Alább olvasható az Index interjújának befejező része.
 Kár, hogy nem a magyarok érdeklik átlagon felül a drága miniszterelnök urat, elvégre nem a kneszetben kormányfő... |
- Milyen gyakran beszél a miniszterelnökkel?
- Három-négy óránként. (nevet) Viccelek. Nem az a jellemző, hogy napi kapcsolatban vagyunk, de
azt hiszem, nem lehetek elégedetlen azzal a kiemelt figyelemmel, amit a miniszterelnök és a környezete részéről élvezek.
Abból indulok ki, hogy ez csak másodsorban szól a személyemnek, elsősorban annak a közösségnek és azoknak az értékeknek, amelyeket képviselek.
Egész biztos, hogy a kormányfő és a kormányzat nyitottsága és támogatása nélkül a vallási élet, az oktatás, a közösségi élet területén sokkal kevesebb lehetőség adódna az újjáéledő magyar zsidó közösségnek.
 Fotók: Karip Tímea / Index |
- Hogyan értékeli Orbán Viktor politikai szerepét, sikereit?
- Személyes percepcióm, hogy azon kevés emberek egyike, aki a világról alkotott elmélyült reflexióit praktikus, gyakorlatias cselekvéssel tudja következetesen összekapcsolni. Ez az adottság egy személyiségen belül nem mindennapos. Ez bizonyára nagy áldás neki. Önmagában az, aki harminc éven keresztül aktívan formálja egy ország politikáját, nem tud nem nagy formátumú lenni. Az már más kérdés, hogy éppen emiatt hatalmas lehet a rá nehezedő nyomás és az általa vitt felelősség. Ahogy Salamon király mondja a példabeszédében: királyok és vezetők szíve Isten kezében. Bízom benne, hogy ez a bizonyos isteni kéz mindig megtalálja a szívéhez vezető utat.
A beszélgetéseink nyomán az a benyomásom, hogy a zsidóság mint ethosz átlagon felül érdekli. Sokkal többet tud erről a közösségről és kultúráról, mint azt elsőre gondolnánk.
- Kimondható, hogy az Ön által vezetett egyház lett Magyarország vezető zsidó egyháza?
- Inkább úgy fogalmaznék: az elmondható, hogy mára jelentős eredményeket értünk el a magyar zsidó identitás alakításában.
