Frissítés (febr. 20. 0:20): az ITT található, kapcsolódó, új HírTV-videóban elhangzik, hogy a néninek a fejét verték szét a cigányok. A műsor, sajnos, nem igazán tartalmaz semmilyen plusz, egyéb információt az esettel kapcsolatban. Láthatóan nem fértek hozzá a Magyar Nemzet információihoz (informátoraihoz), mert a (cigány) szomszédról egy szót nem szóltak; emiatt van az, hogy a rövidzárlattal lekapcsolt közvilágítás okát sem nevezték meg.
Ettől függetlenül érdemes megnézni, különösen azért, mert a többi, cigány elkövetőjű magyargyilkossággal is behatóan foglalkozik; 3:12-től megszólaltatja például azt a Bartus Gábort, aki 18 évet ült késelésért (ezt sajnos a HírTV szintúgy nem közli, pedig igen fontos lett volna az úriember „szavahihetőségének” elbírálásához). Megint előkerül a „30 rokon igazolja, hogy otthon volt”, a cigányok által oly előszeretettel (a „sok lúd disznót győz” és az „egy cigány 'szemtanú' szava ugyanannyit ér, mint pl. egy rendőré” jegyében) használt, a jelenlegi, idióta jogrendszerben, sajnos, mindent ütő kártya. Apropó, Bartus „úr” nagyapa – érdemes megnézni, hány évesnek tűnik a videón. Simán 50 alattinak. És már most van egy 12 éves unokája(!). Termékenyek a cigányok, na. Mint a patkányok...

Eredetileg írtuk (febr. 19. 16:30): Az alábbi, az interneten csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű), mai Magyar Nemzet-cikkből kiderül, hogy a kovácsvágási gyilkosság elkövetője is – micsoda csoda! - cigány. Bár ezt az anyag nem nevesíti (szemben mondjuk a bűnözők származását szinte mindig azonnal megíró finn médiával [új, kétnapos(!) példa a külföldi gyakorlatra ITT]), de minden egyes „hívószó” (segíly, családi pótlék, pénzbeosztásra való képtelenség, munkanélküliség, bosszú [lásd a hóhányás-ügy], igen elterjedt falopások, „kérincsélés”) ott szerepel a cikkben.
Megint csak azt tudjuk mondani, amit oly sokszor (legutóbb pl. ITT): a cigányokat felesleges akár egyéni, akár közösségi szinten segíteni / segélyezni. Sokan (különösen az állami vezetők) azt hiszik, ezzel megvásárolhatják a jóindulatukat, vagy legalábbis azt, hogy a jótevőjüket nem rabolják ki, gyilkolják meg. Nem: ez az ember alatti, minden másik országban sokkal-sokkal keményebb kézzel fogott, a legjobb esetben egyenesen irtott (lásd pl. Szlotákia, Amerika és Finnország példáját) söpredék nem ismeri a „hála” fogalmát, sőt. Ezeknek segíly címszóval – mondjuk ki – védelmi pénzt sem érdemes adni, mert ugyanúgy rabolni, gyilkolni fognak, mint különben. Igenis a Jobbik programja az egyedül működőképes, ahogy azt szerte a világon láthatjuk: százezres nagyságrendben önfenntartó börtön-, ill. Tent City-férőhelyek létesítése, és kivétel nélkül, származástól függetlenül minden(!) bűnöző kőkemény lesittelése. Ha a nyugati államoknak (de még Szlotákiának is!) joga van a korcsokat lelőni, de legalábbis azokat táborokba zárni vagy – az esetleges állampolgárságuk elvétele után – kiebrudalni, akkor nekünk vajon miért nem szabad a törvényt betartatnunk mindenkivel? Miért érinthetetlenek a világéletükben gyilkoláson, élősködésen, a többségi társadalom kizsigerelésén kívül (tisztelet a kivételnek...) semmit sem csináló cigányok, őket miért nem szabad lecsukni?
Adósságok
Egy hónap leforgása alatt három helyszínen négy idős embert vertek agyon otthonában Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A kistelepüléseken élő, főként idős emberek rettegnek az újabb hasonló támadásoktól, az egyik érintett helyen, Kovácsvágáson sokan nem is mernek egyedül aludni házukban. A lakosok egy része visszasírja a településőrséget, a Belügyminisztérium pedig polgárőrséggel és a rendőrég megerősítésével javítana a közbiztonságon.
Néhány nappal ezelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kovácsvágáson az éjszakai órákban ismeretlen tettes hatolt be egy családi házba, majd olyan súlyosan bántalmazta az ott lakó nyolcvanéves asszonyt, hogy az a helyszínen belehalt borzalmas fejsérüléseibe. A megyei rendőrfőkapitány 500 ezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki, hogy mihamarabb megtalálja a tettest.
Hogy mi történhetett a szörnyű éjszakán, azt egyelőre csak találgatják a településen. Az elhunyt asszony fia sem tudja, ki lehetett az elkövető, csak arról számol be, hogy nem sokkal a tragédia előtt édesanyja összeveszett a mögötte lakó szomszéd család egyik tagjával.
- A szomszédasszony folyton zaklatta anyámat, gyakran kért tőle kisebb összegeket, máskor tojásért, lekvárért vagy zsírért ment át. Anyám hiába mondta nekik, hogy ne dohányozzanak, inkább osszák be jobban a családi pótlékot és a segélyt, nem hallgattak rá. Nem sokkal a gyilkosság előtt az asszony ismét átment kérincsélni, ám ezúttal valami olyat követelt, amivel édesanyám akkor nem tudott szolgálni, ezért másnap reggelre bosszúból felhordta a tornácra a korábban elhányt havat. Ez volt a hála, amiért addig annyit segített rajtuk. A vita vége az lett, hogy anyám kitiltotta őket a portájáról - árulja el az áldozat fia, aki azonban nem tudja, hogy lehet-e köze a gyilkossághoz ennek az ügynek. Már csak azért is tanácstalan, mert az asszony férje és a gyerekek korábban sokat segítettek az anyján. Az áldozat fia semmit sem tud a nyomozás állásáról, a rendőrség ugyanis nem tájékoztatja. Azt azonban sejti, hogy a támadó nyereségvágyból törhetett be a házba, mert eltűnt a pénz, amelyet édesanyjának a temetésére tettek félre.
A kovácsvágási községházán a polgármester és munkatársai megdöbbenve állnak a rablógyilkosság előtt. Amikor megérkezünk, Sándor Endre, a falu első embere éppen azokat a segédanyagokat rendezgeti az asztalán, amelyeket előzőleg a megyei rendőr- főkapitányság bűnmegelőzési osztálya hozott Kovácsvágásra.
- Szórólapokat, plakátokat és kisebb „riasztó" és „szomszédhívó" berendezéseket hoztak nekünk - magyarázza. - Ha jobb lesz az idő, ezek segítségével lakossági fórumon mutatjuk be főként a falu idősebb lakóinak, mit kell tenniük hasonló támadás esetén. Az eszközöket mindenki saját pénzén veheti meg, mert az önkormányzatnak nincs rá forrása. (Kuruc.info: a gyilkoscigányok segílyezésére persze van...) Szeretnénk kiépíteni térfigyelő kamerarendszert is, de arra sincs egy fillérünk sem (Kuruc.info: korcsoknak nem fizetni semmit, akkor bőven lesz mindenre pénz. Ha meg nem tetszik nekik, akkor nyomás dolgozni, de legalábbis kiskertet művelni, ahogy mindenki más teszi. Energiájuk, idejük, fizikai erejük az van, lásd az előbb vázolt hólapátolós bosszút...) - tárja szét kezét a polgármester. A bűncselekmény hátteréről és a lehetséges elkövetőről a hivatalban sem tudnak semmit. Sándor Endre szerint azt lehet hallani, hogy a tettes 400 ezer forintot vitt el. Helyben azt is tudni vélik, hogy a gyilkos csak pénzért ment az idős asszony házába, de a hátsó szobában fekvő néni észrevette a betörést, és ez lett a veszte. - A tettes felkészült az akcióra, mert a délután öt órakor felkapcsolt közvilágítást negyed nyolc körül kiiktatta azzal, hogy vezetéket dugott a hálózatba. Beszélnek a településen esténként feltűnt ismeretlen bordó autóról, meg arról, hogy idegenek járkáltak errefelé, de nem tudni, hogy ennek mennyi köze van az esethez. Csak remélhetjük, hogy nem helybeli tette - fűzi hozzá a polgármester.
Sándor Endre fájlalja, hogy bár a kormány megígérte, még sincs minden településen rendőr. Mint mondja, korábban volt helyben is körzeti megbízott, de bevezényelték Pálházára. Az ottani őrsön hatfős körzeti megbízotti csoport működik, amely összesen 18 hegyközi településen látja el a szolgálatot. Főként a sűrű falopások miatt gyakran járnak egyenruhások a községben - állandó rendőri jelenlét még sincs.
- Úgy tudom, hogy az eset miatt a sátoraljaújhelyi rendőrkapitány szeretné kettővel bővíteni a hatfős létszámot - magyarázza a polgármester, aki szerint az lenne a megoldás, ha a Belügyminisztérium újra adna forrást a településőrségek működtetésére, mert amíg náluk létezett ez az intézmény 2009. szeptember és 2010. december 31. között, az emberek biztonságban aludhattak, ugyanis volt, aki vigyázta álmukat. - Ha erre nem lesz forrás, akkor á sátoraljaújhelyi társulás nevében petíciót küldünk a Belügyminisztériumba, hogy biztosítsanak pénzt a településőrségek működtetésére. Ha ennek sem lesz eredménye, akkor megpróbáljuk a közmunkaprogramban megoldani a falu éjszakai biztosítását. Újjáélesztjük a polgárőrséget is, amelynek tagjai szintén sokat tehetnek azért, hogy fent tudjuk tartani a rendet a településen - ígéri a polgármester.
Amióta az idős asszonyt megölték, a helyiek rettegnek egy újabb támadástól. A több mint 600 lelkes faluban 30-40 korosabb özvegy él, többen közülük most nem mernek egyedül aludni otthonukban. Akad olyan asszony, akihez vagy az unokák jönnek Sátoraljaújhelyről, vagy őt viszik oda. Az egyik ilyen, a falu szélén lakó idős asszonyt otthonában keressük fel. Miközben a kapuhoz tipeg, az éppen nála tartózkodó unokája szemmel tartja minden lépését. A néni nem akar nyilatkozni az esetről, azt azonban elmondja, hogy nagyon fél hasonló támadástól.
Nem hagyják magára a meggyilkolt háza közelében lakó másik özvegyasszonyt sem, aki nem mer otthon tartózkodni, mióta a szomszédságában megtörtént az eset.
- A támadás előtt láttunk erre két ismeretlen férfit, egyikük majdnem fellökött, amikor elment mellettem. Nem tudom, hogy ennek van-e köze a gyilkossághoz. A tragédia estéjén amúgy nem vettem észre, hogy a közvilágítás lekapcsolódott, és a támadásból sem hallottam semmit, mert amikor történhetett, már feküdtem — meséli.
Elköszönünk a nénitől, aki azonban láthatóan nem akarja, hogy magára hagyjuk. Kezét tördelve, elcsukló hangon mondogatja: néha abban bízik, hogy újra ég majd a villany a szomszédban, és látja a tyúkokat is a kertben szaladgálni. Beszél arról is, hogy a környéken lakók egy részével nem lehet kijönni, nem hagyják nyugodtan élni. Kiszaggatják a kertből a veteményt, ellopják a zöldséget, a gyümölcsöt, így már nincs kedve foglalkozni semmivel. (Kuruc.info: a cigányság nem csak a közvetlenül [és közvetetten, lásd oktatás / egészségügy stb.] beléjük ölt évi százmilliárdokkal rövidít meg bennünket, hanem azzal is, hogy egyes vidékeken teljesen tönkretesz mindennemű termelést, lett légyen szó háztájiról vagy akár, ahogy az az ITTENI cikkből kiderül, más, termék-előállító jellegű vállalkozásokról. Na ezért kellene azonnal fellépni ellenük – ahogy azt kivétel nélkül minden(!) másik országban teszik. Befenyítés, önellátó börtönök százezres férőhely-számmal stb., lőparancs a rendőröknek; szabad önvédelmi lőfegyver-viselés minden priusz nélküli felnőtt állampolgárnak stb. - és akkor még az állampolgárság elvételéről és a kiebrudalásról, a cigányokra kiadott finn / tót / amerikai típusú vadászengedélyekről nem is beszéltünk...) Menne a helyben lakó lányáékhoz lakni, de ők is betegek; az unokája Budapestre csábítja. Ő azonban itt szeretne élni Kovácsvágáson, ahol megszületett, felnőtt, és leélte az életét.
A kovácsvágási eset előtt, január elsején egy 38 éves férfi — a sajtóhírek szerint baltával — ütött agyon otthonában egy hetvenéves házaspárt a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodroghalmon. A támadó feltehetően tartozása miatt ölte meg szomszédait. A faluban úgy tudják: a házaspár húszezer forintot adott kölcsön a férfinak, aki nem tudta visszafizetni az adósságot. A falubeliek szerint a tragédia előtt szorosabb kapcsolat volt a támadó és az áldozatok között: az idős asszony rendszeresen meleg étellel kínálta a szomszédot, és férjével segítették a munka nélküli férfit.
Le sem csillapodtak a kedélyek, máris újabb szörnyű bűncselekmény történt, ezúttal Lakon, ahol négy cigány gyerek vert agyon egy 81 éves asszonyt. A rendőrség információi szerint a fiúk hetek óta azzal szórakoztak, hogy esténként járták a falu utcáit, és ha valahol világosságot láttak, beugrottak az udvarra, lekapcsolták a villanyórát, majd elszaladtak. Így történhetett ez január 23-án este is, amikor a négy gyermekkorú fiú az idős asszony portáján járt. Kihallgatásukkor ezt mindannyian elismerték, elmondták, hogy lekapcsolták a villanyórát, ám a ház tulajdonosa kijött a házból, és számon kérte tettüket. A rendőrség megalapozott gyanúja szerint a nő halálát a gyerekek okozták szóváltást követően. Azóta elrendelték a fiúk ideiglenes intézeti elhelyezését. A rendőrség halált okozó testi sértés bűntette miatt folytat eljárást.
Három nappal később megölték a kovácsvágási asszonyt, és még ugyanaznap hajnalban közös italozás után egy hernádnémeti szeszfőzde 47 éves férfi alkalmazottját verte halálra 31 éves nő munkatársa, valamint annak 23 éves barátja.
A Belügyminisztérium a kovácsvágási esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a településen az ismertté vált bűncselekmények száma 2008-ban tizenkettő, 2009-ben tizenegy, 2010-ben pedig hat volt, ami rendőri szempontból kifejezetten jó aránynak mondható. (Kuruc.info: megint a szokott hazug rendőrségi és kormánypropaganda a „csökkenő bűnözésről”. Hát, ha már a kormánypárti Magyar Nemzet, ill. (tegnapi számában) a Magyar Hírlap is a gyilkosságok rohamosan növekvő számáról értekezik, az legalábbis mutat valamit...) A hat eset között egy alkalommal kellett családon belüli erőszak miatt intézkedni, a többi jellemzően vagyon elleni bűncselekmény volt.
A tárca a településőrséggel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a minisztérium teljesítette a szerződésben 2010. december 31-ig vállalt kötelezettségét, az idei büdzsé viszont már nem tartalmazza a településőrök foglalkoztatásának finanszírozását. A tárca sajtóosztályának álláspontja: „A Belügyminisztérium a rendőrség megerősítésével biztosítja a települések közbiztonságát. A rendőrség mellett számítunk a polgárőr-szervezetekre is, mert a kistelepülések biztonságának megteremtésében elengedhetetlen a szerepük. (Kuruc.info: marha jó... a véletlenül sem megfizetett polgárőrökre próbálnák ráhagyni azt a munkát, amelynek a Rendőrség által történő ellátásáért adót fizetünk. Anélkül, hogy azoknak legalább(!) fegyverviselési és -használati jogokat adnának, ha már fizetést nem, de még benzinpénzt is alig... Ez bizony közröhej, Abszurdisztán. És ezért fizetünk adót...) Az önkormányzatok a településőrök további foglalkoztatását saját hatáskörben oldhatják meg. Ami Kovácsvágáson a polgárőrséggel, illetve a településőrséggel történő együttműködést illeti, a helyi településőrség megalakulását követően a helyi polgárőr-egyesület gyakorlatilag felfüggesztette és szüneteltette tevékenységét. Információink szerint ez azért következett be, mert a feladatukat társadalmi megbízásként ellátó polgárőrök nehezményezték, hogy velük ellentétben a szolgálatba állt településőrök díjazás ellenében látnak el közterületi szolgálatot" — tudatta a tárca sajtóosztálya. Arról is tájékoztatott, hogy a rendőri közterületi állomány növelése érdekében a sátoraljaújhelyi rendőrkapitányság vezetője kezdeményezte a megyei rendőr-főkapitányságon keresztül a — Kovácsvágás község biztonságáért közvetlenül felelős — pálházai körzeti megbízotti iroda létszámának megnövelését két fővel, így a jövőben elképzeléseik szerint megoldódik a terület 24 órás rendőri lefedettsége.