Vasárnap este kisiklott a Kolozsvár felől érkező Claudiopolis InterCity öt kocsija a Keleti pályaudvar előtti bevezető vágányszakaszon. A balesetben nem sérült meg senki – adta hírül a MÁV. A baleset miatt a Keleti pályaudvarra bevezető vágányok el voltak zárva, így vasárnap este a pályaudvar már nem indított és nem is fogadott vonatokat, s a helyreállítás még jelenleg is tart.

A Telex olvasói szerint a leállított vonatokon utazókat nem tájékoztatták a történtekről, gyalog indultak el a pályaudvar felé. „10–15 perc várakozás után az utasok elkezdtek leszállni és a vágányok között sétálni. Tájékoztatást nem kaptunk, 20 perc várakozás után mi is leszálltunk, és a legközelebbi kijáraton (zajvédő kerítésen lévő kapu) elhagytuk a helyszínt. Pánikhangulat nem volt, csak türelmetlen emberek”. A MÁV arról nem adott tájékoztatást, hogy mi okozta a balesetet.

Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt, leendő budapesti képviselő a közösségi oldalán azt írta: bár még nem tudni, mi történt pontosan a Keleti pályaudvarnál, és hogy mi okozta a kolozsvári InterCity kisiklását, az „viszont biztos, hogy sokkal nagyobb baj is lehetett volna ebből, ha a két vonat össze is ütközik a kisiklás következtében – ez nem perceken, hanem csak másodperceken múlt. Az biztos, hogy itt most a cinikusan vigyorogva másokra mutogatás, beszólogatás és a klímaváltozásra hivatkozás kevés lesz” – tette hozzá.

Mindezzel arra utalt, hogy a hétvégén, szombaton Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter a Tranzit fesztiválon arról beszélt, hogy a politika dolga az is, hogy élményt adjon az embereknek, igaz, nem feltétlenül arra gondolhatott, ami épp a beszéde közben történt, szombat déltől ugyanis pályahiba miatt nem jártak a vonatok Szabadbattyán és Kiscséripuszta között, emiatt a dél-balatoni vonalon jelentősen, akár 1-2 órával hosszabb eljutási időre lehetett számítani. A vasúttársaság azt közölte, hogy a pályahiba elhárítása az éjszakai órákig is eltart, ezért a dél-balatoni vonalon hajnalig pótlóbuszos átszállásra, rövidebb útvonalon közlekedő vonatokra, jelentős késésekre kellett számítani. A káoszt azonban fokozta, hogy aznap tartották Zamárdiban a Strand Fesztivált, úgyhogy a járatok tele voltak utasokkal, miközben volt olyan vonat, amit Szabadbattyánhoz húztak vissza, és oda mentek értük buszjáratokkal, egy másik beszámoló szerint pedig – idézzük – „most szállították le a nagykanizsai 11:35-ös IC teljes utazóközönségét Székesfehérváron”. Volt, aki arról számolt be, hogy az utasok a vonatokon vesztegelnek, miközben a Budapest felől érkező vonat úgy 600-800 utassal állt.

Mindenesetre Lázár János közlekedési miniszter elégedett a saját tevékenységével, mert miközben az utasok a pusztában álltak, addig ő maga a Tranzit fesztiválon arról beszélt, hogy neki az a dolga a kormányban, hogy megkönnyítse a magyarok utazásait, ami nagyon nagy felelősség. Azt mondta, ő lelkiismeretesen és sokat foglalkozik ezzel, ami abból is látszik, hogy ötpontos akciótervet tett a kormány asztalára. Azt ugyanakkor készséggel elismerte, hogy egy dolgot nem tudnak megoldani, azt az időjárás-változást, amit most is elszenvedünk, hiszen nem normális, hogy napokig 40 fok van. Ezt a kórházak, iskolák, kormányhivatalok, rendőrség sem bírja, az ország nem volt erre felkészülve. „Hibát követtünk el, hogy az időjárásra nem készültünk fel. Meg kell tudni ezt oldani, de most még nincs fölkészülve erre az ország, ez egy új feladat, új kihívás” – fogalmazott.

Vitézy Dávid persze már ezt sem hagyta szó nélkül, azt üzente Lázárnak, hogy „másfél óra tömény cinizmus helyett inkább átment volna Tihanyból Lepsénybe, hogy személyesen is megtapasztalja, mivel jár az utasok számára egy ilyen üzemzavar, milyen a tájékoztatás, a buszos pótlás, az utasok ellátása, és mivel jár, hogy tízmilliárdok tűntek el a vasút pályafenntartási büdzséjéből az általa hozott intézkedések következtében.”

Lázár Jánost valóban elhagyta a szerencséje ezen a hétvégén: nem volt elég a szombati káosz, mindezt tetézte a vasárnap esti szerelvény-kisiklás.

Vitézy Dávid szerint, ami a vasárnapi esti baleset körülményeinek pontos ismerete nélkül is biztos, az az, hogy mindhárom budapesti fejpályaudvar és a hozzájuk vezető vasúti infrastruktúra egyaránt rémes állapotban van. Mint írta, ezért is született két éve a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, és abból számos beruházás terve.

A közlekedési szakember hozzátette, hogy az állapotromlás miatt a Keletiben számos váltón már csak 20 kilométer/óra a megengedett sebesség, a Nyugati biztosítóberendezéséről pedig szerinte jobb, ha nem is beszélünk.

„Lázár János ennek ellenére a rengeteg, már elvégzett munka ellenére az összes előkészítés alatt álló budapesti vasúti beruházást leállította, a Keleti pályaudvarra vezető szakaszok felújításának tervezését pedig a már megszerzett uniós pénzek ellenére visszamondta” – hangsúlyozta Vitézy, aki bejegyzésében írt arról is, hogy a balesetről készült képeken jól láthatók az InterCitybe sorolt piros csíkos, 52-54 éves fapados, klíma nélküli személykocsik. „Ezek nem oda valók, szégyen, hogy feláras távolsági vonatban ezek járnak” – írta, hozzátéve, hogy egy teljesen új InterCity-flotta beszerzéséről a kormány 2022 nyarán döntött, a folyamatot Vitézyék elindították, „aztán jött Lázár János, és egyik első miniszteri lépésével visszavonta ezt is, az új mozdonyok beszerzésével együtt – hogy aztán azóta se történjen semmi ez ügyben, immár két éve.” A szakember azt írta: „arról pedig ne is beszéljünk, mennyire nem megy egy ilyen súlyú zavar kezelése, az utasok megfelelő tájékoztatása – sajnos ez sem új keletű probléma. Szóval, bár a mai baleset okait nem tudjuk, de akár a pálya, akár a jármű meghibásodása okozta a kisiklást, bőven van nemcsak elvont politikai, de közvetlen döntéshozói felelőssége is a közlekedési miniszternek – hiszen nem enyhítette, hanem minden lépésével csak mélyítette a magyar vasút egyre súlyosabb válságát az elmúlt időszakban” – írta Vitézy Dávid.

Ugyanakkor a Jelen azt írta, hogy A MÁV belső köreiből származó információik szerint nagyszabású leépítés folyik a vállalatnál. A cég sajtóosztálya tagad, a szakszervezeti elnök „létszám-felszabadulásról” beszél.

A lap egyik forrása szerint „nagy anyagi ígéretek mindig vannak, de eddig minden a V0 vasútvonal megépítésére és Budapest-Belgrádra folyt el”. A forrás szerint a MÁV beszerzési központja lényegében az összeomlás szélén áll. – Dolgozhat a fizikai munkás, és kitalálhat dolgokat a mérnök, de ha nincs szervezet, amelyik ehhez beszerzi az eszközöket, akár csak egy csavart is, akkor mi lesz? A beszerzők 20 százaléka elment. A beruházási területen jelenleg 40 kollégából ketten dolgoznak – fejtegette, hozzátéve: nemrég majdnem a teljes informatikai osztályt leépítették, miután az alkalmazottak nem voltak hajlandóak visszatérni a Lázár által betiltott home office munkavégzésből.

A lap szerint a MÁV-on belül az a hír kering, hogy a jövőben akár hatezer embert is elbocsáthatnak a cégtől, sőt „Fenntartható működési modell” munkacímen tanulmány is készült erről, ami előterjesztés formájában már a kormány előtt is járt. A MÁV sajtóosztálya ezzel kapcsolatos kérdésükre mindössze ennyit válaszolt: „Nem történt leépítés a MÁV Szolgáltató Zrt. -nél és a vállalatcsoport sem tervez létszámleépítést.” Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke azonban már árnyalta a képet. Mint mondta, leépítésekről nem, de felmondásokról és „létszám-felszabadulásról” igenis szó van.

– A home office megszüntetése miatt az informatikai területről 100 fő távozott, és közöttük vezető beosztású munkavállaló is volt – árulta el a Jelennek, az esetleges elbocsátásokról pedig azt nyilatkozta, hogy a Volán és a MÁV Start összevonását követően a párhuzamosságok megszüntetésével „szabadul fel létszám”. A Jelennek arra a kérdésére, hogy a „létszám-átalakulás” az általuk ismert hatezer emberről szól-e, mindössze annyit válaszolt: – Rövid távon nem.

A Keleti pályaudvar - bizonytalan ideig - nem indít és nem fogad vonatokat a vasárnap esti baleset miatt, a vonatok más budapesti állomásokra érkeznek és onnan indulnak - közölte hétfő reggel a Mávinform az MTI-vel.

A közlemény szerint ezért hosszabb eljutási időre kell számítani.

Továbbra is tart a műszaki mentés a baleset helyszínén. A szakemberek folyamatosan végzik a kisiklott kocsik visszaemelését, hogy mielőbb megindulhasson a forgalom.

Ismertetésük szerint a vasúti jegyek érvényesek az M2-es, M4-es metró és a H8-as HÉV teljes vonalán, valamint Kőbánya felső állomás eléréséhez a 23-as és 24-es villamoson a Keleti pályaudvar és az Orczy tér között, a 37-es és 37A villamoson a Magdolna utca és Kőbánya felső vasútállomás között, Rákos vasútállomás eléréséhez az Örs vezér terétől a 97E, 161-es, 161E, 168E, 169E buszon (a 97E és a 169E járat is megáll Rákosnál).

Pótlóbuszok közlekednek a Keleti pályaudvar (Kerepesi úti buszvégállomás) - Kőbánya felső (Albertirsai út) - Rákos vasútállomás szakaszon. A buszok folyamatosan indulnak.

A változás érint számos vasútvonalat; ezekről a Mávinform oldalán tájékozódhatnak az utasok.

Legkorábban kedd reggel állhat helyre a forgalom a naponta százezer utast fogadó Keleti pályaudvaron – derült ki a MÁV hétfői sajtótájékoztatóján, ahol a cég vezérigazgatója, Pafféri Zoltán azt mondta, hogy nem sérült meg senki a vasárnap esti balesetben. Németh Réka, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese közölte, hogy egy váltóalkatrész törése előzte meg a kolozsvári IC kocsijának kisiklását. Mint a vezérigazgató a Telex kérdésére elmondta, az utasok által készített fotóknak megfelelően, valóban a közelben volt egy másik vasúti szerelvény is, amelynek vezetője időben és megfelelő módon reagált, vészfékezett, amivel megelőzte, hogy a két vonat összeütközzön.

Újságírói kérdésre a MÁV vezetője elmondta, hogy a Keleti bevezető vágányokon 40 km/h a megengedett sebesség, a szerelvények maximum ennyivel haladhatnak. A történtek további kivizsgálását a rendőrség bevonásával végzik. Ez a vizsgálat kell, hogy választ adjon arra a kérdésre is, hogy voltak-e egyéb, a balesetet befolyásoló körülmények. Azaz, hogy

​​Az érintett váltónak utoljára július 30-án vizsgálták a műszaki állapotát, ekkor mindent rendben találtak, de a baleset után elrendelték az országos hálózat összes ilyen váltójának rendkívüli felülvizsgálatát, mondta a vezérigazgató. A hétfői sajtótájékoztató idején éppen az öt kisiklott kocsi közül az utolsót emelték vissza a sínre. Az egész mentéshez hidraulikus emelőket használtak és nem darut, mert utóbbi esetben először meg kell bontani a felsővezetékeket, ami jelentősen elnyújtotta volna a mentés idejét.

