2021. szeptember 27., hétfő, Adalbert, Döme napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
12:42 A Xiaomi független szakértők bevonásával vizsgálja ki a telefonjait ért cenzúravádakat12:18 Rutte megerősített biztonsági kíséretet kapott11:58 Tajvan nagy hatótávolságú fegyverekkel rettentené el Kínát11:36 Játékpisztollyal raboltak a Gellért-hegyen a "fiatalok"11:16 Erős földrengés volt Kréta térségében11:00 Beadták az első kísérleti Covid-gyógyszert Magyarországon10:37 Nagyot léptek előre a fejlődésben a németek: már "transznemű" képviselőik is vannak a Bundestagban09:58 Számot vetettek a lengyelek: óriásit buktak, sokba kerül az uniós tagság - a magyar helyzet még súlyosabb09:35 20 beteg halt meg a hétvégén, 1183 új fertőzöttet találtak09:05 Még ők is alig akarták elhinni: a kommunisták nyerték a grazi önkormányzati választást08:23 Csak a Mi Hazánk támogatta a kötelező oltás elleni tüntetést Miskolcon08:03 Chilében is ráébredtek, hogy nem jó ötlet szélesre tárni a kapukat a migránsok előtt07:46 Több mint 1300 határsértő ellen intézkedtek a rendőrök a hétvégén07:32 Jól eltiltották a visszavonult német kerékpárost07:22 Szeretnél jobban látni közelre? Itt a zseniális többfunkciós olvasószemüveg (x)
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Gazdaság :: :: Hozzászólások

Az állam vasba és betonba, nem pedig agyakba fektet - Matolcsy nekiment a költségvetésnek

Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - a beruházások szerkezetét bírálja és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Az idei második fél évben a GDP terén helyreálló magyar gazdaságnak szüksége van-e a 2022. évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiányra? A jegybank szerint nem, sőt a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához. Ezek nélkül belép a helyreállítási paradoxon: minél többet költ az állam és minél jobban eladósodik, annál előbb ütközik pénzügyi korlátokba az újraindult növekedés - ismétli meg korábban részletezett álláspontját a jegybank elnöke.
Zoom
A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az "okos" tőkebefektetésekre való áttérés helyett - fogalmaz a jegybank elnöke.
Ezért is szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen - szögezi le Matolcsy György.
Érveit részletezve több szempontból is hibásnak és fenntarthatatlannak tartja, hogy a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos tervezett hiánya mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Kiemelten azt kifogásolja, hogy a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges "okos" beruházások aránya. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az építési jellegű beruházások aránya 50 százalékos, ráadásul 2017 és 2020 között Magyarországon nőtt legjobban az építési beruházások aránya az EU-tagországok körében, így a beruházási ráta emelkedése mögött ezek, és nem az "okos" beruházások állnak. A 27 EU-ország között az állami beruházások aránya is a legmagasabb Magyarországon, ezek háromnegyed része azonban építési beruházás. Az állam "vasba és betonba", nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - összegzi a jegybank elnöke.
Matolcsy György felveti azt is, hogy az állami építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt, amit a növekvő importált infláció tovább erősít. Arra is figyelmeztet, hogy 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos - hangsúlyozza.
Minden növekedési forrás fontos, de a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése. Ezt a digitális beruházások növelik a leggyorsabban. Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. "Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet" - állapítja meg az MNB elnöke.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready