Alföldi Géza
Üzenem


Egyszer mindenért felelni kell,
egyszer minden számadásra kerül,
mert él még bennünk a törhetetlen hit,
hogy nem mindég a szemét marad felül...
Bár ma még csak káromkodni hajt is
a tehetetlen, meddő akarat,
megmozgatja a nehéz hidakat is
az ár ereje, ha gátja szakad.
Pedig egyszer ez is bekövetkezik,
elsodor megfontolást, józan okot
a megalázott szívben égiglobbant harag.
S a legény, ki eddig dallal szórakozott
a virágban terhes réteken,
a gazda, aki izzadva kapált,
az asszony, aki kenyeret dagaszt:
eljön kiosztani a megérdemelt halált!
Egyszer minden mocskos patkányra
rászakad az örök rémület,
s ti, akik ma mégis rajtunk rágtok,
tudjátok meg: nincs könyörület! ...
Kérges markunk ököllé duzzad,
fáradt szemünk mintha villám volna,
s megismeri büszke úrmagunkat,
kifosztott fajtánk minden árulója.

Irodalmi életünkre jellemző módon csak nagyon kevesen ismerik a költő nevét, még kevésbé műveit. Pedig egykor országosan ünnepelték. Szívbemarkoló, a hazáért lelkesítő verseit egykor olyan nagy előadóművészek szavalták, mint Szeleczky Zita és Kis Ferenc. A nemzeti és jobboldali emigráció talán legnagyobb költőjének, a legendás "Hídverők" főszerkesztőjének életművét bemutató vaskos kötettel válik végre lehetővé, hogy a magyar irodalmat kedvelő hazai olvasók is megismerhessék ezt a magyarságért rajongó és cselekvő költőt, aki egész élete munkásságát a nemzetnek szentelte.
Kapcsolódó: