Az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta a csepeli kettős gyilkosság két vádlottja a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön; az elsőfokú ítéletet kora délután hirdette ki a bíróság.

A vád szerint a csepeli alapítványi iskolában 2009 januárjában Kun Tamás elsőrendű vádlott, az intézmény gondnoka által - aljas indokból, előre kitervelten - elkövetett gyilkosság hátterében az áll, hogy az iskolaigazgatói állásából néhány nappal korábban felfüggesztett Deme Gábor másodrendű vádlott megpróbálta megakadályozni sok milliós pénzügyi visszaéléseinek napvilágra kerülését.

Az ügyészség szerint a néptelen iskola egyik irodájában - Deme Gábor jelenlétében - Kun Tamás lőtte le közvetlen közelről az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A kivégzésszerű gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozatnál lévő magnó, és a hangfelvétel a történtek után néhány órával a hatóságok birtokába került, így nyomban a vádlottakra terelődött a gyanú.

A két férfi az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét: Kun Tamás egy váratlanul felbukkanó símaszkos, álarcos, kommandós ruhába öltözött, 130 kilós ismeretlen elkövetőről beszélt, akivel a helyszínen kénytelen volt együttműködni, Deme Gábor pedig azt ismételgette: nem látta, ki lőtt. Az ügyész idézett a hangfelvételről vádbeszédében egy korábbi tárgyaláson, eszerint a második áldozat így könyörgött az életéért: "Ne lőj le, Tamás! Légy szíves, Tamás!".

Az ügyész több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt Kun Tamásra tényleges életfogytiglant, a bűnsegéd Deme Gáborra pedig szintén életfogytiglani szabadságvesztést kért, azzal, hogy harminc évnél korábban ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani. Az ügyész korábban egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Kun Tamás töltött fegyverrel érkezett a gyilkosság helyszínére, a lövések után pedig mindkét vádlott racionálisan cselekedett, a bizonyítékok eltüntetésére koncentrált, ami kizárja, hogy az ölés hirtelen indulati cselekmény lett volna.

A vádlottak ügyvédjei védőbeszédükben korábban - bizonyítottság hiányában - felmentést kértek , és mindketten azt mondták, hogy a történtek valódi oka, racionális magyarázata a több éves eljárás során sem derült ki. A mintegy húszperces hangfelvétellel kapcsolatban is arra hívták fel a figyelmet, hogy teljesen váratlanul dörrentek el a gyilkos lövések. Az utolsó szó jogán csütörtökön előadott több órás felszólalásában mindkét vádlott kitartott eddigi verziója mellett.

Kun Tamás azt mondta, semmi köze a történtekhez, indítéka sem lett volna. "Épeszű ember nem hiheti el", hogy "Kun Tamás annyira csodálta Demét, hogy gyilkolt is érte" - hangoztatta az elsőrendű vádlott, aki szerint "az ügyészség ragaszkodik a meséhez". Kun Tamás az utolsó szó jogán - az ügy politikai szálaira és az egyik áldozatra célozgatva - arról is beszélt, hogy szerinte az ügyben nem a valódi elkövetőket vonják felelőségre, és máig több a kérdés, mint a válasz.

Szerinte "az ötvenes évek koncepciós pereit idéző" eljárás folyt. Kun Tamás beszélt arról is, hogy a sértetti körhöz köthető erők - akik az egypárti diktatúrában alapozták meg hatalmukat, "szétrabolták a Csepel Műveket pénzmosás céljából" - hozták létre az alapítványi iskolát, ahol a gyilkosság történt. Ezek a körök hónapokon át le akarták beszélni Takács Józsefet az anyagi természetű visszaélésekkel kapcsolatos feljelentésről, és valójában az ő érdekükben állhatott megállítani a sértettet, méghozzá bizonyosan nem egy olyan piti ügyben, mint egy iskola pénzügyei - fogalmazott a vádlott.

Deme Gábor is azt hazudta, hogy semmi köze a bűncselekményekhez, nem sikkasztott, és nem volt bűnsegédje a kettős gyilkosságnak. Ő főként a nyomozás vélt szabálytalanságait kifogásolta, és az ügyészi munkát bírálta. Szerinte manipulált a hangfelvétel, és számos bizonyítékot, köztük DNS-mintákat, lábnyomokat nem vizsgáltak megfelelően a hatóságok. Nem látta, hogy ki lőtt - mondta az utolsó szó jogán Deme Gábor, aki azt is állította: félt Kun Tamástól, "ő jött ki fegyverrel az irodából".

A sajtóban a bűnügy számos mellékszála is nyilvánosságot kapott. Így például az, hogy az akkori csepeli rendőrkapitány kapcsolatban állt Kun Tamással, órákkal a gyilkosság előtt hosszan beszélt az egyik áldozattal, továbbá az, hogy helyi szocialista politikusok és egy akkori országgyűlési képviselő is kapcsolatban volt az egyik elkövetővel és az egyik áldozattal.

Deme Gábor a bűncselekmény idején az MSZP csepeli oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának is tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Deme Gábort.

(MTI nyomán)