Lantos János, a Kuruc.info publicistája, a Mi Hazánk Komárom-Esztergom megye 2. választókerületének képviselőjelöltje megemlékező beszédében ismertette, hogy a Rongyos Gárda az egyik olyan erő volt, ami miatt még él magyar ember a Kárpát-medencében. A Rongyos Gárda a hősi életszemlélet ragyogó csillaga.

Ennek ellenére - mutatott rá - mind a mai napig nincsenek megfelelően kezelve a magyar történelemben, pedig a nyugat-magyarországi területeken nekik köszönhetjük, hogy népszavazás útján magyar maradhatott Sopron és környéke.

Kevéssé ismert tény, hogy a Rongyos Gárda 1938-39-ben is aktív volt a Felvidéken és Kárpátalján is. Dicsőség és hála a Rongyos Gárdának! - fogalmazott Lantos.

Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) alelnöke felszólalásában elmondta, hogy a Rongyos Gárda példátlan tettet hajtott végre az országért vívott harcukkal.

"Tisztelegnünk kell őseink példája előtt, de nem csak életünk feláldozásával tudunk harcolni a hazáért. Manapság a propaganda sodrában az is nagy szó, ha képesek vagyunk bátran önálló véleményt alkotni a két nagy politikai tömb árnyékában" - fogalmazott a HVIM-alelnök.

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) vezetője: "Ha Isten velünk, ki ellenünk?" Egy magyar vértől zivataros, káosz uralta időben kapott erőre az ország a Rongyos Gárdának köszönhetően.

A Rongyosok vitézsége a Magyar Önvédelmi Mozgalom számára is örök példa. Ha nem harcolunk magunkért, a saját országunkban is csak prédák leszünk.

Életben tartjuk a lángot és őrizzük a Rongyos Gárda szellemét. Vitézség, nemeslelkűség, példa nélküli hazaszeretet. Míg a Földön ellenség akad, ha magyar vagy, nem hagyod magad! - lelkesítette a megjelenteket a MÖM-vezető.

Megyeri János, a szobor alkotója úgy látja, hogy az ásotthalmi önkormányzat emléket állított a hazaszeretetnek, a hősiességnek.

"Hittel készítettem a szobrot, érezve Isten áldását az embert próbáló feladat során".

Toroczkai László Mi Hazánk-elnök, Ásotthalom polgármestere úgy fogalmazott, hogy ha nem lenne ilyen erős a magyar nép, és nem lenne velünk a jó Isten, már rég elbuktunk volna.

Elmondta, hogy őszinte, hazafias lelkesedésből, adományokból állították a szobrot.

Úgy telt el 100 év a trianoni békediktátum óta, hogy a magyar hősök, akik harcoltak a trianoni csonkítás ellen, soha semmilyen elismerést nem kaptak a magyar államtól - emlékeztetett, majd hozzátette, a magyar politika gyalázza, mocskolja a Rongyos Gárdát és Prónay Pált is.

Helyretesszük az emlékezetpolitikát - ígérte a pártelnök-polgármester, aki - mint fogalmazott - nem hiszi, hogy van még egy olyan nemzet a Földön, amely nem állít szobrokat olyan hősöknek, mint itthon a Rongyos Gárda tagjai.

"Köszönöm, hogy itt vagytok és társaim vagytok a magyar nemzetért vívott harcban. Megvédjük a magyar történelmet, a magyar nemzetpolitikát. Fel a győzelemre! Folytatjuk a csodák elkövetését!" - zárta avatóbeszédét Toroczkai László.

Tudósító: Ábrahám Barnabás - Kuruc.info

Felavatták a Rongyos Gárda emlékművét, Megyeri János szobrászművész alkotását vasárnap a Csongrád-Csanád megyei Ásotthalom központjában, a Szent István téren.

Toroczkai László polgármester, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és kormányfőjelöltje avatóbeszédében kifejtette, az emlékmű fölállításával a magyar politika több mint százéves, óriási mulasztását pótolták.

A pártelnök elmondta, az emlékmű ötlete akkor merült föl, amikor tavaly Budapesten több szervezet is meg akart emlékezni a névtelen magyar hősökről, a Rongyos Gárda tagjairól. Ám falakba ütköztek, mert a főpolgármester megtiltotta az ünnepséget.

A politikus hangsúlyozta, az emlékmű nem kormányzati támogatásból, nem is önkormányzati forrásból, hanem közadakozásból készülhetett el.

Toroczkai László kijelentette, a következő években társaival azon fognak dolgozni, hogy ne csak Ásotthalmon, hanem egész Magyarországon helyre tegyék az emlékezetpolitikát.

Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetjének vezetője úgy fogalmazott, "a Rongyos Gárda a hősi életszemlélet ragyogó csillaga". Tetteikkel bizonyították, hogy a magyarság szívében és lelkében hordozza a szabadság szeretetét, és ezért bármilyen áldozatot képes meghozni.

A Rongyos Gárdának köszönhető, hogy Nyugat-Magyarországon érvényesülhetett a népek oly sokat emlegetett önrendelkezési joga, és ma már Sopront a hűség városaként emlegethetjük - mondta.

Az emlékmű központi figurája a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál, akinek alakját bronzból mintázta meg Megyeri János szobrászművész, körülötte a fegyveres csoport több tagja látható kőből kifaragva.

Az ünnepségen a Mi Hazánk Mozgalom az ország minden részéből érkezett tagjai és szimpatizánsai mellett megjelent a Magyar Önvédelmi Mozgalom több tucat, egységes ruházatot viselő, zászlók mögött alakzatban, vezényszóra felvonuló tagja, valamint a Betyársereg több képviselője is.

Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda nevű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén.

Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazáson döntsön hovatartozásáról.

Korábban írtuk: Történelmet írnak: Ásotthalmon avatják fel az első köztéri Rongyos Gárda-emlékművet