A módosítás lehetővé teszi, hogy akik a nyelvtanári oklevelüket kiállító országban jogosultnak, illetve felkészültnek minősülnek arra, hogy az ország hivatalos nyelvét tanítsák, ezt - az oklevelük elismerését követően - idegen nyelvként hazánkban is taníthassák akár a köznevelés, akár a szakképzés, akár a felsőoktatás intézményeiben.

A változtatás rögzíti, hogy a művészképzés sajátosságaira tekintettel a munkaviszonyban foglalkoztatottak kötelező arányát célszerű csökkenteni abból a célból, hogy óraadóként olyan művészek is nagyobb számban bekapcsolódhassanak a felsőoktatási képzésbe, akik nem állnak foglalkoztatotti jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel.

A részmunkaidőben dolgozó nappali tagozatos doktoranduszok esetében indokolt lehetővé tenni, hogy felsőoktatási intézményük szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodást köthessen a javukra.

A módosítás rögzíti, hogy Magyarország versenyképességének fokozása érdekében a tudásgazdaság szerepének erősítéséhez szükséges a kutató-fejlesztői utánpótlás növelésében meghatározó szerepet játszó doktori képzések megerősítése, és a doktori fokozatot szerzők számának további emelése.

Változás még, hogy a szakképzésben dolgozó nagyszülők számára elérhetővé válik az öt munkanap pótszabadság unokájuk születése esetében.

(MTI)