Elvesztheti országgyűlési képviselői mandátumát Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke egy korábbi büntetőügye miatt, írja a 24.hu a szivárványos zászló leszedése mellett a Szabadság téri kommunista emlékmű elvileg tiltott önkényuralmi jelképeinek figyelemfelhívó eltávolítási kísérlete miatt. Ez a büntetőügy most harmadszor is elsőfokú eljárásra kerül a politikusbűnöző Czeglédy Csaba ügyvédi irodájának beadványa nyomán, miután Novák többször fellépett Czeglédy mutyijaival szemben.
Zoom
Novák 2015 októberében – még jobbikos színekben – megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet, emlékeztet a lap. Az 1956-os megemlékezés lendületében vésővel és kalapáccsal próbálta eltávolítani az általa kommunista önkényuralmi emlékműnek nevezett oszlopról a sarló-kalapácsos címert. A figyelemfelhívó, szimbolikus akciót, melyet a Sztálin-szobor ledöntésében lángvágóval közreműködő Pongrátz András felhívására kísérelt meg, azonban nem tudta végrehajtani, mert közbeléptek a rendőrök.
A jobbikos aktivisták és a területet biztosító rendőrök között lökdösődés alakult ki, majd miután a politikus megpróbálta lefejteni a szovjet jelképet, a járőrök elvették tőle a szerszámokat. Ekkor a jelenlévő demonstrálók egy másik kalapácsot adtak Nováknak, mellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben temetkezési emlékhely megrongálásával vádolta meg Novákot, aki viszont rámutatott, hogy vád nem állja meg a helyét, mivel a Szabadság téren nem temettek el katonákat. Az ügyben végül többszöri nekifutásra tavaly márciusban született meg a jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása miatt marasztalta el a politikust, és büntetlen előéletére tekintettel két év próbára bocsátással szankcionálta. Fontos megjegyezni, hogy a jogerős ítélet kihirdetésekor Novák Előd nem volt parlamenti képviselő, hat év szünet után, a 2022. áprilisi választás után került csak vissza az Országgyűlésbe.
Csakhogy Nováknak időközben egy másik, garázdasággal vegyes rongálási ügye is bírósági szakaszba került. 2020 augusztusában előbb a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat központi épületének, a Városházának az erkélyéről tépett le egy szivárványos zászlót, majd megismételte ezt a szintén ellenzéki vezetésű, XI. kerületi önkormányzat épületénél is, ahol a leszaggatott LMBTQ-zászlót egy kukába dobta.
Az akcióról a saját emberei készítettek videót. Ezeken túl 2019 szeptemberében szintén Újbudán, egy művelődési központban megrendezett fotókiállításon egy leszbikus csókot ábrázoló fotót fújt le piros festékszóróval, amivel ötvenezer forintos "kárt" okozott.
Az Országgyűlés tavaly novemberben ebben az ügyben felfüggesztette Novák mentelmi jogát, garázdaság és rongálás vétsége miatt emeltek vádat ellene. Az ügyészség azonban kezdeményezte azt is, hogy a bíróság vonja össze ezt az újabb ügyet a próbára bocsátással lezárt korábbi rongálással, és szabjon ki halmazati büntetést. A Budai Központi Kerületi Bíróság a február 1-jén megtartott előkészítő ülésen az ügyészségi indítványnak megfelelően egyesítette is a két eljárást.
A mentelmi jogának felfüggesztése nagy felzúdulást váltott ki az Országgyűlésben:
Arra, hogy Novák mentelmi jogát az emlékműrongálással kapcsolatban ismét ki kell kérni – a 24.hu információi szerint –, a sértettnek, vagyis az újbudai önkormányzati épületeket fenntartó cégnek a jogi képviselője, a Czeglédy Csaba DK-s politikus érdekeltségébe tartozó Czeglédy Ügyvédi Iroda hívta fel a bíróság figyelmét.
Az ügyek egyesítése alapjaiban változtatja meg a helyzetet, hiszen így az egyesített eljárásba a vétségek mellé bekerült egy bűncselekmény – külföldi védelemben részesített kulturális örökség rongálása – is. Márpedig ha az egyesített ügyben jogerősen elmarasztalják Novákot – és a bűncselekmény miatt születik ítélet –, akkor a Mi Hazánk politikusa elveszítheti a képviselői mandátumát. Az országgyűlési törvény ugyanis kimondja: bűncselekmény elkövetése miatt – parlamenti megbízatásának ideje alatt – jogerősen elítélt személy nem lehet tovább képviselő.
Eddig két ellenzéki képviselőt fenyegetett ez az előírás. A Magyar Nemzet rögtön a tavalyi országgyűlési választást követően megírta, hogy a momentumos Fekete-Győr András és a DK-s Varju László is „repülhet a parlamentből”, mert mindketten büntetőügyek vádlottjai. Fekete-Győr 2018-ban egy Kossuth téri tüntetésen támadt rendőrökre, Varju pedig az MTVA székházában okozott nyolc napon túl gyógyuló sérülést a vele szemben csoportosan fellépő, őrzővédő csapat egyik tagjának, továbbá a vád szerint választás rendje elleni bűntettet is elkövetett, amikor pénzt ígért egy független jelöltnek az országgyűlési választás előtt, ha visszalép az ő javára.
Varju ügyében január végén már az első fokú ítélet is megszületett: a DK-s képviselőt választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek, és 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. A testi sértés bűntette miatt emelt vád alól ugyanakkor felmentette.
Novák Előd a 24.hu-nak azt mondta, tudatában van annak, hogy a fejlemények miatt akár el is veszítheti a parlamenti mandátumát. Mint mondta, tudomása szerint a bíróság már megküldte a rongálási ügyben is a mentelmi jogának kikérését, így erről a közeljövőben dönthet az Országgyűlés. Szerinte szégyen, hogy egy sohasem tagadott, sőt videón is dokumentált, 2015-ös figyelemfelhívó akció miatt 2023-ban kell bíróság elé állnia.
Arra a kérdésre, hogy ma is nekimenne-e kalapáccsal az emlékműnek, Novák azt mondta, annak idején a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésében lángvágóval közreműködő Pongrátz András hívására mentek a Szabadság térre. Hozzátette:
Ha Pongrátz András hívna, akkor most is mennék. Az persze más kérdés, hogy a jelenleg zajló háborúban időszerű-e az emlékmű elleni tiltakozás, mert ez félrevihetné az ügy megközelítését.
Frissítés: "van tervem erre az esetre is"
"Lehet, hogy megint főállású apa leszek, úgyis fontolgatjuk Dórival egy ötödik gyermek vállalását" - írja Fb-bejegyzésében: