2019. december 11., szerda, Árpád napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:57 Egy korábbi izraeli kém szerint Epstein Moszad-ügynök volt, akit politikusok zsarolására használtak16:16 Németországi pénzautomatákat fosztogató bandát kapcsoltak le15:55 Elkezdődött a mohácsi emlékhely tömegsírjainak vizsgálata15:25 Megszomjazott harc közben a pápai szamuráj15:17 Nem érdekelte a bírót a számtalan ellentmondás, a hiányzó DNS: Győrkös másodfokon is életfogytiglant kapott14:48 Júliustól bevezetik az egységes társadalombiztosítási járulékot14:19 Elfogadták a színházak működését is érintő kulturális törvénycsomagot14:07 Menekülés közben fogtak el kábítószer- és cigarettacsempészeket Pomázon13:30 Olyan szép transzmese lehetett volna ez a "nővé vált" kézisről - de nem lett az, a fránya valóság megint közbeszólt12:58 Sérültet kellett kimenteni a Mátyás-hegyi-barlangból12:20 Akár kitiltás és egyéves fizetésmegvonás is járhat a parlamentben cirkuszoló képviselőknek11:32 Már nyomtatják a dunaújvárosi időközi választás értesítőit11:13 Kigyulladt egy viskó a Hajógyári szigeten, egy ember meghalt10:41 Aláírták az új amerikai-kanadai-mexikói kereskedelmi egyezményt10:12 A Pentagon felfüggesztette a szaúd-arábiai pilóták gyakorlati továbbképzését
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika, Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Két zsidó beszélget

Reklám

Néhány nappal ezelőtt az atv stúdiójában vendégeskedett Heisler András, a Mazsihisz elnöke. A téma természetesen Kornis Gyula volt, akinek szobrát nemrég avatták föl Vácott. Ismert, a Mazsihisz (és néhány csatolt része, pl. a Liberálisok nevű, mérhetetlen támogatottságú párt) azonnal tiltakozott, de ez a tiltakozás nem vert különösebb visszhangot. Nem is lenne érdemes vele foglalkozni, ha az atv beszélgetése nem mutatna túl a mesterségesen kreált Kornis-ügyön.
Zoom
Elöljáróban néhány szót kell ejtenünk a kudarcba fulladt tiltakozásról. A Liberálisok egyik frontembere, a zsidó Sermer Ádám, petíciót indított a szobor eltávolítása érdekében. Sermer szövegében ilyen, a Grimm-mesék világát idéző kitételek szerepelnek:
Tűrhetetlen, hogy a kormány annak a nyíltan antiszemita politikusnak az emlékét próbálja rehabilitálni, aki a zsidóságra a magyarság szellemét megrontó, külön fajként tekintett. Aki a holokauszt borzalmait készítette elő, és a későbbi mészárlásokat elfogadhatóvá tette a többségi társadalom számára.
Mindig az ún. „holokauszt”, nem tudják abbahagyni. Szegény Kornis, semmilyen „borzalmat” nem készített elő, ez csak a sermerek agyában megfogamzott bolondéria. Ezt jól látja a közvélemény is, hiszen eleddig 336 személy írta alá a tiltakozást, holott Heisler szerint közel négyezer holotúlélő él még hazánkban.
És most lássuk az atv műsorát. Szeptember ötödikén Rónai Egon beszélgetett Heisler Andrással, tehát két zsidó vitatta meg azt, milyen „masszív antiszemita” (Heisler szóhasználata) volt Kornis Gyula. Tanulságos ez a rövid, néhány perces felvétel, mert jól mutatja, miként akarja „judaizálni” gondolkodásunkat egy erőszakos, mocskolódásban verhetetlen kisebbség.
Rögtön a felvétel elején Heisler belegabalyodik a saját szövegébe. Ezt mondja Kornisról:
Ki akarta rekeszteni a magyar nemzet részéből (?!) a magyarországi zsidóságot.
„A magyar nemzet részéből?” Ez mi a fenét jelent? Nem tudom.
Heisler egyébként azt állítja, hogy szegény Kornis közel egymillió zsidót akart „kirekeszteni”, holott ennyi zsidó nem is élt a csonka hazában. Tudjuk, holozsidó körökben nagyvonalúan bánnak a számokkal, az idő múlásával egyenes arányban duzzad a „kirekesztett” zsidók száma
Heisler előbb elismerően szól Kornis pedagógiai munkásságáról, lényegében fölmondja a Wikipédia-szócikket. De… Rögtön hozzáteszi, hogy ez a „masszív antiszemita” bizony „benne volt abban a folyamatban”, amely szerinte 600 ezer ember (?!) megöléséhez vezetett. „Ilyen embereknek nem szabad szobrot állítani.” Az egyszeri néző rögtön fölteheti magában a kérdést, hogy ilyen alapon Nagy Imrének miért lehet szobra? Nagy Imre ugyanis valóban sokat ártott a magyarságnak, de 56-os szereplése és későbbi elítéltetése miatt erről nem beszélünk.
Heisler hiányolja azt, hogy nem vitatták meg előzőleg a szoborállítás ötletét. A probléma az, hogy a szobor felállításáról a váci önkormányzat döntött, mi köze ehhez a zsidó felekezetnek? Heisler szerint minden, a Horthy-korszakban szerepet vállalt politikusról társadalmi vitát kell folytatni, ha velük kapcsolatban szoborállítás terve fölmerül. Székesfehérváron évekkel ezelőtt avatták föl Kornis szobrát. Akkor Heislerék miért nem tiltakoztak? Miért épp most, a váci szoborban fedezték föl a „masszív” antiszemitát?
Heisler persze nem társadalmi vitát sürget, szerinte csak két etnikummal kell egyeztetni. Ezt mondja Heisler:
Beszélgessünk róla. Beszélgessünk a romákkal, beszélgessünk a zsidó közösség tagjaival. Nem akarunk mi pluszjogokat, de ugyanazokat a jogokat akarjuk, mint bármelyik magyar állampolgár, aki nem zsidó.
Világos beszéd. Beszélgetni kell a romákkal és a zsidókkal, a magyarokkal viszont nem. Minek. Pluszjogok? Ha nem akarnak pluszjogokat a zsidók, akkor zsidó emlékművek esetében miért nem folytatnak társadalmi vitát? Amikor újabb és újabb holoemléket avatnak, miért nem előzi meg ezt beszélgetés – a magyarokkal? Csak kérdezem, Heisler úr.
Végezetül egyetlen megjegyzés. Rónai Egonnak javasolnék egy komoly, igazán felkészült interjúalanyt.
Somos Róbert egyetemi tanár behatóan foglalkozott Kornis Gyula életművével. Idén a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent a professzor Kornis-monográfiája, de egy másfél évtizeddel ezelőtti kötetében is hosszan írt Kornisról. Ez utóbbi könyvében Somos idézi azokat a szavakat, amelyek miatt most zsidó-liberális oldalon gyalázzák Kornis Gyulát, majd így folytatja:
Minthogy 1919 ténylegesen a zsidókérdés akuttá válásának az ideje, s ezzel Kornis szembetalálkozott, természetes módon valamilyen szinten állást foglalt. Ennek az állásfoglalásnak a jellege a fenti sorok alapján elég világos. A magam részéről nem merném Kornis pozícióját „antiszemitizmus”-nak nevezni, annál is inkább, mivel e terminus jelentése maga is vitatott.
(Somos Róbert: Magyar filozófusok politikai útkeresése Trianon előtt és után. Bp., 2004, 195. o.)
Rónai Egon műsorvezetőként azt állította, Kornis antiszemitizmusa tagadhatatlan. Rónai Egon újságíró, s nem filozófiatörténész, nem ismeri Kornis Gyula életművét. Somos Róbert igen. Jó lenne, ha a törpe kisebbség még törpébb kisebbsége által támadott Kornis ügyében a tájékozatlan és előítélettel terhelt Mazsihisz-vezető után végre egy hozzáértő, Kornis életművét alaposan ismerő szakember is elmondhatná a maga véleményét az atv stúdiójában. Ha már egyszer Heisler András azt sürgette, hogy legyen párbeszéd, akkor Rónai Egon nekiláthatna az úttörésnek. Tudjuk persze, ez hiú remény.
B. - Kuruc.info
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready