Azt mondta: a végrehajtásról szóló törvény 1995-ös elfogadása után olyan rendszer alakult ki, amelyben a végrehajtás családi vállalkozássá vált, a végrehajtói poszt apáról fiúra szállt, ráadásul nem volt követelmény esetükben a jogi végzettség.

Emiatt már 2010-2014 között előnyben részesítették a végrehajtók kinevezésénél a jogi végzettségűeket, majd a törvény 2015-ös módosítását követően a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara helyét az Igazságügyi Minisztérium hatáskörét bővítő Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vette át, és kötelezővé vált a jogi végzettség a végrehajtók számára - tette hozzá Répássy Róbert.

Felidézte, hogy 2010-től 2026-ig több igazságügyi miniszter működése alatt látott el államtitkári feladatokat, és országgyűlési képviselőként, sőt ügyvédként is foglalkozott végrehajtást érintő kérdésekkel.

A legnagyobb konfliktust az jelentette, hogy 2010 után az igazságügyi miniszter nem volt hajlandó elfogadni egy közhivatal hitbizományként kezelését, ezért vezették be a pályázati rendszert - tette hozzá.

A végrehajtói kar tekintetében sokkal erősebb jogosítványokkal rendelkezett az igazságügyi miniszter, mint korábban. A testület megalakulásától fogva a miniszter nevezte ki a kar hivatalvezetőjét, és a fegyelmi ügyekben is erősebb jogosítványt kapott. Ezeket korábban a kamarán belül intézték - jegyezte meg.

Hozzáfűzte, hogy az elmúlt több mint másfél évtizedben három modell működött: 2015-ig a kamarai igazgatás, utána a minisztériumi felügyelet, majd 2021-től a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került a végrehajtói szervezet.

A volt államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: külön kell választani a végrehajtói szervezetet és a végrehajtási eljárást. Ugyanis amennyiben a végrehajtási eljárásban szabálytalanság történik, azzal szemben bírósági jogorvoslatot lehet kérni. A végrehajtók személyes etikai vétségeivel szemben pedig fegyelmi eljárásra van lehetőség.

Répássy Róbert elmondta: a végrehajtás akkor működik jól, ha egyensúlyban tarthatók a végrehajtást kérők és az adósok érdekei, mert sem a túlzottan adósbarát, sem a végrehajtást kérők érdekeit előtérbe helyező eljárás nem vezet jóra.

Ha a végrehajtási törvény olyan, amely ezt egyensúlyban tudja tartani, akkor jól működik a végrehajtás, "most függetlenül attól, hogy ennek a bizottságnak az elnevezésében már eleve benne van az ítélet, hiszen a végrehajtási visszaélésekről beszélünk" - fogalmazott.

A bírósági végrehajtás valójában az igazságszolgáltatás utolsó mozzanata, enélkül az igazságszolgáltatás nem működik. Ha nincs megfelelő végrehajtás, akkor az ítéleteket semmibe fogják venni azok, akikre vonatkozik, akikre nézve kötelezettséget tartalmaz - tette hozzá.

Répássy Róbert jelezte, hogy a kormány csak jogalkotással avatkozhat be az igazságszolgáltatás tevékenységébe, amit többször meg is tettek az elmúlt 16 évben a végrehajtási moratórium bevezetésével, vagy a világjárvány ideje alatt a teljes körű moratórium elfogadásával.

Bármelyik időszakra tekint vissza a politika, a politikusok felől mindig volt igény az adósok védelmére, különösen a devizahitel-válság idején. Ebben a helyzetben döntött úgy az Országgyűlés, hogy fel kell függeszteni a végrehajtást. A moratórium volt az egyik legkomolyabb adósvédő intézkedése a négy cikluson át regnáló kormánynak - tette hozzá.

Répássy Róbert azt tanácsolta a képviselőknek, hogy ne csak az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósra gondoljanak, hanem azokra is, akik nem hajlandók végrehajtani a bírósági ítéleteket.

Gyöngyösi István (Tisza) bizottsági alelnöknek a kinevezési gyakorlatra vonatkozó kérdésére Répássy Róbert azt válaszolta: 2021 októberétől már nem a tárcához, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartoztak a kinevezések.

Toroczkai László (Mi Hazánk) bizottsági elnök kérdésére jelezte: 2021-es kinevezésekor megvizsgálta, hogy kikkel dolgozik majd együtt, és nem talált olyat, akire tudása szerint a büntetőjogi felelősség árnyéka vetülne a Völner-Schadl-ügy miatt. Egyébként féltucat kollégáját tanúként hallgatták ki, de ők a vád tanúiként szerepelnek - mondta.

Kiss Máté Zsolt (Tisza) kérdésére megerősítette: korábbi államtitkársága alatt 2010 és 2014 között minden, az igazságügyi miniszter hatáskörébe utalt, végrehajtással kapcsolatos kérdés a hatáskörében volt a rendeletalkotás kivételével, de - mint mondta - akkor más rendszerben működött a végrehajtók felügyelete, azt az akkor még működő kamara látta el.

Balla Györgynek a bíróságok felelősségére vonatkozó kérdésére azt javasolta, hogy a jogszabály változtatása során erősítsék meg a bíróságon a végrehajtási ügyek felügyeletét.

Toroczkai Lászlónak arra a kérdésére, hogy tett-e javaslatot a nonprofit rendszerre való átállásra, Répássy Róbert azt felelte, osztja Orbán Viktor volt miniszterelnök korábban megfogalmazott véleményét, hogy a nonprofit rendszernek több hátránya van, mint előnye.

(MTI)