A nagyszebeni vállalkozó örökösei 2019-ben jogerős bírósági ítélettel szerezték meg a Kolozsvár főterén álló értékes műemlék mintegy háromnegyedének tulajdonjogát. A napokban átiratban szólították fel a múzeum vezetőségét, hogy két héten belül adja át az őket megillető részt - nyilatkozta a lapnak Lucian Nastasa-Kovács múzeumigazgató.

A történész közösségi oldalán keserű hangvételű bejegyzésben számolt be a történtekről, melyben felrótta a hatóságoknak - köztük a Kolozs megyei önkormányzatnak, melynek fennhatósága alá a múzeum tartozik -, hogy nem tettek meg mindent az emblematikus épület megtartásáért. Szerinte lehetőség lett volna perújrafelvételre, de az illetékesek nem éltek vele.

Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a hivatal jogászai nem találtak újabb adatokat, amelyek alapján újraindíthatták volna a pert. Hangsúlyozta, hogy az épület átadása hosszas folyamat, a bírósági ítélet kimondja, hogy tíz évig nem lehet megváltoztatni az épület rendeltetését, múzeumnak kell működnie benne.

Az RMDSZ politikusa leszögezte, hogy a művészeti múzeum továbbra is az épületben marad, és a megyei önkormányzatnak bért kell fizetnie a szóban forgó épületrész használatáért. Emlékeztetett, hogy amennyiben a Rosca-örökösök eladnák az ingatlant, az államnak elővásárlási joga van, így az önkormányzat megvásárolhatná. Az örökösök korábban elutasították az önkormányzat kártérítési ajánlatát, és ragaszkodtak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez.

A Bánffy-palota megvásárlásának lehetőségét hangsúlyozta Alin Tise, a megyei önkormányzat elnöke is a Stiri de Cluj hírportálnak, elismerve, hogy a főtéri műemléképület értéke több millió euró lehet. Elutasította azokat a híreket, miszerint az örökösök ötcsillagos szállodát kívánnak működtetni benne, szerinte ehhez "soha" nem kapnák meg az illetékes hatóságok jóváhagyását.

A Kolozs megyei önkormányzat tavaly fogadott el határozatot az épület felméréséről és felosztásáról, hogy az egyes részek új tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. Tise szerint erre azért volt szükség, hogy meg lehessen majd kötni a bérleti szerződést.

Az 1990-es években lezajlott restitúciós per során a bíróság elfogadta a Rosca-család által bemutatott bizonyítékokat arról, hogy Nicolae Rosca vállalkozó az 1948-as kommunista államosítás előtt az értékes műemlék mintegy háromnegyed részére szerzett tulajdonjogot.

A palota korábbi tulajdonosa, későbbi résztulajdonosa, Bánffy Dénes báró, Nicolae Rosca Szeben megyei vállalkozóval 1927-ben építtetett mozit a palota belső udvarára. Ezt a dúsgazdag vállalkozó működtette, aki - a Pressone.ro portál korábbi riportja szerint - sokszor pénzzel segítette ki az elszegényedett bárót. Az adósságokat a báró a palota egy-egy lakosztályának átadásával törlesztette.

A Rosca-örökösök a restitúciós per során több olyan, 1947-ből és 1948-ból származó adásvételi szerződést, közjegyzői végzést mutattak be, amelyekben Bánffy Dénes átadta Nicolae Roscának a palota egy-egy lakosztályát. A peranyag része volt a báró 1958-as végrendelete, amelyben ingó és ingatlan vagyonát Nicolae Roscára hagyta.

A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt és feleségét, Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában.

A Bánffy-palota mai képe az 1960-70-es évek helyreállításai során alakult ki. Ekkor bontották le a palota udvarára épített mozit. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont. A megyei önkormányzat az elmúlt években saját forrásokból restauráltatta főhomlokzatát, és további felújításokat is tervez.

(MTI)