A kormányfő kifejtette: a Türkmenisztán és Magyarország közötti kapcsolatok kiszámíthatók, megbízhatók és a kölcsönös tiszteleten alapulnak.

"Ennek megfelelően jó szándékkal érkeztünk ide" és azzal a tervvel, hogy "kiszélesítjük és elmélyítjük a két ország közötti együttműködést" - fogalmazott.

Kiemelte: a látogatás ideje nagyon nehéz nemzetközi helyzetben történt, össze van zavarodva a nemzetközi politikai élet. Már a pandémia is felforgatta a nemzetközi viszonyokat, de az ukrán-orosz háború ezt még tovább bonyolította - mondta.

Hangsúlyozta: most egy olyan országban lehet, amely Magyarországhoz hasonlóan békepárti, és amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ez a konfliktus minél hamarabb rendeződjön, és visszatérjen a béke a nemzetközi diplomáciába.

Orbán Viktor kitért rá: a mostani helyzet felforgatta a hagyományos gazdasági kapcsolatokat is, és az is lehet, hogy még egy új világgazdasági korszakot is megnyit. Ezek a változások pedig "a mi nézőpontunkból, az európai nézőpontból felértékelték a közép-ázsiai térség szerepét" - jelentette ki.

Azt mondta, a klasszikus, kelet-nyugati szállítási és ellátási útvonalak megszakadtak, ezért "új útvonalakat és új partnereket kell keresnünk". A mostani helyzet felértékeli az egész közép-ázsiai térséget, és jó esély van arra, hogy ez a térség legyen a híd Kelet és Nyugat között - emelte ki.

Hangsúlyozta: "szükségünk van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába", és ehhez új forrásokra, új útvonalakra, új infrastruktúrára van szükség. Európának és Magyarországnak Türkmenisztán "nagyszerű partnere" lehet ebben - mondta. Hozzátette: "a mi energiaellátásunk diverzifikálásához önök jelentősen hozzá tudnak járulni".

A miniszterelnök kifejtette: ez nem lesz egyszerű, mert bonyolult infrastrukturális és szállítási kérdéseket kell megoldani, amelyek kívül esnek a két ország hatáskörén. "Érdekeltek vagyunk ezért a Kaszpi-tenger körüli nyitott kérdések" mihamarabbi rendezésében - jelentette ki.

Közölte: "ösztönözzük az Európai Unió intézményeit, sürgetjük őket", hogy az EU léptesse hatályba a 25 évvel ezelőtt aláírt partnerségi és együttműködési megállapodást Türkmenisztánnal. Egy ilyen nehéz helyzetben, amikor az orosz energiaforrásokról levágja magát Európa, nem engedhető meg, hogy ne legyen aláírva egy olyan partnerségi megállapodás, amely fontos gazdasági érdekkel bír Európa számára - emelte ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a türkmenisztáni gyógyszerellátásában Magyarország oroszlánrészt vállal, továbbá tárgyalások után lehetőség nyílik az energetikai együttműködés mellett a vízipari együttműködésre is, és megállapodtak abban, hogy mindkét fél az együttműködés újabb és újabb gazdasági területeit fogja javasolni.

Kitért rá: a tervek szerint megindítjuk a magyar nyelv tanítását Türkmenisztánban, és azt is szeretnénk, ha a két ország között a történelmi rokonságnak megfelelő erősségű és mélységű politikai és gazdasági kapcsolatok jönnének létre.

Az Európai Unió és benne Magyarország érdeke is, hogy a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkező Türkmenisztán megjelenjen a kontinens energiapiacán, de ehhez az infrastruktúra jelentős fejlesztésére van szükség először - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Asgabatban.

A tárcavezető a közép-ázsiai országban folytatott tárgyalásait követően arról számolt be, hogy kiemelt téma volt az energetikai együttműködés.

Aláhúzta, hogy Türkmenisztán észszerű megoldás lehetne Európa energiabiztonságának garantálását illetően, mivel az ország Oroszország, Irán és Katar után a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, miközben a kitermelők globális rangsorában csupán a tizenegyedik, így a kitermelés bőven fokozható.

Hangsúlyozta: Asgabat érdekelt is az európai szállításban, de ennek egyelőre fizikai akadályai vannak, minthogy a Kaszpi-tenger keleti és nyugati partja között nincsen megfelelő kapacitású vezeték. "Ennek megépítésére a szándék viszont már megvan. Ehhez néhány nem egyszerű jogi kérdést kell még tisztázni a Kaszpi-tenger tekintetében" - mondta.

Majd tudatta, hogy ennek megtörténte után egy 300 kilométeres, nagyjából 30 milliárd köbméter éves kapacitású vezeték megépítésére lesz szükség Türkmenisztán és Azerbajdzsán között, ahonnan ezután Törökországon keresztül Délkelet-Európába vezetne a tranzit. Ebből a régióból pedig a már meglévő, de kapacitás szempontjából mindenképpen bővítendő bolgár, román és szerb vezetékeken keresztül Magyarországra is eljuthat a gáz - tájékoztatott.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy "Európában a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt súlyos energiaellátási válság jött létre, amely egyrészt ellátásbiztonsági válság, másrészt pedig árválság is".

"Szerintünk ennek az energiaellátási válságnak Európában egyetlen észszerű megoldása van, ez pedig a földgázszállítások mennyiségének növelése. Minél több földgáz, minél több energiahordozó érkezne Európába, annál egyszerűbb lenne azokhoz hozzájutni, annál nagyobb lenne az ellátásbiztonság, annál alacsonyabb lenne az energiahordozók ára is" - tette hozzá.

A miniszter szavai szerint nagyon fontos az is, hogy az Európai Unió "végre álljon a sarkára", és léptesse életbe a már huszonöt éve aláírt társulási és partnerségi megállapodást Türkmenisztánnal.

"Jelen helyzetben a szorosabb együttműködés Türkmenisztánnal az európai energiaellátás-biztonság jelentős javulását tudja eredményezni" - fogalmazott.

"Mi, magyarok, ebből a szempontból szívesen töltjük be a híd szerepét. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Türkmenisztán megjelenjen az európai energiapiacon, ez magyar és európai érdek is egyben" - közölte.

A felek a találkozón beruházásvédelmi megállapodást, turisztikai szándéknyilatkozatot, illetve vízügyi, kulturális, felsőoktatási, diplomáciai képzési és meteorológiai együttműködési nyilatkozatot írtak alá.

(MTI)