Mai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor stílusbeli kérdésként tisztázta: kivonulni egy uniós csúcsról a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar miniszterelnök kimenni tud, ahogy ő is tette.
 |
– Lehetővé tettem, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, ne értsen egyet a meghozandó döntéssel, de a döntés megszülessen. Ennek vannak előképei, mások is kerültek már ilyen helyzetbe – mondta Orbán Viktor a kávézásáról.
A miniszterelnök elárulta, nyolc órán keresztül próbálta meggyőzni a tagállami vezetőket, intellektuális szempontból is figyelemreméltó vitának tartja, ami történt, amit úgy összegzett, hogy Magyarország nem tart igényt a Kasszandra-szerepre, de vannak tapasztalatok, így álltak egymással szemben a migráció ügyében is.
A kormányfő szerint rendkívül sok energiát kell módosítani majd azoknak a bajoknak az elhárítására, amit ezzel a döntéssel előidéznek, de nem tudta meggyőzni a többi tagállami vezetőt, sőt, belátja, hogy voltak robusztus érveik. Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnát a magyar parlament döntése nélkül nem lehet felvenni az EU-ba. Az a 26 ország viszont joggal várta el, hogy Magyarország ne akarja megvédeni saját maguktól őket. Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a rossz döntésért, meg kellett találnia a kiutat, Orbán Viktor hálás a német kancellárnak, hogy felvetette a kivonulási javaslatot, amiben megállapodtak.
A pénzügyi kérdésben viszont nem közeledtek az álláspontok:
Magyarország a költségvetésen kívül adná oda ezt a pénzt, mások azon belül, de arra van lehetőség, hogy huszonhat tagállam összeálljon ez ügyben.
– Hozzunk jó döntést, ez egy rossz döntés lenne. Az nem kérdés, hogy Magyarország akaratát jó néhány ponton ki lehet kerülni. Néhány ügyben viszont nem lehet kikerülni. Nem az a célunk, hogy nemeket mondjunk Brüsszelben, mi igeneket akarunk mondani, jó megállapodásokat akarunk – szögezte le Orbán Viktor.
 Fotók: Papajcsik Péter / Index |
Az ukrán uniós tagság nem realisztikus
Külföldi újságírói kérdésre Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy mit jelent, és mit értett azon, hogy az ukrán uniós tagság „olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Kifejtette: az ukrán uniós tagság nem realisztikus, de realisztikus javaslat kell, felvetette kérdésként, hogy miért nem lehet stratégiai partnerséget kötni, és így támogatni az ukránokat, mert az uniós tagság szép politikai gesztus, de az nem segít az ukránoknak.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról elmondta: nincs török–magyar megállapodás az ügyben, a két ország egymástól függetlenül hoz döntéseket, a szavazás időpontját a magyar parlament fogja meghatározni, majd megjegyezte, hogy a (parlamentben) „nincs nagy gusztusuk a döntéshez”, mert amikor a finnek tagságát megszavazták, akkor másnap egy másik ügyben beperelte Finnország Magyarországot.
"Stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához"
Az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát, és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás. Orbán Viktor szerint a többi uniós országnak nincs stratégiai döntése Izrael ügyében.
Frissítés: "Zelenszkij tárgyalási ajánlatot tett, amit én elfogadtam"
Orbán Viktor a Volodimir Zelenszkijjel való találkozóról elmondta, váltottak egymással pár szót az argentin elnök beiktatásán. A kormányfő elfogadta a felkérést, hogy egyeztessenek: „tárgyalási ajánlatot tett, amit én elfogadtam”.
Az ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban elmondta: a szabályok semmit sem érnek, ha az ahhoz tartozó gyakorlat nem szilárdul meg.
Az ukrán kisebbségi törvényről azt mondta: „nem hat meg minket”, az a fontos, hogy milyen gyakorlattal párosul, tanulmányozzák a törvényt. A kormány javaslata azonban az, hogy a 2015-ben elvett törvényt, amely jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba, „és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is.”
Elárulta, mit kérdezett Putyintól
A kormányfő Pekingben azt a kérdést tette fel az orosz elnöknek, hogy készen áll-e a tűzszüneti tárgyalásokra. Katonai műveletnek azért nevezte a háborút, mert az katonai művelet, háború akkor lesz, ha van hadüzenet.
„Addig örüljünk, amíg nincs háború, mert a háború általános mozgósítást jelent.” A miniszterelnök megjegyezte, hol háborúnak, hol katonai műveletnek fogja nevezni, ahogy a vendég kívánja.
(Index nyomán)
Korábban írtuk:
