Orbán Viktor a Facebook-oldalán megosztott videójában azt mondta: az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytatott a kormány az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel.

"Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre" - fogalmazott, hozzátéve, hogy március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, "lássuk be, ez elfogadhatatlan".

Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat, és ezt ellenőrizni is fogják - emelte ki.

A miniszterelnök aláhúzta, hogy ezeket az intézkedéseket március közepén vezetik be, és május végéig tartják hatályban. "Akkor felülvizsgáljuk, és ha szükséges, folytatjuk is. A túlzott és indokolatlan áremeléseknek véget fogunk vetni" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor a videó alatti hozzászólásában felsorolta az érintett élelmiszereket: csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, UHT tej (1,5 százalékos zsírtartalom), UHT tej (2,8 százalékos zsírtartalom), ESL tej (1,5 százalékos zsírtartalom), ESL tej (2,8 százalékos zsírtartalom), étolaj, margarin, sertészsír, vaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, tojás, tejföl, trappista, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcs joghurt, fokhagyma, párizsi.

A korábbi egyeztetéseket követően számára világossá vált, hogy a hat kereskedelmi láncból pusztán kettő tett megfelelő ajánlatot a kormánynak – mondta Nagy Márton az Indexnek egy háttérbeszélgetésen, miután Orbán Viktor miniszterelnök az új inflációs adatok megjelenését követően bejelentette: március közepétől a 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.

A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a gyengébbtől megyünk az erősebb felé, jelenleg a második szinten vagyunk.

A tárcavezető jelezte: a kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet, azaz ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél a januári árhoz képest.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány csaknem 10–15 százalékos csökkenést vár az élelmiszer-inflációs kosárban, a teljes inflációt a számítása szerint 2 százalékponttal csökkentheti. Beszélt a felárak mértékéről is: a minisztérium a csirkecombnál 20, csirkeszárnynál 40, sertészsírnál szintén 40, tehéntúrónál 70, joghurtnál 70–80 százalék, párizsinál 20 százalék felárat tapasztalt.

A mostani szabályozás március 17-től május 31-ig lesz életben, ha pedig nem csökken az élelmiszer-infláció, a kormány kész meghosszabbítani az intézkedés hatályát.

Számításuk szerint az intézkedésnek a márciusi inflációra még nem lesz hatása: az árakban áprilisban lehet törés. A probléma gyökere a miniszter szerint az, hogy a saját termékek felárai 10 százalék alattiak, ugyanakkor az idegen márkás termékek árrése sokkal nagyobb. A kormány szabályozza a két terméktípus arányát is: a saját termékek arányát senki sem növelheti. A teljes infláció Nagy szerint két százalékkal csökkenhet az árrésstop hatására.

A szabályozás azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek 2023-ban az értékesítési nettó árbevételükben egymilliárd forint fölötti eredményt realizáltak.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e újra hatósági árak, Nagy közölte: a kormány mindenképpen el akarja kerülni a hatósági árak bevezetését.

A részletes szabályozás egy-két napon belül lesz olvasható a Magyar Közlönyben.

(MTI - 24)