A Heti Válasz fideszes kötődéseit nehéz vitatni (eleve ők alapították, Elek Istvánról meg a többi léhűtőről meg nem is kell beszélni). Cigánybűnözés-ügyben mindig is a fideszes, ostoba, „ércsükmegszegínkéket” meg „nincsencigánybűnözés”-propagadát nyomják. (Frissítés (16:43): számos plusz kommentárt adtunk a cikkhez, jónéhány hivatkozással. A bevezető is bővült pár új bekezdéssel.)
Legújabb, alább olvasható anyagukban továbbmentek: szerintük még csak véletlenül sincs közös az idősverésekben, -gyilkosságokban, és különben is, ráááááászízmus. Még egyszer felhívjuk a figyelmet: ez a felháborítóan cigánymosdató, azok gyilkosságait bagatellizáló anyag a fideszes elkötelezettségű, alapítású stb. Heti Válaszban jelent meg, és nem a nyíltan, deklaráltan baloldali, MSZP-SZDSZ-LMP-s, rajvédő Népszabadságban, MaNcs-ban vagy 168 Órában. Hogy miért hozzuk mégis le? Nem, nem csupán azért, hogy bemutassuk, a Fidesz, ill. annak (lakáj)médiája milyen is valójában, mennyire kívánja befenyíteni az időseket irtó, rabló, azok életét tönkretevő bűnözőket (semennyire). Azért is, mert bár az anyag végkicsengése, túlnyomó többsége szélsőliberális, van benne egy-két olyan információmorzsa, amelyet eddig senki sem írt le (pl. annak a hivatalos(!) elismerése, hogy Rakamazon is cigányok gyilkoltak, meg az, hogy az ottani cigók körében elég általános az emberölés, hiszen már régebben is csináltak ilyet).
„Az öt ügyben [gyilkosságban] vélhetően semmi közös nincs” - írják. Dehogy nincs: ha elhagyjuk a bodroghalmi gyilkosságot (amit egy lecsúszott, alkoholista fehér követett el, ha igaz, amit a cikk állít – hivatalosan vagy más forrásból nincs megerősítve a származás), akkor, bizony, a fennmaradó hármat (azaz az esetek háromötödét, még testvérek között is többségét) cigány. Hogy nincs etnikai, faji alapja a gyilkosságoknak? Tessék már citálni olyan eseteket, amikor idős (70 feletti) cigány néniket vagy -bácsikat lincseltek, gyilkoltak meg cigányok! Miért nincsenek példák, miért nincs egy sem, miközben fordított irányban százszámra tudjuk azokat sorolni? Tán csak nem azért, mert a cigányok csak és kizárólag fehér idősekre utaznak, azokat rabolják ki, gyilkolják meg? Értsd: származási, faji alapon zárják ki áldozataik közül fajtatársaikat. Gyengébbek kedvéért: rasszista alapon válogatnak.
A cikkben vannak más, rendkívül tenyérbemászó cigány-mentegetések is. Rakamazról (amellyel kapcsolatban elismerik, cigány a gyilkos) a következőt írják: „Ám miféle etnikai gyilkosság az, ahol lába kel az áldozat ékszereinek? Az ilyet rablógyilkosságnak nevezik, mégpedig különös kegyetlenséggel elkövetettnek, amely ez esetben egy visszaeső bűnöző lelkiismeretén szárad. Egyébként sem látjuk Rakamazon a gettósodás jeleit, a romák és nem cigányok vegyesen élnek, a kertek gondosan beszántva, több helyütt nagyméretű gyümölcsöst látni a házak mögött. Mindez nem arra utal, mintha mindennap krumplilopástól tartanának.” Hát, „kedves” Élő Anita! Ha netán összeállna egy magyar csapat, amely csak és kizárólag cigányputrikba hatolna be, lőne agyon mindenkit és vinné el az értéktárgyakat, akkor is ugyanezt írná? Ugyan már. De, hogy a konkrét példák szintjén maradjunk: nyomatékosan megint megkérjük a cikkírót, mutasson már egyetlen(!) egy példát, amikor cigányok a fajtájuk időseitől raboltak, azokat meggyilkolva! (A náccsáládok közötti botos-kaszás-kézigránátos „összezördülés” nem ez a kategória. Kifejezetten cigány idősek elleni rablógyilkosságokra kérünk példát.) Miért nem mutat?
A rakamazi cigányokat „beilleszkedettnek” hazudta a mi áldott jó Anitánk? Jó vicc... ugyanúgy bűnöznek, mint pl. tiszabői fajtatársaik. Tessék követni az ITT található kezdőhivatkozásokat – hát igen, ilyenek a „beilleszkedett”, normálisan élő varjak, ugye? Arról nem is beszélve, hogy, idézzük a cikkírót, „Az egyik helyi rendőrnek jutott eszébe, hogy most szabadult egy korábban emberölésért elítélt [rakamazi] fiú.” Hát igen, a rakamazi cigányok példaértékű életvitelűek – de mégis csak-csak becsusszan néha egy-egy emberölés. Szegény Anita drága saját magát tette nevetségessé.
Legújabb, alább olvasható anyagukban továbbmentek: szerintük még csak véletlenül sincs közös az idősverésekben, -gyilkosságokban, és különben is, ráááááászízmus. Még egyszer felhívjuk a figyelmet: ez a felháborítóan cigánymosdató, azok gyilkosságait bagatellizáló anyag a fideszes elkötelezettségű, alapítású stb. Heti Válaszban jelent meg, és nem a nyíltan, deklaráltan baloldali, MSZP-SZDSZ-LMP-s, rajvédő Népszabadságban, MaNcs-ban vagy 168 Órában. Hogy miért hozzuk mégis le? Nem, nem csupán azért, hogy bemutassuk, a Fidesz, ill. annak (lakáj)médiája milyen is valójában, mennyire kívánja befenyíteni az időseket irtó, rabló, azok életét tönkretevő bűnözőket (semennyire). Azért is, mert bár az anyag végkicsengése, túlnyomó többsége szélsőliberális, van benne egy-két olyan információmorzsa, amelyet eddig senki sem írt le (pl. annak a hivatalos(!) elismerése, hogy Rakamazon is cigányok gyilkoltak, meg az, hogy az ottani cigók körében elég általános az emberölés, hiszen már régebben is csináltak ilyet).
„Az öt ügyben [gyilkosságban] vélhetően semmi közös nincs” - írják. Dehogy nincs: ha elhagyjuk a bodroghalmi gyilkosságot (amit egy lecsúszott, alkoholista fehér követett el, ha igaz, amit a cikk állít – hivatalosan vagy más forrásból nincs megerősítve a származás), akkor, bizony, a fennmaradó hármat (azaz az esetek háromötödét, még testvérek között is többségét) cigány. Hogy nincs etnikai, faji alapja a gyilkosságoknak? Tessék már citálni olyan eseteket, amikor idős (70 feletti) cigány néniket vagy -bácsikat lincseltek, gyilkoltak meg cigányok! Miért nincsenek példák, miért nincs egy sem, miközben fordított irányban százszámra tudjuk azokat sorolni? Tán csak nem azért, mert a cigányok csak és kizárólag fehér idősekre utaznak, azokat rabolják ki, gyilkolják meg? Értsd: származási, faji alapon zárják ki áldozataik közül fajtatársaikat. Gyengébbek kedvéért: rasszista alapon válogatnak.
A cikkben vannak más, rendkívül tenyérbemászó cigány-mentegetések is. Rakamazról (amellyel kapcsolatban elismerik, cigány a gyilkos) a következőt írják: „Ám miféle etnikai gyilkosság az, ahol lába kel az áldozat ékszereinek? Az ilyet rablógyilkosságnak nevezik, mégpedig különös kegyetlenséggel elkövetettnek, amely ez esetben egy visszaeső bűnöző lelkiismeretén szárad. Egyébként sem látjuk Rakamazon a gettósodás jeleit, a romák és nem cigányok vegyesen élnek, a kertek gondosan beszántva, több helyütt nagyméretű gyümölcsöst látni a házak mögött. Mindez nem arra utal, mintha mindennap krumplilopástól tartanának.” Hát, „kedves” Élő Anita! Ha netán összeállna egy magyar csapat, amely csak és kizárólag cigányputrikba hatolna be, lőne agyon mindenkit és vinné el az értéktárgyakat, akkor is ugyanezt írná? Ugyan már. De, hogy a konkrét példák szintjén maradjunk: nyomatékosan megint megkérjük a cikkírót, mutasson már egyetlen(!) egy példát, amikor cigányok a fajtájuk időseitől raboltak, azokat meggyilkolva! (A náccsáládok közötti botos-kaszás-kézigránátos „összezördülés” nem ez a kategória. Kifejezetten cigány idősek elleni rablógyilkosságokra kérünk példát.) Miért nem mutat?
A rakamazi cigányokat „beilleszkedettnek” hazudta a mi áldott jó Anitánk? Jó vicc... ugyanúgy bűnöznek, mint pl. tiszabői fajtatársaik. Tessék követni az ITT található kezdőhivatkozásokat – hát igen, ilyenek a „beilleszkedett”, normálisan élő varjak, ugye? Arról nem is beszélve, hogy, idézzük a cikkírót, „Az egyik helyi rendőrnek jutott eszébe, hogy most szabadult egy korábban emberölésért elítélt [rakamazi] fiú.” Hát igen, a rakamazi cigányok példaértékű életvitelűek – de mégis csak-csak becsusszan néha egy-egy emberölés. Szegény Anita drága saját magát tette nevetségessé.
Anitánk máshol is megcsillogtatja újságírói (nem)tudását. A kovácsvágási riportjában a Magyar Nemzet már egy héttel ezelőtt, jóval a jelen cikk lezárása előtt egyértelműsítette, ki (a szomszéd segílyescigány) tehető felelőssé a gyilkosságért, de nem, a cikkíró ezt se nem említi, se nem hajlandó az adott nyomon továbbmenni, és például meginterjúvolni az adott kiccsáládot. Nesze neked felkészültség, ill. korrektség!
Ilyen és ehhez hasonló hazugságok, csúsztatások tömkelegével van tele az egész fércmű, amelyet talán nem véletlenül nem tettek kommentelhetővé, szemben a HV szinte minden másik cikkével - előre tudták, hogy egy ilyen tömény cigánymosdatás és hazudozás milyen stílusú és típusú reakciókat szülne, így jobbnak látták mindazt „megelőzni”. Jellemzően a Fidesz egyik illusztris lapjára – és az egész cigányvédő, -seggnyaló, az országot garantáltan romlásba és/vagy polgárháborúba taszító, a finn, tót, francia, olasz, amerikai stb. cigánypolitikát még csak véletlenül sem átvenni kívánó „politikájára”.
A teljes cikk:
Kegyetlen gyilkosság: Csak szórakozni akartak a cigánygyerekek
Halálnak halálával
Gyilkosságsorozat Kelet-Magyarországon
Négy idős embert gyilkoltak meg január óta Borsodban, az ötödiket a megyehatár mellett múlt pénteken, a szabolcsi Rakamazon. Az áldozatok hetven évnél idősebbek voltak. A Jobbik szerint etnikai tisztogatás folyik. A Heti Válasz a helyszínen járva azt állítja, hogy nem.
- Az egyik helyi rendőrnek jutott eszébe, hogy most szabadult egy korábban emberölésért elítélt fiú. Kiment a házukhoz, és látta, hogy a kukából kilóg valami. A megölt néni kabátja volt - mesélik a 76 éves korában rakamazi házában meggyilkolt asszony portája előtt.
A megrökönyödés azonban még nagyobb volt, amikor kiderült, nem a férfi volt a tettes, hanem 27 éves, várandós nőrokona. Az áldozat özvegyasszony volt, ám aki egy félreeső utcát képzel el a gyilkosság helyszínéül, téved. A városka szívében vagyunk, a szépen gondozott házzal átellenben egy hosszan nyitva tartó élelmiszerbolt és egy presszó. Hogyan lehetséges ilyen szörnyűség ott, ahol még este kilenckor „világ" van? - kérdezgetik egymástól az utcán elhelyezett mécsesek előtt várakozó asszonyok.
Etnikai tisztogatás?
Múlt hétfőn a parlamentben Vona Gábor, a Jobbik elnöke etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket. Január óta ugyanis a rakamazi az ötödik hetvenévesnél idősebb áldozat, s a gyilkossággal egy cigány asszonyt gyanúsítanak.
Ám miféle etnikai gyilkosság az, ahol lába kel az áldozat ékszereinek? Az ilyet rablógyilkosságnak nevezik, mégpedig különös kegyetlenséggel elkövetettnek, amely ez esetben egy visszaeső bűnöző lelkiismeretén szárad. Egyébként sem látjuk Rakamazon a gettósodás jeleit, a romák és nem cigányok vegyesen élnek, a kertek gondosan beszántva, több helyütt nagyméretű gyümölcsöst látni a házak mögött. Mindez nem arra utal, mintha mindennap krumplilopástól tartanának.
- A tyúkjaim? Szabadon tartom mind - mondja Bodroghalmon is az asszony, aki a gyilkosság előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának elárvult kutyáját eteti. Itt követték el az első emberölést, újév napján, két hetvenéves idős ember, egy házaspár volt az áldozat. Az asszony esetében itt is megállhat majd a különös kegyetlenséggel minősítés.
Bodroghalom megrettent, amikor a helyiek a szörnyűségről értesültek, ám mielőtt valami oktalan gyanúsítás lábra kaphatott volna a romákkal kapcsolatban, a rendőrség már el is fogta a tettest, a szomszédot. A 38 éves férfi bejáratos volt a házaspárhoz, a templomba járó öregek egy tál meleg étellel, kölcsönnel támogatták, hogy ne csússzon le teljesen. - Ott találták meg másnap hátul, a disznóólban, hullarészegen - mutat a górészerű tákolmányra egy járókelő, aki szerint az előzetes letartóztatásban levő férfi úgy roma, ahogy „maga vagy én".
A gyanúsítás megdöbbentette, de meg is nyugtatta az 1400 lelkes falut. Nem úgy Kovácsvágást, a Széphalomtól alig tíz kilométerre fekvő festői kistelepülés lakóit. Itt mindenki retteg, mióta január 26-án egy nyolcvanéves asszonyt halálra vertek. A zsákmány négyszázezer forint volt. - Csak nehogy kovácsvágási legyen a tettes - kívánja idős, fiatal, roma és nem roma, mert, ahogy Borsodban majd' mindenütt, itt is nagyszámú cigány kisebbség él. Tősgyökeres romungrók, a rendszerváltásig a helyi Elzett-gyárban dolgoztak, azóta az erdészetnél tudnak elhelyezkedni, gyógynövényt gyűjtenek, söprűt kötnek, mikor mire van lehetőség. Sok mindenre nincs, ezt jelzi, hogy az illatos vargányát 150-200 forintért adják a felvásárlónak, aki 2500-3000 forintért kínálja tovább a fővárosi piacokon.
A faluban csak alsó tagozatos iskola működik, két nem cigány gyermekkel.
- Dehogy viszik el szüleik a többieket más iskolába! Csak ennyi gyerek van - mondja Madzin Gézáné jegyző. Mindenütt ugyanaz a képlet: a nem roma fiatalok elköltöztek, mert nem volt munka, jobbára a cigányok és az idősek maradtak. Kovácsvágás 653 lakója közül 400 lehet a roma, negyven pedig az egyedülálló idős ember. Mióta a gyilkosságok elkezdődtek, nem a cigányok, hanem a védtelen, kiszolgáltatott idősek magas száma okoz itt is, ott is gondot. Rakamaz ötezer lakosából 200 ilyen.
- A nyolcvanas években, amikor a pedagógusi pályámat elkezdtem, a gyermekek 10-15 százaléka volt roma. Most 25- 50 - mondja Farkas Ernő, Rakamaz polgármestere. Ám akik ezekben a takaros településeken túlpörgő roma népességről beszélnek, félreértik a tényeket. Időközben ugyanis a nem romáknál a gyerekszám átlagosan kettőről egyre, a cigányoknál pedig négyről háromra csökkent. Vagyis csak az arányok változtak, összességében sokkal kevesebb a gyermek. (Kuruc.info: a szokott ballib-fideszes „Nem süllyedünk, emelkedünk!” [(C) Erik, a Viking]-stílusú, a magyarokat megnyugtatni próbáló hazugság, amit a múltkor a mi Flórink is elsütött, hogyaszongya egyenesen csökken a cigók száma. Ezzel szemben mi az igazság? Olvassuk el pl. EZT vagy vegyük szemügyre a születési és nyolc éven aluli-statisztikákat. Vajon kinek van igaza: a statisztikáknak, a legkomolyabb reklámcégeknek, vagy a saját [és pártjuk] érdekükben hazudozó párt-embereknek?)
Temetéspénzt kereső rablók
A kis nyugdíjukat a fogukhoz verve magukon takarékoskodó, a kertjeiket gondosan művelő „módos" idősek városi szemmel nézve tisztes szegénynek látszanak. Segélyt nem kérnek, sőt, gyakran még ők támogatják gyerekeiket, unokáikat, azt a szégyent pedig egyik sem élné túl, ha végül el kellene temettetni, vagyis nem ő állná az utolsó koporsószeg árát is. Ez a vesztük, ezért ölik meg őket, a temetésre összekuporgatott pénzecskéjükért.
2009-ben például nyolc idős embert támadott meg egy banda - akkor a zömmel nyolcvan év feletti sértettek legfeljebb bordatöréssel megúszták az esetet. Előbb két felderítő érkezett, tűzifát kínálva az időseknek, ők választották ki a célpontokat. Két őrszem is volt a csapatban, a többiek törtek rá éjjel egy és két óra között a kiválasztott öregekre, attól sem riadva vissza, hogy több házaspár is volt köztük. Párnát nyomtak az arcukra, és ha nem találták meg a pénzt, addig ütötték-verték őket, amíg elárulták a rejtekhelyet. Az ötből két esetben így is be kellett érniük legfeljebb ötezer forinttal. A 2009 nyarán kezdődött borsodi rablás- sorozat tetteseit már akkor novemberben előzetes letartóztatásba helyezték. Hárman a támadások előtt szabadultak, noha korábban különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést vagy rablást követtek el. Csakhogy három évnél tovább nem lehettek ítélet nélkül előzetesben, ezért ki kellett engedni őket.
Ám még ezek az igazi nehézfiúk sem öltek meg 2009 nyarán egy öreget sem. Hogyan lehetséges akkor most ez a véres sorozat? Az öt ügyben vélhetően semmi közös nincs. Január 24-én Lakon például nem rablógyilkosság, hanem egy brutalitásba torkolló gyermekcsíny áldozata lett egy 81 éves asszony. A rendőrség szerint a gyermekek azzal szórakoztak, hogy az idősek házán kinyomták a villanyórát, és meglesték, amint a lakó kibotorkál biztosítékot cserélni. Ez az idős nő azonban észrevehette őket, ezért rátámadtak, s végül halálra ütlegelték. Az elkövetők cigányok, ám tettük mögött etnikai indítékot nem lehet felfedezni.
Borsodban mindenki azt firtatja: ha a kormány azt ígérte, két hét alatt rendet tesz, hogyan lehet csak a megyében másfél hónap alatt öt halott, miközben tavaly egész évben 21 emberölési kísérlet történt? történt? - Kovácsvágásnak nincs rendőre, ám tavaly év végéig volt két településőrünk, akikkel közmunkások járőröztek. Erre a kormány januártól már nem ad pénzt - mondja Sándor Endre polgármester. Tizennyolc másik kistérségbeli település vezetőjével most petíciót írtak a belügyminiszternek, hogy állítsák vissza a közterület-fenntartókkal azonos jogosítványú településőrséget, s adjanak rá támogatást. A Belügyminisztérium szerint inkább rendőrökre van szükség, 1960 új járőr áll szolgálatba márciustól.
Férfiak őrségben
A faluban a 60 alkalmas korú ember közül a gyilkosság óta 35 tett polgárőrvizsgát, így aki ép és mozog, őrködik éjszakánként, a városba elszármazott unokák pedig „alvóőrséget" vállaltak: amikor csak tehetik, a nagyinál töltik az éjszakát, s ha nem, akkor az időseket látják vendégül a városban.
Az asszonyok elfordulnak, ha idegent látnak, becsukják az ajtót, csak a függöny mögül lesnek ki, mintha élő céltábla vált volna belőlük.
- Rakamazon szombaton tudódott ki a gyilkosság, vasárnapra rendkívüli testületi ülést hívtam össze - meséli Farkas Ernő polgármester. - Az összes 65 évnél idősebb, egyedülálló személy lakhelyét felmérettem, szórólapon értesítjük őket a veszélyhelyzetről, térfigyelő kamerákkal hálózzuk be a települést, és a házi segélyhívó rendszert is elterjesztjük.
A legpraktikusabb megoldás a segélyhívó, ami egy nyakban vagy csuklón viselt apró eszköz, csak meg kell nyomni, ha az illető bajba kerül. Eredetileg nem gyilkosság kivédésére szánták, hanem rosszullét esetén kellene használni, ám a rablók ellen is jó szolgálatot tehet. (Kuruc.info: az persze meg sem fordul a barmok fejében, hogy amerikai / finn / svájci / cseh / tót módra önvédelmi fegyvereket adjanak az emberek kezébe, hogy a lepuffantástól félő cigányok ne merjenek rájuk támadni [további infó és érdekességek a témáról ITT - ahogy mindig, ne felejtsük el követni benne a hivatkozást előző, kapcsolódó, kitűnő cikkünkre!]... komolyan mondom: ebben az országban tudatosan irtatják a cigányokkal a fehéreket „vezetőink”, mert nem igaz, hogy egy olyan egyszerű dolgot, mint a francia, finn, tót, olasz stb. gyakorlat átvételét, nem lehet megcsinálni...)
A helyiek nemcsak a gyilkosságoktól tartanak, hanem attól is, hogy tovább romlik megyéjük hírneve. Hiába várják majd az izgalmasnak ígérkező Teknőcházzal a vendégeket, tetején a Bodrog torkolatára néző kilátóval, hiába szenzációs ötlet, hogy onnan egy csatornán lehet majd áthajózni a Holt-Tiszához, ha egy tragédia beárnyékolja a hírnevüket.
Ilyen és ehhez hasonló hazugságok, csúsztatások tömkelegével van tele az egész fércmű, amelyet talán nem véletlenül nem tettek kommentelhetővé, szemben a HV szinte minden másik cikkével - előre tudták, hogy egy ilyen tömény cigánymosdatás és hazudozás milyen stílusú és típusú reakciókat szülne, így jobbnak látták mindazt „megelőzni”. Jellemzően a Fidesz egyik illusztris lapjára – és az egész cigányvédő, -seggnyaló, az országot garantáltan romlásba és/vagy polgárháborúba taszító, a finn, tót, francia, olasz, amerikai stb. cigánypolitikát még csak véletlenül sem átvenni kívánó „politikájára”.
A teljes cikk:
Kegyetlen gyilkosság: Csak szórakozni akartak a cigánygyerekek
Halálnak halálával
Gyilkosságsorozat Kelet-Magyarországon
Négy idős embert gyilkoltak meg január óta Borsodban, az ötödiket a megyehatár mellett múlt pénteken, a szabolcsi Rakamazon. Az áldozatok hetven évnél idősebbek voltak. A Jobbik szerint etnikai tisztogatás folyik. A Heti Válasz a helyszínen járva azt állítja, hogy nem.
- Az egyik helyi rendőrnek jutott eszébe, hogy most szabadult egy korábban emberölésért elítélt fiú. Kiment a házukhoz, és látta, hogy a kukából kilóg valami. A megölt néni kabátja volt - mesélik a 76 éves korában rakamazi házában meggyilkolt asszony portája előtt.
A megrökönyödés azonban még nagyobb volt, amikor kiderült, nem a férfi volt a tettes, hanem 27 éves, várandós nőrokona. Az áldozat özvegyasszony volt, ám aki egy félreeső utcát képzel el a gyilkosság helyszínéül, téved. A városka szívében vagyunk, a szépen gondozott házzal átellenben egy hosszan nyitva tartó élelmiszerbolt és egy presszó. Hogyan lehetséges ilyen szörnyűség ott, ahol még este kilenckor „világ" van? - kérdezgetik egymástól az utcán elhelyezett mécsesek előtt várakozó asszonyok.
Etnikai tisztogatás?
Múlt hétfőn a parlamentben Vona Gábor, a Jobbik elnöke etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket. Január óta ugyanis a rakamazi az ötödik hetvenévesnél idősebb áldozat, s a gyilkossággal egy cigány asszonyt gyanúsítanak.
Ám miféle etnikai gyilkosság az, ahol lába kel az áldozat ékszereinek? Az ilyet rablógyilkosságnak nevezik, mégpedig különös kegyetlenséggel elkövetettnek, amely ez esetben egy visszaeső bűnöző lelkiismeretén szárad. Egyébként sem látjuk Rakamazon a gettósodás jeleit, a romák és nem cigányok vegyesen élnek, a kertek gondosan beszántva, több helyütt nagyméretű gyümölcsöst látni a házak mögött. Mindez nem arra utal, mintha mindennap krumplilopástól tartanának.
- A tyúkjaim? Szabadon tartom mind - mondja Bodroghalmon is az asszony, aki a gyilkosság előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának elárvult kutyáját eteti. Itt követték el az első emberölést, újév napján, két hetvenéves idős ember, egy házaspár volt az áldozat. Az asszony esetében itt is megállhat majd a különös kegyetlenséggel minősítés.
Bodroghalom megrettent, amikor a helyiek a szörnyűségről értesültek, ám mielőtt valami oktalan gyanúsítás lábra kaphatott volna a romákkal kapcsolatban, a rendőrség már el is fogta a tettest, a szomszédot. A 38 éves férfi bejáratos volt a házaspárhoz, a templomba járó öregek egy tál meleg étellel, kölcsönnel támogatták, hogy ne csússzon le teljesen. - Ott találták meg másnap hátul, a disznóólban, hullarészegen - mutat a górészerű tákolmányra egy járókelő, aki szerint az előzetes letartóztatásban levő férfi úgy roma, ahogy „maga vagy én".
A gyanúsítás megdöbbentette, de meg is nyugtatta az 1400 lelkes falut. Nem úgy Kovácsvágást, a Széphalomtól alig tíz kilométerre fekvő festői kistelepülés lakóit. Itt mindenki retteg, mióta január 26-án egy nyolcvanéves asszonyt halálra vertek. A zsákmány négyszázezer forint volt. - Csak nehogy kovácsvágási legyen a tettes - kívánja idős, fiatal, roma és nem roma, mert, ahogy Borsodban majd' mindenütt, itt is nagyszámú cigány kisebbség él. Tősgyökeres romungrók, a rendszerváltásig a helyi Elzett-gyárban dolgoztak, azóta az erdészetnél tudnak elhelyezkedni, gyógynövényt gyűjtenek, söprűt kötnek, mikor mire van lehetőség. Sok mindenre nincs, ezt jelzi, hogy az illatos vargányát 150-200 forintért adják a felvásárlónak, aki 2500-3000 forintért kínálja tovább a fővárosi piacokon.
A faluban csak alsó tagozatos iskola működik, két nem cigány gyermekkel.
- Dehogy viszik el szüleik a többieket más iskolába! Csak ennyi gyerek van - mondja Madzin Gézáné jegyző. Mindenütt ugyanaz a képlet: a nem roma fiatalok elköltöztek, mert nem volt munka, jobbára a cigányok és az idősek maradtak. Kovácsvágás 653 lakója közül 400 lehet a roma, negyven pedig az egyedülálló idős ember. Mióta a gyilkosságok elkezdődtek, nem a cigányok, hanem a védtelen, kiszolgáltatott idősek magas száma okoz itt is, ott is gondot. Rakamaz ötezer lakosából 200 ilyen.
- A nyolcvanas években, amikor a pedagógusi pályámat elkezdtem, a gyermekek 10-15 százaléka volt roma. Most 25- 50 - mondja Farkas Ernő, Rakamaz polgármestere. Ám akik ezekben a takaros településeken túlpörgő roma népességről beszélnek, félreértik a tényeket. Időközben ugyanis a nem romáknál a gyerekszám átlagosan kettőről egyre, a cigányoknál pedig négyről háromra csökkent. Vagyis csak az arányok változtak, összességében sokkal kevesebb a gyermek. (Kuruc.info: a szokott ballib-fideszes „Nem süllyedünk, emelkedünk!” [(C) Erik, a Viking]-stílusú, a magyarokat megnyugtatni próbáló hazugság, amit a múltkor a mi Flórink is elsütött, hogyaszongya egyenesen csökken a cigók száma. Ezzel szemben mi az igazság? Olvassuk el pl. EZT vagy vegyük szemügyre a születési és nyolc éven aluli-statisztikákat. Vajon kinek van igaza: a statisztikáknak, a legkomolyabb reklámcégeknek, vagy a saját [és pártjuk] érdekükben hazudozó párt-embereknek?)
Temetéspénzt kereső rablók
A kis nyugdíjukat a fogukhoz verve magukon takarékoskodó, a kertjeiket gondosan művelő „módos" idősek városi szemmel nézve tisztes szegénynek látszanak. Segélyt nem kérnek, sőt, gyakran még ők támogatják gyerekeiket, unokáikat, azt a szégyent pedig egyik sem élné túl, ha végül el kellene temettetni, vagyis nem ő állná az utolsó koporsószeg árát is. Ez a vesztük, ezért ölik meg őket, a temetésre összekuporgatott pénzecskéjükért.
2009-ben például nyolc idős embert támadott meg egy banda - akkor a zömmel nyolcvan év feletti sértettek legfeljebb bordatöréssel megúszták az esetet. Előbb két felderítő érkezett, tűzifát kínálva az időseknek, ők választották ki a célpontokat. Két őrszem is volt a csapatban, a többiek törtek rá éjjel egy és két óra között a kiválasztott öregekre, attól sem riadva vissza, hogy több házaspár is volt köztük. Párnát nyomtak az arcukra, és ha nem találták meg a pénzt, addig ütötték-verték őket, amíg elárulták a rejtekhelyet. Az ötből két esetben így is be kellett érniük legfeljebb ötezer forinttal. A 2009 nyarán kezdődött borsodi rablás- sorozat tetteseit már akkor novemberben előzetes letartóztatásba helyezték. Hárman a támadások előtt szabadultak, noha korábban különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést vagy rablást követtek el. Csakhogy három évnél tovább nem lehettek ítélet nélkül előzetesben, ezért ki kellett engedni őket.
Ám még ezek az igazi nehézfiúk sem öltek meg 2009 nyarán egy öreget sem. Hogyan lehetséges akkor most ez a véres sorozat? Az öt ügyben vélhetően semmi közös nincs. Január 24-én Lakon például nem rablógyilkosság, hanem egy brutalitásba torkolló gyermekcsíny áldozata lett egy 81 éves asszony. A rendőrség szerint a gyermekek azzal szórakoztak, hogy az idősek házán kinyomták a villanyórát, és meglesték, amint a lakó kibotorkál biztosítékot cserélni. Ez az idős nő azonban észrevehette őket, ezért rátámadtak, s végül halálra ütlegelték. Az elkövetők cigányok, ám tettük mögött etnikai indítékot nem lehet felfedezni.
Borsodban mindenki azt firtatja: ha a kormány azt ígérte, két hét alatt rendet tesz, hogyan lehet csak a megyében másfél hónap alatt öt halott, miközben tavaly egész évben 21 emberölési kísérlet történt? történt? - Kovácsvágásnak nincs rendőre, ám tavaly év végéig volt két településőrünk, akikkel közmunkások járőröztek. Erre a kormány januártól már nem ad pénzt - mondja Sándor Endre polgármester. Tizennyolc másik kistérségbeli település vezetőjével most petíciót írtak a belügyminiszternek, hogy állítsák vissza a közterület-fenntartókkal azonos jogosítványú településőrséget, s adjanak rá támogatást. A Belügyminisztérium szerint inkább rendőrökre van szükség, 1960 új járőr áll szolgálatba márciustól.
Férfiak őrségben
A faluban a 60 alkalmas korú ember közül a gyilkosság óta 35 tett polgárőrvizsgát, így aki ép és mozog, őrködik éjszakánként, a városba elszármazott unokák pedig „alvóőrséget" vállaltak: amikor csak tehetik, a nagyinál töltik az éjszakát, s ha nem, akkor az időseket látják vendégül a városban.
Az asszonyok elfordulnak, ha idegent látnak, becsukják az ajtót, csak a függöny mögül lesnek ki, mintha élő céltábla vált volna belőlük.
- Rakamazon szombaton tudódott ki a gyilkosság, vasárnapra rendkívüli testületi ülést hívtam össze - meséli Farkas Ernő polgármester. - Az összes 65 évnél idősebb, egyedülálló személy lakhelyét felmérettem, szórólapon értesítjük őket a veszélyhelyzetről, térfigyelő kamerákkal hálózzuk be a települést, és a házi segélyhívó rendszert is elterjesztjük.
A legpraktikusabb megoldás a segélyhívó, ami egy nyakban vagy csuklón viselt apró eszköz, csak meg kell nyomni, ha az illető bajba kerül. Eredetileg nem gyilkosság kivédésére szánták, hanem rosszullét esetén kellene használni, ám a rablók ellen is jó szolgálatot tehet. (Kuruc.info: az persze meg sem fordul a barmok fejében, hogy amerikai / finn / svájci / cseh / tót módra önvédelmi fegyvereket adjanak az emberek kezébe, hogy a lepuffantástól félő cigányok ne merjenek rájuk támadni [további infó és érdekességek a témáról ITT - ahogy mindig, ne felejtsük el követni benne a hivatkozást előző, kapcsolódó, kitűnő cikkünkre!]... komolyan mondom: ebben az országban tudatosan irtatják a cigányokkal a fehéreket „vezetőink”, mert nem igaz, hogy egy olyan egyszerű dolgot, mint a francia, finn, tót, olasz stb. gyakorlat átvételét, nem lehet megcsinálni...)
A helyiek nemcsak a gyilkosságoktól tartanak, hanem attól is, hogy tovább romlik megyéjük hírneve. Hiába várják majd az izgalmasnak ígérkező Teknőcházzal a vendégeket, tetején a Bodrog torkolatára néző kilátóval, hiába szenzációs ötlet, hogy onnan egy csatornán lehet majd áthajózni a Holt-Tiszához, ha egy tragédia beárnyékolja a hírnevüket.
