Cservenák Mihály, a Mi Hazánk Ifjai alelnöke volt az első felszólaló. Rámutatott: sokszor természetesnek tűnik a szabadságunk, mintha az csak úgy magától adódna, közben vérverítékkel meg kell harcolni érte, így a márciusi ifjak tettei is a hőskultuszainkat erősítik. A globalista diktatúra célja, hogy lebutított fogyasztókká silányítsanak mindenkit. Ahogy a Mi Hazánk a választóknak, a Mi Hazánk ifjai a fiataloknak nyújt egy hazaszerető, tisztességes harmadik utat.

Közös harcunk Európa és az északi civilizáció fennmaradásáért folyik. Elég volt a fotelforradalmárok, az internetes megmondóemberek, az üres influenszerek véget nem érő okoskodásaiból! Tettekre van szükség, mert a jövő mi vagyunk, zárta szavait.

Zeng a Mi Hazánk Ifjai indulója Vári-Kovács Péter színművész énekével:

Dócs Dávid, Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, a párt alelnöke elmondta: idén Petőfi Sándorra is emlékezünk, aki idén született 200 éve, aki nem félte odaadni életét a magyar szabadságért. Megannyi szenvedés után, ami a magyar történelmet övezi, ismét olyan világban élünk, ahol a rútak és a tehetségtelenek tudnak érvényesülni, aki tehetséges, azt elgáncsolják és szíven szúrják.

A népek tavaszához hasonlóan újra forrong Európa. Egy krízist élünk át napjainkban, és egyre mélyebbre sodródunk, ahol lassan lehúz minket a mások által gerjesztett örvény. A kormány feladata az lenne, hogy Kárpátalján ne érje a magyar lakosságot további atrocitás, e helyett egy olyan háborút támogatnak, ami az ukrán fél szempontjából már akkor vesztes volt, amikor kirobbant.

Aggódunk, hogy a nemzetek megszavazzák Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amely tovább eszkalálná a konfliktust, és harmadik világháborúhoz vezethet. Aggódunk, hogy a módszerváltás óta semmi nem változott, csak átvedlettek azok, akik eddig is irányítottak. Aggódunk, hogy elveszik földjeinket, felvásárolják idegen hatalmak. Pedig a mi elődeink által vérverítékkel szerzett magyar föld nem eladó!

A nemzetinek mondott magyar kormány is kiárulja az országot, hol az Uniónak, hol Kínának. Magyarország egy mezőgazdasági ország, ennek ellenére alapvető élelmiszerek tekintetében is behozatalra szorulunk, ami elképesztő gyalázat. Szabad és erős országgá válhatunk, ha úgy teszünk, mint 1848-ban és a saját lábunkra állunk önrendelkezés útján.

Az idő megállíthatatlanul múlik, az esélyeink egyre fogynak. Itt az ideje, hogy a saját érdekeink legyenek fontosak mások kiszolgálása helyett. Így a kérdés ma is aktuális: mit kíván a magyar nemzet? Önrendelkezést függetlenséget! Lemossuk a gyalázatot!

Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője, alelnöke leszögezte: a béke, a semlegességünk, a függetlenségünk a legfontosabb értékeink közé tartoznak. A NATO-tagállamok bővítésének vétóját azért szorgalmazzuk, mert az a harmadik világháborúhoz vezethet. Európa békéje akkor biztosabb, ha NATO és Oroszország között van egy pufferzóna. Fontos tehát, hogy Oroszország szomszédsága katonailag semleges legyen, így a NATO-bővítést meg kell vétózni.

A Mi Hazánk Mozgalom mindenféle részvételt elítél a háborúval való részvétellel kapcsolatban. Hazánk teljes területén engedélyezik NATO-csapatok telepítését, egészségügyi személyzetet is kiképeznek Ukrajna számára, védjük Szlovákia légterét, hogy ők elküldhessék saját gépeiket Ukrajnának.

Katonáinkat ne vigyék külföldre! Aki nem akar külföldön szolgálni, alezredesnél magasabb tisztséget nem is kaphat. Ez gyalázat! A Fidesz semmi érdemi, hivatalos kérdésre nem reagál a honvédséggel kapcsolatban, mindenre azt válaszolják, hogy titkos.

Szomorú, hogy ezen a napon hazafiak bebörtönzéséről is szót kell ejteni, hiszen jogtipró módon Budaházyékat fegyházba küldték, becsületes családapának választanak el gyermekeitől, pedig rendkívül nagy társadalmi támogatottság áll szabadon bocsátásuk mögött.

Készek vagyunk ismét benyújtani a közkegyelmi törvényjavaslatot, amit a Fidesz már kétszer lesöpört az asztalról. Látogatni sem tudom már a börtönben sínylődő hazafiakat, mint korábban, mert a Fidesz törvényt módosított, mondta.

Novák Előd egy a szabadságharcban használt eredeti szablyával ajándékozta meg Vári-Kovács Pétert:

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is hangsúlyozta: Budaházy és társai nem bűnözők vagy terroristák, hanem hazafiak, a bajtársaink!

A feudális Magyarországot egy korszerű Magyarországgá teremtő korszak a magyar reformkor, amely történelmünk legfényesebb lapjaira tartozik. Még Kínában is ismerik és tisztelik Petőfi zsenijét.

Emlékezzünk, hogy volt a magyar történelemben egy olyan március 15. is, ahol Kárpátalja visszatért. A jelenkorban, amíg Kárpátalja autonómiáját nem iktatja be Ukrajna, mindent vétózni kell, ami velük kapcsolatos - tette hozzá.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, országgyűlési frakcióvezetője azzal indított, hogy sehol, soha semmilyen liberális érdekvédő szervezet, vagy a nyugati világ által irányított politikai fórum nem szólalt fel soha Budaházyék, a székely vármegyések, vagy a 2006-ban agyba-főbe vert emberek érdekében, a kurd kommunistákért, vagy az LMBTQ-lobbiért viszont rendszeresen szót emelnek. Hol voltak ezek az emberek, szervezetek, amikor antifák vernek félholtra magyar embereket a saját hazájukban?

A nemzeti magyar szabadságharcunk sokkal hosszabb volt, mint az azt megelőző kozmopolita, szabadkőműves ihletésű forradalmak. Mi volt ennek a korszakban egyedülálló szabadságharcunknak a legfőbb üzenete? Az, hogy nem kérünk az idegen elnyomásból, és magunk akarjuk alakítani a saját sorsunkat.

Visszatérve a jelenbe: miért nem keresik meg az Északi Áramlat felrobbantásának felelőseit? Az a narratíva, miszerint ukránbarát magánszemélyek robbantották fel, nevetséges.

Magyarországon is folyik ukrán katonák kiképzése, elvileg csak egészségügyiseké, de ez is teljesen véletlenül derült ki, a kormány elhallgatta volna.

De mi a helyzet az Egyesült Államok tekintetében? Az amerikai katonáknak különleges státuszuk van Magyarországon, ezért nem kaptak büntetést a pár hónapja Budapesten randalírozó amerikai katonák sem.

Továbbá nemrég Magyarországon járt Samantha Power, az USAID vezetője, amely szervezet veszélyezteti Magyarország szuverenitását.

Petőfiék nem ilyen Magyarországról álmodtak. Ha nem akarunk háborúba sodródni, és el akarjuk kerülni a harmadik világháborút, nemet kell mondanunk a NATO-bővítésére.

A hőn áhított semlegességért azonban cselekedni kell. Erős honvédséget kell építenünk, amely a Magyarországot fenyegető bármilyen veszélytől meg tud védeni, akár a környező, szintén NATO-tagoktól is, amennyiben szükséges. Katonaságot építeni azonban pénz nélkül nem lehet.

Nemet mondunk bármilyen idegen megszállásra, de bővítjük a Virradat programunkat is. Szélesebb körű nyitást hirdetünk, hiszen már nem csak a NATO vagy az Unió létezik. A magyar diplomácia azonban semmilyen téren nem keres új utakat, a diplomáciát politikustemetőnek használják.

Egy olyan országot szeretnénk, ahol a bűnözőket vonják felelősségre, nem a bűnüldözőt, ahol biztosítva van a megélhetésünk, virágzó vidéket, ahol érdemes családot alapítani, és vissza akarjuk venni Budapestet is a magyartalan romkocsmatöltelékektől, hiszen még a gyönyörű fővárosunk is bőven menthető.

Nincs még egy haza sehol a nagyvilágon, így azért dolgozunk, hogy azt mindenáron megmentsük. Ahogy mi erősödünk, úgy a nemtelen támadások is erősödni fognak, ezzel is tisztában vagyunk.

A globális ellenség is mindenhol ott van, kezdve a Covid-diktatúrától egészen az idegen katonai megszállásig bezárólag.

(Tudósítás és fotók: Ábrahám Barnabás - Kuruc.info)

Petőfi Sándorék 1848-ban nem ilyen Magyarországról álmodtak - hangsúlyozta Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom béketüntetéssel egybekötött március 15-i megemlékezésén, a budapesti Pilvax közben

Arról beszélt: Magyarországon egy nagyhatalom ismét megszállóként viselkedik, márpedig a márciusi ifjak semmilyen nagyhatalmat nem akartak Magyarországon látni. Toroczkai László szerint ki kell vívni a magyar szabadságot, függetlenséget, ennek az is a része, hogy ne sodorjanak bele minket nagyhatalmi háborúba, katonákat máshonnan ne hozzanak ide, a magyarokat pedig ne vigyék külföldre.

Itt nem két ország csatlakozásáról van szó, hanem a NATO terjeszkedéséről - fogalmazott, hozzátéve, ez veszély, ezért nemet kell rá mondani. Hosszú távon az Ausztriához hasonlóan semleges, csak a magyar érdekekre fókuszáló Magyarországot nevezett célnak, amihez erős honvédséget kell építeni a mostani, szétvert hadsereg helyett, hiszen a NATO-ból kilépve így megszűnne az ország védelme.

Megemlítette: az erős hadsereghez erős nemzetgazdaságra van szükség. A politikus történelmi időknek nevezte a mostaniakat, majd a 175 évvel ezelőtti követelések közül a politikai foglyok szabadon bocsátásának - szerinte a világban kettős mércével mért - elvét emelte ki, azt hangsúlyozva, a '48-asok hittek a jogegyenlőségben, A szabadságharc legfőbb üzenete az volt, hogy nem kérünk az elnyomásból - hangsúlyozta, hozzátéve, ez alatt értendő, hogy elutasítjuk, hogy megszálljon, terrorizáljon bennünket egy idegen nagyhatalom.

Toroczkai László hiányolta, hogy mindeddig nem derítették ki, ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket, holott szerinte "nem olyan bonyolult" megtalálni a felelősöket, majd kifogásolta, hogy Magyarországon ukrán katonákat képeznek ki, ahogyan azt is, hogy Magyarországra visszajöhetne "az amerikai teljhatalom kiépítését" célzó, USAID nevű "helytartó" szervezet. Közölte: tovább kívánják fejleszteni a Mi Hazánk programját, egy sokaknak hitet adó, a felháborodott magyarokat külföldről hazahozó, a többieket itthon tartó dokumentummá alakítva azt. A keleti nyitásnál sokkal szélesebb körű lépésre volna szükség a politikus szerint.

Toroczkai László "globális ellenségről" beszélt, majd kijelentette, "vissza kell venni a magyarok fővárosát, Budapestet az életképtelen, magyartalan belpesti romkocsmatöltelékektől", hiszen "még menthető Magyarország, még menthető Budapest", csak vízióval rendelkező emberek kezébe kell adni az irányítást. Arról beszélt: rendbe kell tenni, fel kell emelni az országot, majd a civilizációnkat kell megmenteni. Nekünk csak nagyban szabad gondolkodnunk, kicsiben nem érdemes - fogalmazott.

Az erő és az erény fontosságára hívta fel a figyelmet Dócs Dávid, a Mi Hazánk alelnöke, azt hangsúlyozva, 1848 eszméi máig aktuálisak. Novák Előd, a párt honvédelmi kabinetjének elnöke azt hangoztatta, puskaporos a hangulat a nemzetközi politikában "a háborús őrület miatt, amely magával ragadja a magyar kormányt is", holott a legfőbb érték a béke és a semlegesség kellene hogy legyen. A NATO-bővítés magyar vétóját szorgalmazta, mondván, a világháború felé tett újabb lépés, provokáció volna megszavazni Finn- és Svédország belépését, majd a semleges országok Oroszországot körülvevő zónájának konfliktusenyhítő szerepét emelte ki. Mi valóban nem akarunk világháborút - fogalmazott a politikus. A magyarság napjaként méltatta március 15-ét Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke, hangsúlyozva, 1848-ban e napon megmutatkozott nemzetünk lényege, hiszen nem vérontásra, hanem szabadságra, békére, egyetértésre szövetkeztek a résztvevők. Több más szónokkal együtt jelezte: kiállnak Budaházy György szabadon bocsátása mellett, megjegyezve, hogy a bebörtönzött férfi az MVSZ Pest megyei küldötte, majd azt sürgette, Magyarország vétózza meg Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, amíg nem valósul meg a kárpátaljai autonómia. Cservenák Mihály, a Mi Hazánk Ifjai alelnöke arról beszélt: sokszor természetesnek tűnik a szabadságunk, holott azt csak mindent feláldozó küzdelmek árán hagyhatjuk a következő nemzedéknek. Közlése szerint a cél "Európa és az északi civilizáció megmentése" a globalistáktól egy olyan korban, amikor a globalista háttérhatalom ki akarja irtani a fiatalokból a hazaszeretetet. A jövő mi vagyunk - zárta beszédét a politikus.