Augusztus 16-án töltötte be 70. születésnapját Balczó András, szerkesztőségünk tagjai pedig nagy tisztelettel hajtanak fejet. Fejet hajtunk a példamutatás, a gerincesség és az eladhatatlan lélek előtt. Köszöntjük a gerincet, amit sem a kommunizmus, sem a 18 éve őrjöngve pusztító liberalizmus nem tudott megtörni és köszöntjük a lelket, amit a két embertelen eszme egyikének nevében sem tudtak megvásárolni. De leginkább a tanító és tartást adó kimondott igazat köszöntjük. Isten éltesse Balczó Andrást, akinél az igen mindig is igent, a nem pedig nemet jelent. Isten éltesse minden igaz magyar ember egyik legnagyobb világító fáklyáját!

Tekintse meg a hírtv nemrégiben készült interjúját! 

"Magyarország rabságban van, ahol demokrácia álnéven működő államformában kirabolják az embereket." 

 

Balczó András (Kondoros, 1938. augusztus 16. – ) magyar olimpiai bajnok, az öttusasport történetének legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója.

1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel az akkor 17 éves, vékony fiút, majd szülei beleegyezése és András érettségije után Pestre vitte, ahol a Csepel SC sportolója lett.

Reményeiben nem csalatkozott, 1957-ben országos bajnok, 1958-ban a vb-n hatodik helyezést ért el, egy évvel később már ezüstérmet nyert. Tehetsége hihetetlen akaraterővel párosult. 1960-ban Rómában az olimpiai bajnokcsapat tagja, egyéniben negyedik helyezést ért el. 1961-ben bronzérmes, 1962-ben negyedik lett a Vb-n. 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok. Az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja Török Ferenccel és Móna Istvánnal. Az 1970 évi Vb-n egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyert. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második. Nyolcszor egyéniben, hatszor pedig csapatban nyert magyar bajnokságot. Pályafutásáról 1976-ban Kósa Ferenc Küldetés címmel filmet készített. A Küldetés című film nagy siker volt a mozikban; az aczéli kultúrpolitikai vezetés a „rendszerellenes kritika” miatt három hét után levetetette a mozik műsoráról.

1966-ban, 1969-ben és 1970-ben is az év sportolójának válaszották Magyarországon.

Mivel nem lépett be az MSZMP-be, sőt portréfilmjében komoly kritikát fogalmazott meg a kommunista rendszerrel szemben, sportvezetői karrierje elé akadályokat gördítettek; a világ első számú és mindmáig legsikeresebb öttusázója tíz éven át várt, hogy felkérik a szövetségi kapitányi poszt betöltésére, s addig - hogy az öttusasport közelében maradjon - az öttusaistálló belovaglója volt, nagyon alacsony fizetésért. Mindeközben két diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán (vívó szakedző, öttusa szakedző), tehát a magyar öttusasport irányításához szükséges minden lehető képzést elvégzett.

1976 óta ezernél is több közösség, művelődési ház stb. hívta meg, hogy tartson élménybeszámolót pályafutásáról.

1983-tól szellemi szabadfoglalkozású.

Öccse, Balczó Zoltán villamosmérnök, jelenleg a Jobbik alelnöke, Edit nővére keramikus, Ildikó nővére mérnök.

2004-ben a Nemzet Sportolójának választották. A díjátadásra ugyan a „rendszerváltó kormányok”[1] abortuszpolitikája elleni tiltakozásul nem ment el, de a díjat - és a vele járó honoráriumot - elfogadta, úgy nyilatkozott: a nemzetet nem akarja megsérteni.

Felesége Császár Mónika, olimpiai bronzérmes tornász, 12 gyermekük van. Életében jelentős szerepet játszik a keresztény hit.

2005-ben a Kairosz Kiadónál "Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség" címmel jelent meg könyve, melyben Kocsis L. Mihállyal beszélget.

Kapcsolódó cikkek:

- Balczó András: Magyarország zsidó hódoltsági terület