A parlament 134 igennel, 48 nem és 6 tartózkodás mellett szerdán elfogadta a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslatot.
A változtatás lehetőséget teremt arra, hogy az állam határozott időre felfüggessze azon személy magyar állampolgárságát, aki magyar állampolgársága mellett valamely nem EGT-állam állampolgárságával is rendelkezik, és magyar állampolgársága veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára, miközben a felfüggesztés arányos intézkedésnek minősül a veszély súlyához és az érintett személyek jogi, társadalmi helyzetéhez képest.
A veszély különösen akkor állapítható meg, ha az érintett személy harmadik állam hadseregében vagy annak közszolgálatában szolgál, kivéve, ha a szolgálat nem önkéntes, a szolgálat Magyarországgal szövetséges államban történik, illetve annak jellege és tartalma nem alkalmas veszély előidézésére. Szintén megállapítható a veszély, ha az érintett idegen hatalom, illetve szervezet képviseletében, megbízásából esetleg érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végez, olyan szervezetnek tagja vagy olyan szervezettel tart fenn kapcsolatot, ami a nemzetközi jog szerint terrorszervezetnek minősül, illetve jogerősen elítélték olyan bűncselekmény miatt, ami a Büntető törvénykönyvről szóló törvény szerint súlyosan veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot, vagy az alkotmányos rendet.
A jogszabályban meghatározott magatartások értékelése során vizsgálni kell azok súlyát, ismétlődését, tudatosságát, valamint az állampolgárság felfüggesztésének szükségességét és arányosságát. Többek között mérlegelni kell az érintett személy Magyarországhoz fűződő tényleges kapcsolatait, a döntés egyéni és családi életre gyakorolt hatásait.
Az állampolgárság felfüggesztéséről a kormány rendeletében kijelölt miniszter dönt, a felfüggesztés időtartama pedig legfeljebb tíz év lehet.
Az eljárás megindításáról az érintettet akkor kell közvetlenül értesíteni, ha Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, hivatalos elektronikus elérhetőséggel, kézbesítési megbízottal vagy jogi képviselővel rendelkezik. Ezek hiányában az értesítést az érintett bármely ismert, nem hivatalos elektronikus elérhetőségére kell megküldeni, egyidejűleg hirdetmény útján közölni. Az eljárás megindításáról szóló értesítést a kijelölt miniszter mellőzi, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a közlés veszélyezteti a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot.
A kijelölt miniszter az állampolgárság felfüggesztéséről rendelkező határozat meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának érdekében bizonyítási eljárást folytathat le.
A miniszter az eljárást akkor szünteti meg, ha az állampolgárság felfüggesztésének okai nem állnak fenn vagy a rendelkezésre álló adatok alapján annak feltételei nem bizonyítottak.
Akinek a magyar állampolgárságát felfüggesztették, az a határozattal szemben a véglegessé válásától számított harminc napon belül nyújthat be keresetlevelet, amit a kijelölt miniszter 15 napon belül továbbít a Kúriának.
Aki a felfüggesztés hatálya alatt hitelt érdemlően bizonyítja, hogy állampolgárságának visszaállítása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára nem jelent veszélyt, annak állampolgársága visszaállítható.
A keddi vita során Törő Gábor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, a testület által elfogadott módosító javaslatban egyértelműsítették, hogy amennyiben az érintett személy több állampolgársága közül akár egy is EGT-állam állampolgársága, úgy vele szemben a felfüggesztés nem alkalmazható.
(MTI)