Felidézte: a horvátok 2002-ben hirdették meg a privatizációt, ahol a Mol megnyerte az INA 25 százalékos tulajdonrészét. A 2009 januárban aláírt megállapodásokban az INA feletti irányításban egyeztek meg, valamint aláírtak egy megállapodást a horvát gáz-üzletágról. Az ICSID ítélet egyértelműen kimondta: nem volt korrupció, "senki nem fizetett le senkit azért", hogy a Mol irányítást szerezzen az INA-ban - tette hozzá.

A Molt jelentős kár érte befektetőként, a bíróság szerint nagyjából 236 millió dollár, ezt kell megfizetnie a horvát félnek, reálisan néhány hónapon belül.

Kara Pál azt mondta, bíznak abban, hogy a horvát fél jogkövető lesz, és betartja a nemzetközi jog szabályait, amely elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett.

Kérdésre elmondta: ennek az ítéletnek nincs hatása Hernádi Zsolt elnök nemzetközi mozgására, az uniós jogi mechanizmusban nincs olyan szervezet, amely visszavonhatná a horvát elfogatóparancsot, azt csak Horvátország teheti meg. Hozzátette, az ítélet tükrében lehet kezdeményezni az elfogatóparancs visszavonatását, ám a nemzetközi büntetőjogban erre nincsen precedens, vizsgálják a kérvényezés lehetőségét.

Kitért arra: Horvátország befektetői érdeket sértett például azzal, hogy a 2009-ben aláírt gázmegállapodást szánt szándékkal nem teljesítette a horvát kormány. Emellett 2014-ben az országban az a döntés született, hogy nem az INA hanem a HEP (Hrvatska elektroprivreda) végezte a stratégiai tárolást. Ennek az intézkedéssorozatnak az volt a lényege, hogy az INA-nak nyomott piaci áron kellett átadnia a betárolt gázkészletet a HEP-nek, ésszerűtlenül rövid határidőn belül, ami szintén befektetői érdeket sértett, kárt okozott a Molnak.

A mostani horvát kormány megörökölte a Mol-INA-ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követte: folytatja az eljárásokat, és alátámasztja a horvát álláspontot - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerdán a washingtoni választott bíróságnak a Mol Zrt. kártérítési kérelmének ügyében hozott, Horvátország számára kedvezőtlen döntését kommentálva.

A politikus sajtótájékoztatóján kiemelte: hosszú folyamatról van szó, amely nyolc évig tartott. A Mol 2013 végén kezdeményezte az eljárást a horvát kormány ellen Washingtonban, azt állítva, hogy Zágráb nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Az INA részvényeinek eladása 2003-ban kezdődött meg, Ivica Racan miniszterelnöksége alatt, majd különböző döntések születtek Ivo Sanader és Zoran Milanovic kormányzása alatt is - idézte fel Plenkovic.

"Mi megörököltük az ügyet, és az egyetlen lehetséges irányt követtük, mégpedig, hogy folytatjuk az eljárásokat, és alátámasztjuk a horvát álláspontot" - húzta alá.

Plenkovic jelezte: a kormány kedden késő este kapta meg a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) döntését. A politikus tényként említette, hogy a washingtoni választott bíróság a Mol-INA-ügyben indított eljárásban elutasította a Mol Zrt. kártérítési kérelmének nagy részét, mindössze 184 millió dollárt hagyott jóvá az 1,1 milliárd dollár követelésből. Horvátországnak meg kell térítenie az eljárás költségeinek egy részét, körülbelül egymillió eurót, valamint a 184 millió dolláron felül késedelmi kamatot is kell fizetnie.

Hozzátette: a szakértők most tanulmányozzák a 216 oldalas dokumentumot, az elemzés után pedig döntenek a további lépésekről.

Plenkovic emlékeztetett: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Moltól. Szakértőket kértek fel, mélyelemzést végeztek a kivásárlásról, és ajánlatot tettek a Molnak - mondta. "De a jelzésünket a másik oldal nem fogadta el, sokkal több pénzt kértek" - jelentette ki a kormányfő.

(MTI)