Írhatnám, hogy hányadik epizódja következik a „nem hajbókolunk az ellenségeink előtt” történetnek, de magam sem tudom, hányadik ez, úgyhogy maradjunk abban, ez egy végtelenített történet. De fontos újra és újra leszögezni a konklúziót. Ezúttal – nem először – a francia Marine Le Pen szolgáltatta a példát.
 Fotó: Getty Images |
Előbb azonban forgassuk vissza kicsit az idő kerekét.
A francia Nemzeti Frontot 1972-ben alapították, vezetője csaknem négy évtizeden át Jean-Marie Le Pen volt, aki nacionalista, bevándorlásellenes politikájával, valamint bátor és szókimondó, de mindenekelőtt megalkuvásmentes kijelentéseivel tette ismertté a pártot. Lánya, Marine Le Pen 2011-ben vette át a párt vezetését, és ettől kezdve tudatosan törekedett – ahogyan ő fogalmazott – a „politikai elszigeteltség felszámolására”, illetve a párt „társadalmi elfogadottságának növelésére”. Magyarul feladta édesapja elveit, az ellenség kegyeit kereste, és elhatárolódott a nacionalistáktól.
Sokatmondó egyébként, hogy ezt a stratégiát Franciaországban „dédiabolisationnek”, vagyis „ördögtelenítésnek” nevezték. A változás leglátványosabb lépéseként 2015-ben kizáratta saját apját a pártból, miután Jean-Marie Le Pen ismételten „botrányos” kijelentéseket tett, többek között a holokauszttal kapcsolatban – értsd, kimondta az igazat. 2018-ban a tagság jóváhagyásával a Nemzeti Front neve Nemzeti Tömörülésre (Rassemblement National) változott, hogy a párt „szélesebb választói rétegeket” és lehetséges politikai szövetségeseket is megszólíthasson. Nem véletlen, hogy Jean-Marie Le Pen ezzel szemben a névváltoztatást ellenezte, mert úgy vélte, a párt feladja történelmi identitásának egy részét.
Adódik a kérdés, hogy bármit is gondolunk erről, nézzük meg az úgynevezett pragmatikus oldalt, hogy „de megérte?” Nem, s lássuk, miért nem. Legutóbb például így beszélt Marine Le Pen:
Tévednek. Csak egy Franciaország van, és ez az ő országuk is. Ők is franciák. Lehet, nem értenek mindenben egyet velem, de olyan ember vagyok, aki rendkívül tiszteletben tartja a demokráciát és minden politikai véleményt.Rendkívül tiszteletben tartom a lelkiismereti szabadságot és a vallásszabadságot. Az iszlám összeegyeztethető a köztársasággal. Tízszer is elmondtam. Ami összeegyeztethetetlen a Köztársasággal, az a sária jog. Ami összeegyeztethetetlen a Köztársasággal, az az iszlám fundamentalizmus. Azok, akik ezt követik, az útjukban fognak találni engem. A muszlimoknak a maguk részéről semmi okuk sincs aggódni.
Marine Le Pen azt is kijelentette, hogy „minden francia elnöke lesz”.
Ehhez képest egy közvélemény-kutatás részletesen kimutatta, hogy a franciaországi muszlimok 46%-a, a franciaországi zsidók 44%-a és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóinak 43%-a lenne kész elhagyni az országot, ha a Nemzeti Tömörülés győzne a választáson.
Sokadik ékes bizonyítéka ez annak, hogy sohasem fognak megbocsátani. Aki életének bármely szakaszában nyíltan beszélt a népünket és civilizációnkat fenyegető veszélyekről, annak sohasem lesz pardon. Ez a „bűn” lemondhatatlan lesz. Akárhányszor is hajbókol.
Henney Viktor – Kuruc.info
