“Nálunk sem rózsás a helyzet cigányügyben !
A hírportáljukon olvasott cigánykérdéssel kapcsolatban
szeretném megosztani önökkel egy "élményemet".
Felvidéken lakom és itt-ott meg szoktam nézni a szlovák kereskedelmi csatorna híreit. Ez még 2005-ben történt. (Azért emlékszem pontosan a dátumra, mert abban az évben töltöttem be a negyvenet) Az említett csatorna riportot készített Kassán az éppen lakóházaikból kitelepített roma családokról. Természetesen nem azért telepítették ki őket a panellakásokból, mert rendesen fizették a lakbért. Hosszú éveken át húzodott a dolog, míg a tulajdonos (sajnos már nem emlékszem, hogy az önkormányzat vagy az állam ?) megelégelte a felhalmozódott óriási tartozást, és kirakta az egész pereputtyot az utcára. Nagy botrány is lett belőle, hosszú huzavona után a végén mégiscsak visszaköltöztek a lakásokba. A további fejleményeket nem követtem figyelemmel de nem is ez a lényeg. A lényeg ami a fotelhez szögezett az egyik roma riportalany mondatai voltak. A riporter mikrofonjába a következőket mondta a roma férfi természetesen szlovákul(nem fogalmazok túl finoman a fajtájukat illetően ?) :
" Háá dik tessííík csak níznyi, ide kiraktak minket a uccááro, most mihéé kezdjek, negyven éves vagyok, kilenc gyerekem van, háá most mit csinájok..."
Meghült bennem a vér ! Én is pont negyven éves vagyok...van két szép fiam...(szerettünk volna többet, sajnos nem jött össze)..gyorsan számolgatni kezdtem: Ennek az értéktelennek van kilenc gyereke. Nekem kettő. Nekem, ha minden jól megy lehet négy unokám. 2 x 2 = 4. Ennek az értéktelen léhűtőnek 9 x 9 = 81 !!!
... a dédunokákat már ki sem mertem szorozni, és ez csak két generáció, tehát jó esetben még megérhetem...
Szebb jövôt !
Józsa András Mátyusföldröl
u.i.
Leközölhetitek a cikket is meg természetesen a nevemet is.”
A hírportáljukon olvasott cigánykérdéssel kapcsolatban
szeretném megosztani önökkel egy "élményemet".
Felvidéken lakom és itt-ott meg szoktam nézni a szlovák kereskedelmi csatorna híreit. Ez még 2005-ben történt. (Azért emlékszem pontosan a dátumra, mert abban az évben töltöttem be a negyvenet) Az említett csatorna riportot készített Kassán az éppen lakóházaikból kitelepített roma családokról. Természetesen nem azért telepítették ki őket a panellakásokból, mert rendesen fizették a lakbért. Hosszú éveken át húzodott a dolog, míg a tulajdonos (sajnos már nem emlékszem, hogy az önkormányzat vagy az állam ?) megelégelte a felhalmozódott óriási tartozást, és kirakta az egész pereputtyot az utcára. Nagy botrány is lett belőle, hosszú huzavona után a végén mégiscsak visszaköltöztek a lakásokba. A további fejleményeket nem követtem figyelemmel de nem is ez a lényeg. A lényeg ami a fotelhez szögezett az egyik roma riportalany mondatai voltak. A riporter mikrofonjába a következőket mondta a roma férfi természetesen szlovákul(nem fogalmazok túl finoman a fajtájukat illetően ?) :
" Háá dik tessííík csak níznyi, ide kiraktak minket a uccááro, most mihéé kezdjek, negyven éves vagyok, kilenc gyerekem van, háá most mit csinájok..."
Meghült bennem a vér ! Én is pont negyven éves vagyok...van két szép fiam...(szerettünk volna többet, sajnos nem jött össze)..gyorsan számolgatni kezdtem: Ennek az értéktelennek van kilenc gyereke. Nekem kettő. Nekem, ha minden jól megy lehet négy unokám. 2 x 2 = 4. Ennek az értéktelen léhűtőnek 9 x 9 = 81 !!!
... a dédunokákat már ki sem mertem szorozni, és ez csak két generáció, tehát jó esetben még megérhetem...
Szebb jövôt !
Józsa András Mátyusföldröl
u.i.
Leközölhetitek a cikket is meg természetesen a nevemet is.”
“Kedves Kurucok!
A norvég problémára szerintem viszonylag egyszerû lenne a megoldás. Minimális politikai merészséggel és kis befektetéssel Magyarországot norvégtalanítani lehetne. A segélyeket bizonyított aktív munkakereséshez, továbbképzéshez és közmunkákban való részvételhez kellene kötni. A fenti feltételeket el nem fogadóknak a kormány biztosítana egy vonat vagy autóbusz jegyet Strassbourgba, valamint egy brossúrát ami a strassbourgi politikai menedék kérelem lépéseit magyarázná el, esetleg egy mellékelt francia kisszótárral. Csak azt kéne még hozzáadni, hogy a kiutazóktól vegyék el a magyar állampolgárság bizonyítékait is és távozásuk után semmisítsenek meg minden rájuk vonatkozó hivatalos dokumentumot. Probléma megoldva, bûnözés 90%-kal csökkentve, állami kiadások lefaragva, több pénz oktatásra, egészségügyre, infrastruktúrára, lakossági IQ átlag növelve, valamint a szocialista szavazó tábor drasztikusan csökkentve.
Üdv,
G.T.
Kanada”
“Üdv,
az alábbi van az origo üggyel foglalkozó topikjában:
"Én az intézmény helyében megtiltottam volna hat tanulómnak , hogy fegyelmi vétség miatt az intézményt látogassa. Ha bármilyen hivatal hivatkozna az eltiltottak faji hovatartozására .azt a hivatalt azonnal feljelentettem volna rasszizmusért. Ugyanis milyen dolog , és milyen jogon néz utána bárki annak , hogy akit én fegyelmi vétség miatt kitiltottam ...milyen származású ? Neki nem mindegy ??? Ha magyar lett volna, kitilthatnám bírság nélkül ??? Azt szabad ??? Azonnal hozzácsapnám a faji megkülönböztetést is a feljelentéshez.
Ha egy normális ügyvéd ilyen esetekben negatív diszkriminációval vádolva feljelentené az Oktatási Hivatalt vagy a hasonló intézményeket ...ahogy ezt Amerikában is teszik nemegyszer , amikor a négereket ajnározzák .....akkor egy idő múlva ezerszer meggondolnák ezeket a szankciókat és ítéleteket az ilyen hivatalok!!!"
GE”
“Kedves Szerkesztőség!
[Elnézést ha duplán küldtem, de már írtam párszor önöknek, kevés sikerrel, ezúttal pár gondolatot fûznék az Egerben történtekhez, remélem érdemesnek találják, hogy másokkal is megosszuk, köszönöm]
Voltak idők amikor még hősként ünnepelték a hazafiakat, amikor még szemtől szemben harcoltak az ellenfelek, a vezetők mutattak jó példát, amikor még volt tisztesség és becsület. Most más időket élünk.
Egerben születtem, itt nőttem fel, ebben a világviszonylatban is ismert, történelméről, Bikavérről és a gyönyörû egri lányokról híres városkában. Úgy emlékszem rá, mikor érettségi után otthagytam 1998-ban, hogy Pesten folytassam tanulmányaimat: újra virágzásnak indulva, tisztán, cigány és bûnözésmentesen.
Változnak az idők. Sajnos nem mindig jó irányba. Először akkor szembesültem ezzel, amikor az amerikai ismerősömnek próbáltam eldicsekedni szülőföldemmel: szeretett volna vonattal leutazni Pestről Egerbe. Már rég utaztam vonattal, így igent mondtam. Budapestet elhagyva elborzaszott a látvány: a vonat ablakából kitekintve balkáni tájkép fogadott minket, szeméthegyek és putrik amíg a szem ellát. Nem is beszélve a MÁV lepukkant szerelvényeiről és pályaudvarairól. (meglepetésemre a mocsok ellenére is tetszett neki a Nyugati, mert kint nincsenek ilyen régi épületek). Sajnos a város sem volt már a régi önmaga...
Amíg voltak skinheadek (ugye ők voltak a rosszak, így kiirtották őket) addig volt rend a városban. Most hétvégén sétálgatva az utcákon elkeserített, hogy számtalan hajléktalan, magyar és román cigány 'díszítette' a még gyönyörû, de lepusztulóban lévő belvárost. Azt beszélik a pályaudvarokra sem ajánlatos kimenni sötétedés után már. Ilyet még pár éve sem lehetett látni. Hiába, úgy látszik ez Uniós előírás.
Hiszek a jelekben. Könnyû Róbert megverésének szimbolikus jelentősége is van: itt a vége, nincs tovább, a pofon beérett! Lássa mindenki mi folyik itt! A kisebbségek által terrorizált társadalom kezét megkötötték, némán kell tûrje megaláztatásait naponta, vagyonától, de még tudáshoz való jogaitól is megfosztják, és akkor mi marad?
Én nagyon szurkolok Egernek, talán ismét itt dől el Európa sorsa mint anno: Dobó István várkapitány és maroknyi védőcsapata (2100 fő gyermekkel és asszonyokkal) meghátrálásra kényszeríttette a 80.000 fős török sereget 1552-ben, bebizonyítva, hogy a lehetetlen is lehetséges akarattal és összefogással.
Sajnos ma azonban egy sokkal veszedelmesebb ellenséggel állunk szembe, mely belülről támad: törvények felett álló, áruló politikusok és agresszív kisebbségek pusztítják az országot és társadalmunkat. Emlékeztetni kell hát ismét a parazitákat, miért áll ott a világ legészakabbi minarettje ahol!
E.D.”
“Tisztelt Szerkesztők!
Örülök, hogy legalább egy orgánum van Szép Magyarországon, ami őszintén tálalja a híreket és ki meri mondani, amit ki kell! További eredményes munkát és erőt hozzá!
Amiért írok... Mint sokunkat, engem is vérig lázít, amit cigók már meg mernek engedni maguknak! Erőszakban, tolvajlásban, mocskolásban! Mindegy, miről is legyen szó. Én most ennek az egész kórképnek egy olyan szegmensére szeretném felhívni a figyelmet, ami egész egyszerûen elképesztő! De főként, hogy szemet hunynak/hunyunk felette!
A történet, személyes tapasztalat, és rövid leszek: Előljáróban annyit el kell mondanom, hogy egy balesetből kifolyólag lebénultam, gyakorlatilag csak gépkocsival tudok közlekedni (egy 13 éves Opelt hajtok), így sokat ülök a volán mögött. Az eset, még az elmúlt nyár végén történt velem. Megálltam egy kútnál tankolni. Míg türelmesen vártam a kútkezelőre, a szomszédos töltőhöz beállt egy "cigánymerdzsó". Bár nem a klasszikus, lerobbant 20 éves, hanem egy olyan jóállapotú, un.: "bálna Mercedesz". Hatalmas luxusbatár.
Mondanom se kell, ki volt tömve hangoskodó orkokkal. Az a középkorúnak tûnő kancigány, aki a volán mögött pöffeszkedett (egy atlétatrikóban), volt vagy másfél mázsás, nyakában pedig az a vaskos, legalább kilónyi, tipikusan cigó-aranylánc. Persze, eszébe nem jutott kiszállni, ráfeküdt a dudára. Bár én előbb ott voltam, érthető okokból a kutas srác először a Mercedeszhez ügetett fancsali képpel. A kancigány persze ordenáré módon gyalázkodott a "lusta magyarra". Miközben a srác tankolta a batárjukat, a nyivákoló cigányzenén és a purdék sivákolásán keresztül is értettem a hátul ülő ork nőstények (az egyik volt vagy 60, a másik olyan 30) veszekedését, ami arról szólt, hogy a piacra menjenek egyenest, vagy előbb az önkormányzatra valami elmaradt segélyért... Nah, ekkor kezdtem lilát látni!...
Isten látja lelkem, nem vagyok irigy! Dolgozok (rokkantnyugdíjasként is) próbálok talpon maradni, de tudom, idén se lesz esélyem se lecserélni a 13 éves kocsim, ami esetemben létszükséglet! És itt van ez a szemét népség!... Feszítenek az akárhány milliós luxusautójukban, a fülükben, nyakukon, karjukon szintén milliós értékben csüng az arany... és agresszívak... és arról kárálnak hangoskodva, hogy megrövidíti őket a "Tanács" és mennek az elmaradt SEGÉLYÉRT!! Az eszem megáll... Meddig lehet (és kell) ezt eltûrnünk szó nélkül? Mi, magyarok gürcölünk, erőlködünk, hogy tisztességesen meg tudjunk élni és inkább összehúzuk a nadrágszíjat, ha kell!... Ugyanakkor itt van ez az egyre népesebb és egyre agresszívabb, ingyenélő siserehad, akiket ráadásul a mi adóforintjainkból tartanak el! Úgy vélem, lépnünk kell, míg késő nem lesz!
Köszönöm türelmüket, és ha van lehetőség, kérem adják közre! Mert legalább beszélnünk kell róla! (Akár egymásközt is: magyarvagyok64@freemail.hu
Jó egészséget
- egy sérült, de harcrakész kuruc –“
Végül egy 1998-as (!) újságcikk:
“Híres külföldi újság szerint "11 years old HUNGARIAN girl Klara Matisz" (Kuruc.info: Az is. Olvasónk még valószínûleg emlékszik a Matisz-nagypapi-botrányra. Szintén vérfertőzés és belterjesség.) magyar? Nekem baromira oláhcigánynak tûnik. Jó hírét kelteni a magyarságnak...”
![]() |