Pafféri Zoltán elmondta, hogy a baleset megtörténte után egyértelmű volt, hogy hosszabb pótlásra kell készülniük, aminek részleteiről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk. A jelenleg Keleti helyett vonatfordításra használt állomások (Kőbánya felső, Rákos, Kelenföld) kapacitása jóval kisebb, ezért előfordulnak kimaradó vonatok. A vezérigazgató arról beszélt, hogy egy siklásos baleset helyreállítása mindig napokat vesz igénybe. A javításon tegnap este óta száznál többen dolgoznak. Amint a pálya újra alkalmas lesz közlekedésre, akkor a MÁV azonnal visszaállítja a menetrendszerinti közlekedést a pályaudvaron. Erről a MÁV internetes felületein tájékoztat majd.
Botorkáló utasok a vágányok között

Az elmúlt négy év során mintegy 42 kisiklásos baleset történt a MÁV 7200 kilométeres magyarországi hálózatán, ahol évente 1,3 millió szerelvény közlekedik. Mivel a hasonló incidenseket az érintett vágányszakasz, a biztosítóberendezések, a szerelvény műszaki hibája, illetve a vonatvezető és a vasútirányítás problémája egyaránt okozhatja, a Keletiben történt eset kivizsgálása hónapokig tarthat.

A MÁV vasútbiztonsági igazgatója által a Telexnek adott korábbi tájékoztatás szerint az elmúlt három év magyarországi vonatkisiklásainak többségét fele-fele arányban pálya- vagy járműhiba, kevesebb mint negyedét pedig emberi mulasztás okozta. Ez utóbbira tipikus példa, amikor a mozdonyvezető nem tartja be az adott pályaszakaszon előírt sebességkorlátozást.

Bár a vonatkisiklások száma magasnak tűnhet, a képet árnyalja, hogy a MÁV szerint az esetek többségében mindössze egy-két kerék lép le a sínekről, a mentési munkálatok pedig mindössze néhány órát vesznek igénybe, a kár pedig legfeljebb néhány millió forint. A Keleti pályaudvaron történt balesetről eddig napvilágra került információk szerint ezúttal műszaki szempontból súlyosabb eset történt.

Bár a baleset körülményei egyelőre tisztázatlanok, a kisiklott vonat utasai szerint a történtek után legalább negyed órán át semmilyen érdemi tájékoztatást nem kaptak. A Telex egyik helyszínen tartózkodó olvasója vasárnap azt írta: „10–15 perc várakozás után az utasok elkezdtek leszállni és a vágányok között sétálni. Tájékoztatást nem kaptunk, 20 perc várakozás után mi is leszálltunk, és a legközelebbi kijáraton (zajvédő kerítésen lévő kapu) elhagytuk a helyszínt. Pánikhangulat nem volt, csak türelmetlen emberek”.

Vitézy Dávid megosztott egy tervrajzot a Facebookon abból a 2022-es engedélyezési tervből, amely annak a „vasúti váltókörzetnek az újjáépítésére és cseréjére készült”, ahol vasárnap egy váltóalkatrész eltört, és emiatt a Keleti pályaudvarra tartó InterCity kisiklott. A közlekedési szakember szerint több másik mellett ezt a beruházást is törölte fekete filctollával Lázár János 2023-ban, amikor „a tervezési munkákat leállította, a félkész terveket a kukába dobta és a már megszerzett uniós forrást is inkább visszaadta”.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján a Budapest Fejlesztési Központban 2021-ben kezdték el megtervezni a Keleti pályaudvar előtti vágányszakaszok legkritikusabb elemeinek felújítását, ennek része lett volna többek között a Keleti vágányhálózatának optimalizálása és a MÁV kérései szerint a legrosszabb állapotú váltók cseréje is. Lázár azonban 2023-ban leállította ezt a projektet – írja Vitézy.

(Magyar Hang - MTI - Telex nyomán)