarad-e a szabad orvosválasztás joga?
Igen. Területileg továbbra sem lesz behatárolva, hogy ki hol veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. Függetlenül attól, hogy hol lakik. Ha például kismamaként úgy döntök, hogy nekem az óbudai Szent Margit Kórház szülészete a szimpatikus, akkor járhatok oda terhesgondozásra, majd szülhetek is ott. A térdműtétemhez szintén választhatok ortopédiát.
Az újonnan létrejövő praxisközösségek hogyan befolyásolják a páciensek alapellátását?
Itt szintén nem egyszerű bármit is jósolni. A praxisközösségekről szóló rendelet alapján arra számíthatnak a betegek, hogy az alapellátás a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez majd a prevencióra, ezen belül is a megelőző tanácsadásra, valamint a szűrővizsgálatokra.
Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni.
Hogyan zajlanak most, illetve a közeljövőben a műtétek?
Az életmentő, illetve a halaszthatatlannak minősülő, súlyos, maradandó károsodásokat elhárító műtéteket a koronavírustól függetlenül eddig is elvégezték. Február elejétől–közepétől azonban intézményi leterheltségtől függően ismét engedélyezték az egynapos sebészeti beavatkozásokat. Arra azonban számítani kell, hogy a Covid miatti három hónapos leállás miatt a várólisták jócskán nőttek. Meglátjuk, mit hoz a harmadik hullám.
Büntetik-e március 1-je után, ha mégis hálapénzt adnánk vagy bármiféle előnyhöz szeretnék jutni az egészségügyben?
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 1-jétől ellenőrzi az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását. Egy olyan újonnan létrejött főosztályról van szó, amelynek munkatársai azt tesztelik, hogy az orvos, valamint a többi egészségügyben dolgozó elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt, vagy él-e más felajánlott jogtalan előnnyel.
Az ötvenfős szervezet vezetősége az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésekkel, az ún. megbízhatósági vizsgálatokkal nem a csőbe húzás vagy a csapdába csalás a céljuk.
Ha valakit tetten is érnek, az NVSZ hálapénzre specializálódott csoportja feljelentést tesz, majd innen minden ügy egyedi elbírálás alá esik, az ítéletet végül a bíróság mondja ki. A hálapénzt elfogadót akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A betegeket elvileg nem fogják vizsgálni, legalábbis nem az NVSZ munkatársai.
Azzal azonban mindenekelőtt érdemes tisztában lenni, hogy a hálapénz adása vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősül. A betegek ellen ugyanúgy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozóhatósághoz. Az orvosokat, egészségügyi dolgozókat viszont nem terheli feljelentési kötelezettség. A hálapénzt adó páciens egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.
Ezzel szemben hogyan fejezhetem ki hálámat az engem ellátó orvosnak, egészségügyi személyzetnek?
Leginkább egy hangos köszönömmel. Ha mégis ragaszkodom a tárgyiasult formához, a jelenlegi szabályok szerint egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready