2019. szeptember 17., kedd, Zsófia, Ildikó napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:25 Ingyenes fertőtlenítőszert kaphatnak a sertéstartók22:13 "A kutyahús fogyasztása nem jó szokás" - győzködik egy vietnami város lakóit22:01 Gulyás: megvétózzuk az EU-költségvetést, ha az előterjesztés nem változik21:48 Snowden: ami miatt most Kínát bírálják, azt Amerika már régóta csinálja21:23 Orbán Ráhel-hasonmás DK-st indít az ellenzék Óbudán21:11 Oroszország Sz-400-as légvédelmi rakétákat telepített az Új-föld szigeteken20:53 Varga Judit azt mondja, cáfolt minden vádat és hamis állítást Brüsszelben20:37 A Terry Black nevű "előadóművész" is távozott az élők sorából20:28 Johnson: van esély a megállapodásra, de csak a backstop-megoldás nélkül20:04 Polgármestert ütött a visszaeső, de megússza felfüggesztettel, mert enyhén debil19:53 Az NVB elutasította a fellebbezést Berki nyilvántartásba vétele ügyében19:31 A héten érkezhetnek az első őszi talajmenti fagyok19:04 Netanjahu a korábbinál is pofátlanabb területfoglási tervet jelentett be18:14 Nem akarnak egész nap dolgozni, ezért a Fidesznek kampányolnak a nagykállói cigányok17:52 Az újabb lépcsőfok: Franciaországban hamarosan leszbikusok is kérhetnek mesterséges megtermékenyítést
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek :: :: Hozzászólások

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának szobrát Kolozsváron

Reklám

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron.
Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé.
A szoboravatás alkalmából tartott hálaadó istentisztelet után a művész a templomban elmondta: a szobor nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és a ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk.
Az ünnepség szónokai közül többen is megemlítették, az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető, nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a szobor mellett elmondott ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy "hitéért senkit üldözni nem lehet".
Zoom
álint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (jobbról) és Farkas Emőd főgondnok (balról) leleplezi az első unitárius püspök, Dávid Ferenc egészalakos szobrát a kolozsvári unitárius templom mellett 2019. augusztus 17-én. Balról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. MTI/Kiss Gábor
Az unitárius püspök szerint Dávid Ferenc a reformáció igazi mintaembere volt, akinek életében a a reneszánsz igazságeszménye ötvöződik a protestantizmus lelkiismeret-központúságával. "Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet, a lelket, aki felett hatalommal csak a teremtője bír" - idézte az egyházalapítótól a püspök.
Azt is megemlítette, hogy Dávid Ferenc akkor is kitartott hite és meggyőződése mellett, amikor ezért Déva várának börtönébe zárták, ahol meg is halt. Úgy vélte: az egyházalapító ebben is a jézusi példát mutatta fel, és a mártíromságot is vállalta, ha az volt az igazság melletti megmaradás egyedül igaz járható útja.
"Nézzünk az iskolára és a templomra, és kérjük a gondviselő istent, hogy adjon erőt megközelítőleg úgy követni a krisztusi tanítást, ahogy Dávid Ferenc tette" - fogalmazott a püspök.
A templomban mondott beszédében Tőkés László volt református püspök úgy fogalmazott, hogy Dávid Ferenc előkészítője volt a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek tényleges és teljes megvalósulása a posztkommunista Romániában és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban, mindmáig várat magára. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje és az Európai Parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja január 13-át, a vallásszabadság tordai kihirdetésének napját.
A hálaadó istentiszteleten prédikáló Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett "kacagnivaló viccnek". De mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready