Az áldozatvédelem erősítése érdekében bevezetik az egész életre szóló megelőző távoltartás intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valaki erőszakos bűncselekményeket követ el, akkor a sértett kérésére elrendelhető, hogy soha többet ne közelíthesse meg. Ezt a büntetőeljárást követően is kérelmezheti a sértett.

A feltételes szabadlábra helyezés esetén a jövőben az elkövetővel nem ismertetik a sértett ezzel kapcsolatos nyilatkozatát és indítványát.

Az online csalásokkal szembeni fellépés érdekében lehetőséget teremtenek a gyanús átutalások megállítására, a strómanként működőket pedig elzárják a pénzforgalmi rendszertől.

Bevezetik a bíróságok online nyilvánosságának rendszerét, valamint az egyszerűsített polgári per jogintézményét, ahol gyors írásbeli előkészítést követően 60-90 napon belül jogerős bírósági ítéletre számíthatnak a felek. Szintén bevezetik az elsőfokú polgári ítéleteknél a rövidített indoklást.

A törvénycsomagban rögzítik, hogy a bírók, ügyészek és közjegyzők 70. életévükig továbbfoglalkoztathatók.

A parlament 132 igennel, 29 nem és 25 tartózkodás ellenében elfogadta azt az indítványt, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, a jegybank által létrehozott alapítványok pedig gazdasági tevékenységként nem végezhetnek befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, illetve nem bonyolíthatnak egyéb pénzforgalmi ügyleteket.

Az államháztartásról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosítása arra is lehetőséget teremt, hogy az MNB-ben a korábbi legfeljebb három helyett akár négy alelnököt is kinevezzenek. A jogszabály egyúttal 11 főben határozza meg a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámát.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaalapú kincstári egységes számlát és egyéb devizaszámlákat nyithat.

(MTI)