Tisztelt Szerkesztőség!
A Drága Polgár Úr tevékenységét bemutató dossziéból hiányolom a cédulagyáros életének talán legalávalóbb blogbejegyzését. Azt, amiben nem átallotta az őt megszülő és felnevelő hölgyet, vagyis édesanyját hazugnak és tolvajnak nevezni. Ilyet normális ember akkor sem tesz, ha netán egy prostituált adott életet neki. Ez olyan fokú romlottságra vall, ami mellett Polgár besúgóskodása és a különféle csalásai jelentéktelennek tűnnek.
Lementettem hazugságokkal teli cikkét az utókornak. Korábban azt állította, hogy azért nem tudta odaadni valakinek a járandóságát, mert az őt azóta megérdemelten ejtő Gaudi-Nagy Tamás pénzért védte a ferencvárosi választási csalót! Holott nagyon jól tudta, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden politikai ügyben ingyen védi ügyfeleit. Majd miután helyreigazítani kényszerült, bemártotta saját anyukáját.



Sz. P.
Budapest
------------------------------------
Spiclicat anyagyalázó posztja
2006.12.22., péntek
tomcat
blog droidzóna levrov
Helyreigazítás következik, szó szerint úgy, ahogy az kérve lett, aztán azt is elmondom, hogy miért. Korábban az alábbi mondat szerepelt itt, a blogon.
"Korábban azt írtam, hogy ügyvédre, de azóta fel lettem világosítva, hogy nem. Dr. Gaudi-Nagy Tamás jelképes összegért, jószolgálati jelleggel védett engem és más sorstársaimat. Minden mozdítható fillér arra ment el, hogy lehetőleg ne fél évig üljek előzetesben. Hogy ez mit jelent, mindenkinek a fantáziájára bízom, és azt is, hogy miért nem írom le.)
Ez a mondat valótlanságot tartalmaz. Dr. Gaudi-Nagy Tamás kérésére a következőképp módosul:
"Korábban azt írtam, hogy ügyvédre, de azóta fel lettem világosítva, hogy nem. Dr. Gaudi-Nagy Tamás jószolgálati jelleggel védett engem és más azon sorstársaimat, akik ügyét a Nemzeti Jogvédő Alapítvány támogatásra alkalmasnak ítélte."
Mégpedig azért, mert - idézve jogi képviselőm kommentárját:
Ez a megfogalmazás - ha nem tűnt volna fel - ismét csak alkalmas jóhírnevem és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány jóhínevének és becsületének megsértésére, de hozzáteszem ez a Te vonatkozásodban is fennáll, mivel azt a látszatot kelti mintha nem tisztességes módon értem volna el szabadlábra helyezésedet, azaz a hatóságot esetlegesen megvesztegettem vagy más becstelen eszközt vettünk volna igénybe... Pedig tudjuk nem volt így.
Valóban nem történt ilyesmi. Nem is erre kívántam célozni, bár tényleg lehet így is érteni. Nem volt megvesztegetve senki. No, tudjátok mit, leírom a történetnek azon részeit, amit nem akartam, mert az ember nem rak ki családi szennyest az ablakba, ha nem muszáj. Erre vonatkozott az a "mindenkinek a fantáziájára bízom" kitétel.
Amikor kiengedtek az előzetesből, fogalmam sem volt, mi történt a külvilágban, mi van a bolttal, egyáltalán, megvan-e még Budapest. Annyit tudtam csak, hogy anyám "mindenben segít," ahogy azt Athina egy pár perces telefonbeszélgetés során mondta. Amikor kijöttem a BV-ből, a Markó utcában beszálltunk a szüleim kocsijába, és hazamentünk. Anyám ekkor mondta, hogy ne aggódjak az ügyvédi költségek miatt, azt ők nagylelkűen kifizették. Nem volt hajlandó megmondani, hogy mennyi volt, se nekem, se Athinának, csak annyit mondott, hogy "sok." Persze én nem hívtam fel Dr. Gaudit, hogy megkérdezzem, mennyi az a sok, hiszen az ember általában nem ellenőrzi, amit az anyja mond neki, bár lehet, ezek után mégis kellene. A lényeg, hogy anyám hazudott, szó sem volt semmiféle ügyvédi költségről.
Később, amikor a boltot költöztettük át anyámék garázsából a mostani helyére (egyébként nem kis részben azért, mert már elegünk volt abból, hogy anyámék folyton lejönnek parancsolgatni), anyám közölte, hogy a karácsonyi bevételünkre majd igényt tart. Kissé elképedten kérdeztem, hogy miért, mire a válasz:
- Hát csak nem gondolod, hogy ingyen álltuk neked az ügyvédet!
E párbeszédnél egyébként Athina is ott volt.
Hát, jó, mondtam, akkor majd mondják meg mennyi volt, és kifizetem, bár eredetileg azt mondták, hogy nem kell megadnom. Azóta erről nem esett szó, de még mindig nem mondta, hogy szerinte mennyivel tartozom. De ezek szerint több százezer forint lehetett, mert a kasszában Könnyűék pénzével együtt talán kétszázezer lehetett, amikor elvittek a rendőrök (nyilván nem számoltam meg), és ha ez jórészt Dr. Gaudi költségeire ment el, és még hozzá is kellett tenni, akkor biztos nem volt olcsó. (Bűnügyekben egyébként nem ritka a 3-400 ezer forintos tiszteletdíj. Még az olyan egyszerű ügyekben is, mint például Loydi Nyugati-aluljáróbeli lövöldözése, valami ilyesmi volt az ügyvéd díja.)
Nem is lett volna semmi akadálya annak, hogy drága anyám lenyúljon tőlem egy csomó pénzt, ha történetesen nem írom meg ide a blogra, hogy mi történt Karcsi pénzével, és Dr. Gaudi nem szól, hogy ez így egyáltalán nem igaz. Akkor helyesbítettem "jelképes összegre", gondolván, hogy anyám, szokása szerint, bizonyára túlzott, de Tamás ismét szólt, hogy még ez sem helyes, mert ő egyetlen fillért sem kért, még jelképesen sem. Jószolgálati jelleggel vállalta az ügyet, ingyen és bérmentve, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szellemiségének megfelelően.
Ezúton ismételten elnézést kérek Dr. Gaudi-Nagy Tamástól, amiért tévesen azt írtam, hogy pénzért vagy akár jelképes összegért vállalta volna a védelmemet, vagy más, hozzám hasonló helyzetben levőkét. Nem így volt, hanem drága anyám félrevezetett. Persze majd megbeszélem vele, hogy amíg "segített" a boltban, hová tűnt el a kassza, és hogy van képe még követelni hozzá. Anyám helyett szégyellem magam, már csak azért is, mert most nekem ég a pofám a hazugsága miatt. Biztosan észrevettétek már, hogy ebben a blogban soha nem írok a családomról, nem is említem őket, és ennek oka van. Annak is, hogy nem lakom otthon, és évek óta igyekszem a családdal való kapcsolattartást minimálisra csökkenteni. Most egy kicsit bepillanthattatok a háttérbe.
És most, kedves névtelen senkiháziak, lehet boldogan cincálgatni a családomat a szaros fórumaitokon. Örüljetek.