Tölgyessy Péter a Partizán szezonnyitó előadásán élesen bírálta az új kormány gazdaságpolitikáját. Az alkotmányjogász szerint a vagyonvisszaszerzés nem oldja meg a 7,5%-os hiányt, és a beruházások drámai visszaesése fenyegeti a növekedést - írja az szmo.hu.
Tölgyessy Péter szerint április 12-én óriási dolog történt Magyarországon, amely túlmutat egy egyszerű hatalomátadáson. Az alkotmányjogász a Partizán által a budapesti Margitszigeten, a Kristály Színtérben szeptember 10-én szervezett előadásán arról beszélt, hogy a választásokkal valójában most kezdődik el a tömegdemokrácia korszaka Magyarországon. Úgy látja, a választó már nem kívülállóként tekint a történésekre, hanem érzelmileg és emberileg is „beszáll a dologba”.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy míg 1990-ben, az MDF győzelmének estéjén síri csend volt Budapesten, most a választások estéjén hatalmas ünneplés zajlott. „Most először lehetett érezni azt, hogy személyes ügye egy politikai döntés rengeteg embernek. Fiatalnak, idősnek, mindenkinek” – fogalmazott.
Ez a személyes részvétel szerinte azért kulcsfontosságú, mert a választók sokkal elnézőbbek a kormány hibáival szemben. Míg az Antal- és a Gyurcsány-kormány is lényegében megbukott a ciklus elején, és soha nem tudott talpra állni, most a választók kitartanak. A lojalitás pszichológiáját egy családi példával írta le.
Az ember egészen másképp viszonyul egy hibához, hogyha azt a nemszeretem szomszédasszony követi el, vagy valakinek a saját lánya vagy fia. Egészen másképp reagál. Most így néz erre a kormányra a közönség jelentős része. Saját ügyének érzi a történteket.
Az elemző szerint a magyar politikára jellemző a „megbillenés”, amikor a közvélemény elképesztő erővel fordul egy-egy politikai erő ellen, amely aztán soha többé nem tud talpra állni, ahogy ez az MDF-fel és az MSZP-vel is történt. Most a Fidesz billent meg, és Tölgyessy úgy véli, ebből a mélypontból már nincs visszaút. Bár a pártnak még mindig van egy erős, egymilliós magja, a Fidesz rendszerének politikai ítélete a választásokon megszületett, ami egy „biztos, visszavonhatatlan ítélet”.
Az új kormány azzal legitimálja a korábbi rendszer embereinek eltávolítását, hogy „rendszerváltást” hirdetett. Tölgyessy szerint ez közjogilag ugyan vitatható, de a lényegét tekintve egyetért vele, mivel ezek az emberek alapvetően a miniszterelnököt szolgálták ki, nem pedig a hatalmi ellensúlyt képezték.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremt, ami a mostani hatalommal szemben is felhasználható lesz, ha a közvélemény ismét megbillen.
Tölgyessy Péter kritikusan beszélt az új kormány első száz napjáról, amelyet Roosevelt elnök híres reformprogramjával állított szembe. Míg Roosevelt 77 új törvényt és 13 új állami intézményt hozott létre száz nap alatt, addig Magyarországon az új kormány elsődlegesen a hatalmi berendezkedés átvételére koncentrált. A gazdaságpolitikai döntések terén kevés érdemi lépés történt, és az Orbán-kormány programjai lényegében tovább futnak.
A gazdasági örökség rendkívül ellentmondásos. Az elemző szerint egyrészt elképesztően magas, 7,6%-os a reálbéremelkedés, és a pénzpiacok a hatalomváltás miatt bizalmat szavaztak Magyarországnak, ami a forintot is erősítette. Ezzel párhuzamosan azonban a termelékenység nem nő, a beruházások szintje pedig brutálisan, több mint 20 százalékkal esett vissza 2022-höz képest. Ez a beruházáscsökkenés több pénzt jelent, mint a visszaszerzett uniós források, és életveszélyes a jövőbeli növekedésre nézve.
A költségvetés helyzetét drámainak nevezte.
A 7,5 százalékos hiány szerinte borzalmasan sok. „Most el tudnak képzelni olyan családi kasszát, ahol 16 százalékkal több a kiadás, mint a bevételük, és ez ne fusson azonnal neki a falnak néhány hónapon belül?” – tette fel a kérdést.
Tölgyessy szerint a magyar politikai kultúra része a „fiskális alkoholizmus”, vagyis a túlköltekezés, és a választók is azt várják az államtól, hogy jóléti utalásokat adjon nekik. És most hatalmasak a várakozások. Európa egyik legpesszimistább népéből „a legoptimistább népe lettünk az utolsó felmérésnél, megelőzve a dánokat. Ez azért nem semmi.”
A kormány számára a kitörési pontnak a vagyonvisszaszerzés látszik, de Tölgyessy szerint ez egy hatalmas illúzió. Bár a korrupcióellenes fellépés a kultúraváltás miatt rendkívül fontos, hogy a cégek ne a „lenyúlásban” legyenek érdekeltek, a visszaszerzett vagyon szerinte nem fogja megoldani a költségvetés problémáit.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogerős ítéletek után is csak a kár 8-10 százaléka térül meg.
Az elemző kitért a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztására is. Szerinte a közvélekedéssel ellentétben Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójának kinevezése egy lassabb, jogállamibb eljárást jelentett volna. Unger Annát azért választották, mert ő azt ígérte, amit a kormány hallani akart. A hivatal feladatáról így beszélt: „Ez a hivatal arra hivatott, hogy ítéletet mondjon az Orbán rendszerről.” Tölgyessy szerint a kormány ezzel „irtózatos illúziókat” kelt, aminek később még nagyon nagy ára lehet.