Elmondta: a jegybank szigorú monetáris politikájának két pillére a kamatpolitika és október elsejétől a likviditás jelentős szűkítése mellett erősebb transzmisszió. Ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet - jelezte.

A három intézkedést ismertetve elmondta: a kötelező tartalékráta minimumát 1-ről 5 százalékra emeli a jegybank. A rendszeres diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával jelentősen szűkítik a forintlikviditást. Emellett az MNB a napi rendszerességgel tartott devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swaphozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ezek a jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik - emelte ki.

Elmondása szerint a három intézkedés hatására az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb mint a felére csökkenhet. A kötelező tartalékráta minimumszintjének 5 százalékra emelésével, illetve a választható ráta bevezetése mellett a hitelintézetek döntése nyomán 2022 negyedik negyedévében a jelenlegi 400 milliárd forintos szintről 2700 milliárd forint közelébe emelkedik az MNB által a tartalékszámlán sterilizált bankrendszeri likviditás havi átlagos volumene.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi kamatlépések biztosítják, hogy az infláció tartósan csökkenő pályára álljon. Emlékeztetett arra, hogy a jegybank 2021 júniusa óta folyamatosan, több mint 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.

Az alelnök azzal indokolta a kamatemelési ciklus szeptemberi lezárását, hogy Magyarország egyértelműen közelebb került az EU-forrásokat érintő megállapodáshoz, illetve a monetáris transzmisszió folyamatos erősítése biztosítja, hogy a magas hazai alapkamat hatásai minden részpiacon megfelelően érvényesüljenek. Az előretekintő reálkamat várhatóan pozitívvá válik a monetáris politika időhorizontján (1,5-2 év), ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását - érvelt Virág Barnabás.

A makrogazdasági kilátások szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, az idén átlagosan 13,5 és 14,5 százalék között alakulhat. Hozzátette: 2023 közepétől jelentősen csökken, 2024-ben ér el a jegybanki cél közelébe. A tanács szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok kiegyensúlyozottá váltak.

A hazai GDP szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi, az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést - fejtette ki. Jelezte, hogy 2023-ban csökken a lakossági fogyasztás, az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások pedig mérséklik a vállalati beruházásokat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet - sorolta.

Kérdésre közölte: a világ legtöbb jegybankja küzd jelenleg ugyanezzel a kérdéssel, hogy a túl sok likviditást, ami a válság nyomán került a gazdaságba, szűkítse. A következő hónapokban azt vizsgálják, hogy elindul-e a likviditás szűkítése. Emellett folyamatosan vizsgálják a világ jegybankjainak döntéseit, az inflációt, ha a világ a jelenlegihez képest megváltozik, a megfelelő pillanatban megfelelő döntést hozhatnak.

(MTI)