2020. január 22., szerda, Vince, Surány napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:09 Személyszállításra is alkalmassá tehető drónprototípust mutattak be Jakabszálláson17:46 Megkezdték az új koronavírus elleni oltás kidolgozását Oroszországban17:20 Rég volt már a hétfői krakkói holokonferencia, épp ideje, hogy Áder Izraelbe utazzon az öreg zsidókkal túlélőset játszani16:20 Orosz lapok szerint az új kormányfő szabad kezet kapott a változtatásra16:15 Egy vérből... címmel indult gyermek- és ifjúsági drámapályázat16:00 Kölcsey buzilobbi általi bemocskolása ellen emelték fel szavukat a Mi Hazánk Ifjai az Auróránál, kiakasztva egy propagandistát15:40 Dél-Koreában nem szánalmaskodnak buziügyben: ha levágatta, akkor nem egészséges, és repül a seregből15:26 Floridai figyelmeztetés: fagyott leguánok hullhatnak a fákról15:02 Börtönre ítéltek egy korrupt rendőrt14:24 Amikor már a nézőnek fáj a tehetségtelenség: Karácsony nevetségessé tétele helyett saját magát égette a "köztévé"14:00 "Az ilyen bunkó, anyaellenes kirohanások éppen az ellenkező hatást érik el"13:51 Szuperhőst utánozva ugrott le az erkélyről egy kisgyerek13:31 Halálesetek után több millió autót hív vissza a Honda és a Toyota13:05 Szomáliai "alkalmi ismerős" kellett egy budapesti lánynak - füvezés helyett megverte és megerőszakolta13:01 Évértékelő rendezvényt tart a Mi Hazánk
24 óra legolvasottabbjai

Elcsatolt részek :: :: Hozzászólások

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának szobrát Kolozsváron

Reklám

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát szombaton Kolozsváron.
Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren állították fel, amelyet az unitárius egyház telkéből metszettek ki, és megnyitottak az utca felé.
A szoboravatás alkalmából tartott hálaadó istentisztelet után a művész a templomban elmondta: a szobor nem Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit 2019-ben szellemiségéről, életútjáról és a ránk hagyott eszmei örökségéről gondolunk.
Az ünnepség szónokai közül többen is megemlítették, az egyházalapítóról, akinek a tordai országgyűlés 1568-as vallásbékét hirdető határozata is köszönhető, nem maradt fenn korabeli ábrázolás.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök a szobor mellett elmondott ünnepi beszédében felidézte: Dávid Ferenc szász apától született Kolozsváron. Magyarul, németül és latinul is prédikált. Az ő nevéhez kötődik a vallásszabadság szellemi vívmánya, amelyet a világon először az 1568-as tordai országgyűlés fogalmazott meg úgy, hogy "hitéért senkit üldözni nem lehet".
Zoom
álint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (jobbról) és Farkas Emőd főgondnok (balról) leleplezi az első unitárius püspök, Dávid Ferenc egészalakos szobrát a kolozsvári unitárius templom mellett 2019. augusztus 17-én. Balról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. MTI/Kiss Gábor
Az unitárius püspök szerint Dávid Ferenc a reformáció igazi mintaembere volt, akinek életében a a reneszánsz igazságeszménye ötvöződik a protestantizmus lelkiismeret-központúságával. "Nincs nagyobb esztelenség, sőt lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet, a lelket, aki felett hatalommal csak a teremtője bír" - idézte az egyházalapítótól a püspök.
Azt is megemlítette, hogy Dávid Ferenc akkor is kitartott hite és meggyőződése mellett, amikor ezért Déva várának börtönébe zárták, ahol meg is halt. Úgy vélte: az egyházalapító ebben is a jézusi példát mutatta fel, és a mártíromságot is vállalta, ha az volt az igazság melletti megmaradás egyedül igaz járható útja.
"Nézzünk az iskolára és a templomra, és kérjük a gondviselő istent, hogy adjon erőt megközelítőleg úgy követni a krisztusi tanítást, ahogy Dávid Ferenc tette" - fogalmazott a püspök.
A templomban mondott beszédében Tőkés László volt református püspök úgy fogalmazott, hogy Dávid Ferenc előkészítője volt a modern kori vallási és lelkiismereti szabadságnak, amelynek tényleges és teljes megvalósulása a posztkommunista Romániában és a keresztényüldözések sújtotta nagyvilágban, mindmáig várat magára. Tőkés reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje és az Európai Parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja január 13-át, a vallásszabadság tordai kihirdetésének napját.
A hálaadó istentiszteleten prédikáló Rácz Norbert Zsolt kolozsvári belvárosi lelkész megemlítette: az unitárius egyházban 150 évvel ezelőtt fogalmazódott meg a kolozsvári szoborállítás szándéka, és e másfél évszázad alatt ez sokszor tűnhetett "kacagnivaló viccnek". De mindig voltak, akik hittek benne, és ez meghozta az eredményt.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready