Tyúk- és biciklilopás, erőszak és obszcenitás – sorolja a roma óvodások „élményeit” egy szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent díjnyertes pályamunka szerzője. Roma oktatási szakemberek szerint a cikk mélyen sértő és előítéletes. A periodika szerkesztője bár elismeri ennek lehetőségét, azt mondja: a szerzőt a jó szándék vezette.

A Cigány gyermekek élményei-játékai című cikk az Óvodai nevelés szakfolyóirat legutóbb kiírt „Játszani jó” pályázatának díjnyertes munkája. A kiírásra érkezett több mint hetven dolgozat közül választotta ki a tíz szakemberből álló zsűri. A cikk egy játék-módszertanon keresztül mutatja be „a cigány gyerekek” élményeit, példákkal bemutatva. A felsorolt öt példából kettőben a roma gyerekek illetve a szüleik lopnak, a harmadikban szatyornak használják a babakocsit, az utolsó kettőben pedig a gyerekek verekednek, obszcén dolgokat mutogatnak. Ráadásul az egyik nevesített gyerek büdös.

A szerző megállapításai szerint a romák „szeszélyesen, és más normák szerint” nevelik a gyerekeiket, a csecsemőket akkor is „csecsre teszik”, ha nyilvános helyen vannak, a roma óvodások „érdeklődése szűk keretek között mozog”, és „nagyon sajátos ingerek indítják játékra, tevékenységre”. Ezen kívül a cikkíró többször is kifejti, hogy a roma gyerekek „mások”, mint a nem romák. A cikk ezután módszertani ötleteket ad a velük való bánásmódra, amelynek célja a szerző szerint elfogadtatásuk a többi gyerekkel.

Roma oktatási szakemberek szerint a cikk mélyen sértő, és előítéletes képet fest a cigányokról. Az Oktatási Minisztérium tanácsadója és volt integrációs biztosa szerint az írás minden jó szándéka ellenére is csak arra alkalmas, hogy a még nyitott óvónők fejében is sztereotípiákat és előítéleteket erősítsen meg. Daróczi Gábor szerint a mű szellemisége ilyen irányú törekvése ellenére sem az integrációt, hanem épp az ellenkezőjét szolgálja azzal, hogy általánosít, és a roma és nem roma gyerekek közti különbséget próbálja bizonygatni.

A szerző úgy véli: cikke nem előítéletes. Tóthné Pápai Mária szerint a valós élet írta a példáit. Az óvónő azt mondja: egyebek mellett azt szemlélteti dolgozata, hogy a játék során a gyermekek „kidolgozhatják magukból”, ami helytelen, mint például a tyúklopás szokása.

A pályázat bíráló bizottságának elnöke szintén tagadja, hogy a díjnyertes munka előítéletes vagy sztereotíp lenne. Kovácsné Bakosi Éva szerint gyűjtik a tapasztalatokat a roma gyerekek neveléséről, hogy megtalálják a legmegfelelőbb utat, de nem jó elhallgatni a felmerülő problémákat, mert azok hatnak a többi gyerekre is.

A periodika szerkesztője azt közölte: az írás módszerét, szakmai megközelítését jónak tartották, ugyanakkor elismerte, hogy a cikket egyesek sértőnek érezhetik. Zsoldos Júlianna hozzátette: már tíz éve folyamatosan közölnek a roma gyerekek neveléséről sorozatokat és volt közöttük kritikusabb hangvételű is. Elmondása szerint a folyóirat tavalyig minden évben kapott támogatást az oktatási tárcától, legutóbb egymillió forintot. Daróczi Gábor annak örülne, ha a lapban megjelennének olyan művek is, amelyek nem a romák-és nem romák közti különbségeket nagyítják fel. A szerkesztő erre úgy reagált: szívesen látják a válaszcikkeket.

Idézetek a cikkből

„Lajos és Dávid összefogódzva járkálnak a csoportszobában. Egy idő után az óvónéni kíváncsiskodik: Mit csináltok? Megyünk tyúkot lopni”(…) Pedig a fiúk csak az másolták, amit otthon, a szomszédban, az utcán láttak és hallottak.”

„Nehezen érti meg, miért nem örül az óvó néni annak, hogy „Az apukának sikerült príma biciklit lopni, aminek az anyukám is örült.”

„A cigányok alapvetően családcentrikusak, gyermeknevelési módszereikre azonban a következetlenség jellemző. Éhes a csecsemő? Csecsre teszik, még akkor is, ha nyilvános helyen vannak, hiszen a gyerek éhes. Szeretettel, de szeszélyesen és más normák szerint nevelik őket.”

„Az óvodába érkező cigány gyermekek mást nem ismernek, mint amiben élnek, érdeklődésük is szűk keretek mozog, mert még nem ismerik a „másik világot.”

„Teregesse a babaruhákat a székek támlájára, terítsen meg a szőnyegen, takarításkor fordítsa fel a babaszobát, ropjon cigánytáncot, de lássa azt, hogy a dajka néni ruhaszárítóra tereget, gyakorolja mindennap a kulturált étkezést, és hogy rendet teszünk magunk után.”

(Freedom)