Illusztráció: Shutterstock

Európa egyre kényelmetlenebb helyzetből várja a fűtési szezon kezdetét. Míg az Európai Bizottság még a nyár folyamán is azt hangsúlyozta, hogy nincs közvetlen veszélyben az Unió gázellátása, az őszre már érezhetően megváltozott a hangnem: Brüsszel ismét arra kéri a tagállamokat, hogy készüljenek fel a gáz- és villamosenergia-fogyasztás drasztikus visszafogására.

Dan Jorgensen energiaügyi biztos egy, a Politico által megismert szeptember 25-i levélben arra figyelmeztette az uniós energiaügyi minisztereket, hogy a szűk globális kínálat és a nagy árkilengések mellett a kereslet csökkentése ismét hatékony eszköz lehet az árak megfékezésére.

A biztos ezért arra kérte a tagállamokat, hogy „ameddig szükséges”, alkalmazzanak a földgáz- és villamosenergia-fogyasztást csökkentő intézkedéseket.

Jorgensen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy közvetlen ellátásbiztonsági veszély egyelőre még nincs. A helyzet azonban már elég komoly ahhoz, hogy Brüsszel ismét elővegye a négy évvel ezelőtti energiaválság idején kialakított forgatókönyveket. Az Európai Bizottság szeptember végén hivatalosan is megerősítette, hogy a tárolói szintek történelmi összevetésben alacsonyak, és folyamatosan figyeli a helyzetet.

A Gas Infrastructure Europe október 5-i adatai szerint az Európai Unió földgáztárolói mindössze 72,67 százalékos töltöttségen álltak, bennük mintegy 823 terawattóra energiatartalommal.

Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy egy évvel korábban ilyenkor még 80 százalék felett volt a töltöttség, az ötéves átlag pedig a jelenlegi időszakban 90 százalék közelében jár.

Ráadásul éppen a kontinens két legfontosabb gáztároló országában különösen rossz a helyzet. Németország tárolói október 5-én mindössze 59,04 százalékig, Hollandia tárolói pedig 60,31 százalékig voltak feltöltve. A két ország együttesen az uniós tárolókapacitás jelentős részét adja.

Az egyes tagállamok között ugyanakkor hatalmas eltérések vannak. Olaszország 88,02, Franciaország 85,19, Lengyelország pedig több mint 99 százalékon áll. Magyarország 76,35 százalékos töltöttségével jelenleg valamivel az uniós átlag felett helyezkedik el, az FGSZ adatai szerint október elején a hazai tárolókban mintegy 51,7 terawattóra földgáz volt.

Az uniós szabályozás alapesetben 90 százalékos feltöltési célt ír elő, ám a rendkívüli piaci helyzet miatt a Bizottság már tavasszal jelezte, hogy 80 százalékos szintet is elegendőnek tartana a tél biztonságos átvészeléséhez. Szeptember elején Brüsszel még azt közölte, hogy szükség esetén további, 75 százalékig terjedő rugalmasság is rendelkezésre állhat.

A probléma az, hogy október elején az EU még ettől a lazított, 80 százalékos céltól is több mint hét százalékpontra van, miközben az időjárás lehűlésével a betárolás időszaka fokozatosan átfordul kitárolásba.

Nem pusztán a készletek mennyisége okoz fejfájást: az európai földgáz ára az év eleje óta több mint megduplázódott.

A kontinens irányadó holland TTF gázára október 6-án ismét 75–77 euró körüli megawattóránkénti szintre emelkedett, miközben az év elején még 30 euró környékén mozgott. Ez továbbra is messze elmarad a 2022-es energiaválság idején rövid időre látott 300 euró feletti extrém áraktól, de már a legmagasabb szintek közé tartozik 2022 vége óta.

A drágulás egyik legfontosabb oka a közel-keleti konfliktus. A Hormuzi-szoroson keresztül normális körülmények között a globális LNG-kereskedelem körülbelül ötöde halad át, a háború azonban súlyosan megzavarta elsősorban a katari és emirátusi szállításokat.

Szeptemberben ugyan már jelentősen növekedett a szoroson áthaladó LNG-hajók száma, a korábbi ellátási szint még nem állt teljesen helyre, és továbbra is kérdéses, hogy a forgalom a téli hónapokban mennyire tartható fenn. Európa emiatt egyre nagyobb mértékben versenyez Ázsiával a szabad LNG-szállítmányokért.

Eközben az Egyesült Államok szerepe tovább nő: szeptemberben az amerikai LNG-export több mint fele Európába érkezett. Norvégia szintén kulcsfontosságú, jelenleg az EU és Nagy-Britannia földgázigényének mintegy 30 százalékát biztosítja.

Talán még ennél is beszédesebb, hogy az Európai Bizottság konkrétan milyen eszközök alkalmazását ajánlja a tagállamoknak. Jorgensen levelében kifejezetten a 2022-es energiaválság tapasztalataira utalt. Brüsszel szerint ismét szóba jöhet:

A Bizottság egyelőre nem rendelt el uniós szintű kötelező fogyasztáskorlátozást, a tagállamoknak ugyanakkor készenléti terveik is vannak arra az esetre, ha tovább romlana az ellátási helyzet. Ezek között szerepelhetnek megszakítható ipari gázszerződések, illetve bizonyos erőművek átállítása más tüzelőanyagra.

Hasonló eszközöket Európa egyszer már nagy léptékben alkalmazott. Az EU 2022-ben 15 százalékos önkéntes gázfogyasztás-csökkentési célt határozott meg, amely ellátási vészhelyzetben kötelezővé válhatott. A villamosenergia-fogyasztásnál 10 százalékos önkéntes általános csökkentést és a csúcsidőszakokban 5 százalékos kötelező mérséklést írtak elő. 2022 augusztusa és 2023 januárja között az uniós gázfogyasztás 19,3 százalékkal csökkent az előző öt év megfelelő időszakának átlagához képest.

Az uniós ellátásbiztonsági szabályok alapján a háztartások és az alapvető szolgáltatások – például az egészségügyi intézmények – védett fogyasztónak számítanak. A Bizottság és a tagállamok szeptember 24-i egyeztetésükön megerősítették, hogy ezeknek a fogyasztóknak az ellátása egyelőre biztosított. Ha valódi hiány alakulna ki, az ipari fogyasztás korlátozása hamarabb következne, mint a háztartásoké.

A kontinensnek eközben egy újfajta függőséggel is meg kell küzdenie: az orosz vezetékes gáz helyett Európa ma sokkal inkább a globális LNG-piacnak és annak árkilengéseinek van kiszolgáltatva. Az amerikai LNG 2021-ben még az európai gázkereslet kevesebb mint 5 százalékát fedezte, ma már 20 százalék feletti az aránya.

A kulcsszereplő az előttünk álló hónapokban az időjárás lehet. A mostani, 70 százalék körüli tárolói szint egy enyhe tél és stabil LNG-import mellett kezelhető, egy tartósan hideg időszak azonban sokkal gyorsabban ürítené a készleteket. Egyes piaci számítások szerint egy hideg tél akár mintegy 30 milliárd köbméterrel is növelhetné az európai gázkeresletet. Ha ez egyszerre következne be a katari LNG-szállítások tartós kiesésével, a Reuters elemzése szerint szélsőséges esetben ismét 200 euró/MWh környékére emelkedhetne a földgáz ára.

A magas energiaárak pedig már most túlnőttek az energiapiacon. Az eurózóna inflációja szeptemberben 3,8 százalékra ugrott, amelyben jelentős szerepet játszott a gáz, az üzemanyagok és más energiahordozók drágulása. Ez ismét nehezíti az Európai Központi Bank dolgát, miközben a kormányokra is egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiaárak tompítása érdekében.

Az Európai Bizottság éppen ezért arra is figyelmezteti a tagállamokat, hogy az esetleges rezsitámogatásoknak átmenetinek és célzottnak kell lenniük. A 2022-es tapasztalat ugyanis megmutatta, hogy az általános ársapkák és támogatások egyszerre terhelhetik meg a költségvetéseket és gyengíthetik a fogyasztás csökkentésére ösztönző árjelzéseket.

A következő fontos állomás október 8. lesz, amikor az európai gázszállítási rendszerirányítók szervezete, az ENTSOG bemutatja a téli felkészültségről szóló jelentését. Ez már részletesebb képet adhat arról, hogy milyen időjárási és ellátási forgatókönyvek mellett kerülhet valóban nyomás alá az európai rendszer.