Roma polgárőrség alakult, majd fel is oszlott Csernelyen – miért?
Csernely – Cigánybíróságot kerestünk, de feloszlott roma polgárőrséget, komoly vádakat és a közbiztonsággal elégedetlen helybélieket találtunk a Borsod megyei Csernely községben. Valóban lefölözte valaki a támogatásokat?
Csernely varázslatos panorámájú, a Bükk-hegység lábánál fekvő település. Jó minőségű út vezet a rendezett képet mutató faluba, csak a félreeső, kanyargós kis utcákban találni romos, málló vakolatú házakat. A kocsma előtt nagy csoport különböző korú helybéli gyülekezik, tréfálkoznak, a sörüket kortyolgatják. A 908 lelket számláló község az utóbbi időben igencsak népszerű (Kuruc.info: ... a cigányok körében; de ez tudjuk, mit jelent a normális életvitelűek számára: pánikszerű menekülést): sok roma család választotta új otthonául.
"Hatásosnak bizonyult a Csernelyen működő cigánybíróság: a bűnesetek száma jelentősen visszaszorult!" – kaptuk az információt Száva Vincétől, a Magyarországi Nemzeti, - Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének országos elnökétől. Úgy döntöttünk, a saját szemünkkel is megnézzük ezt a jól működő rendszert. A faluban azonban bárkit kérdeztünk, senki sem hallott a cigánybíróságról. Mindenki a nemrégen feloszlott roma polgárőrséget emlegette, amely az itt élő roma és nem roma lakosok szerint is nagyon jól működött. Miért széledtek szét mégis a tagjai?
Ifj. Radics Sándorral a bisztróban futottunk össze. Ő is része volt a csapatnak, amely elmondása szerint tizenegy tagot számlált. "Korábban rengeteg betörés, lopás, verekedés volt a faluban. Ezért mindig a beköltözők, főleg az Ózdról érkezettek voltak a felelősek (Kuruc.info: akik, ahogy a cikk is elismeri, cigányok). A harangokat is ellopták. De mi összefogtunk ellenük. Azóta elmentek innen, sokuk börtönben van, helyreállt a rend" – mondta el Ifj. Radics Sándor. "Én itt nőttem fel. A romák és magyarok között azelőtt sosem volt konfliktus. A beköltözők csinálták a bajt. Akkor Balázs Csaba, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke megalapította a roma polgárőrséget. Száva Vince országos elnökkel együttműködve kért támogatást, hogy ne kelljen saját zsebből fizetni például az elemet a lámpákba. Nyitott is egy számlát a Takarékban. Majdnem százezer forint volt rajta, de visszahallottuk, hogy a pénz egy részét leemelte magának, ezért nem folytattuk tovább a munkát. (Kuruc.info: ha még az "őslakos" mokkák is ilyenek, akkor milyenek lehettek a beköltözők? Igen, ők még a harangokat is ellopták, ahogy már az előbb megtudtuk...)"
A százezer forintnyi támogatást eredetileg a polgárőrök felszerelésének kiegészítésére szánták. Ruhákat, lámpát, és elemet szerettek volna vásárolni belőle. A tizenegy fő mindegyikére jutott volna néhányezer forint. Ebből azonban semmi sem lett.
Jönnek most is "bevándorlók" Csernelyre, de velük egyelőre csak annyi problémája van a bisztróban kortyolgató fiatalembernek, hogy elcsábítják az asszonyokat. Szerinte jellemző, hogy a fiatalok Rivóznak, vagyis nyugtatószert szednek, azután alkoholt isznak rá. (Kuruc.info: sok a pízük alkoholra és drogra, tetszik látni? Ugye, hogy simán meg lehetne nyirbálni a segílykék összegét? Ugye, megkérdezhetjük azt is, hogy drogozás helyett miért nem mondjuk tanulnak ezek a drága romákok? A fehéreknek miért nem büdös a tanulás?) A faluban nemrégen még többen próbáltak "vasazásból" szert tenni egy kis mellékesre, de amióta lementek az árak, nem foglalkoznak többé vele.
Arról is beszélt, hogy a településen és környékén képtelenség munkát találni. Ezt azonban megcáfolta Kaló Zoltán polgármester, akitől megtudtuk, hogy Csernelyen ruhaipari szövetkezet működik, amely több, mint száz főt foglalkoztat. Oda viszont megbízható munkaerő kell, és a csernelyi romák egy-két napnál eddig nem bírták tovább a munkatempót, vagy pedig fegyelmi problémák miatt kellett idő előtt távozniuk. (Kuruc.info: ehhez semmi kommentár nem kell. Benne van a putriscigányság "munkaszeretetének" lényege.) "Szomorú a közhangulat nálunk" – összegezte a falu helyzetét Kaló Zoltán.
"Nem kell ehhez komoly bűncselekmény. A bűnözés nem vált általánossá, csak a korábbiakhoz képest rosszabb a helyzet. Mióta beindult a fészekrakó program, egyre új és új ismeretlen arcokat látni a településen. Az életmódjuk általában riasztja, félelemmel tölti el a falubelieket, szomszédokat. Hangoskodnak, részegeskednek, napirenden vannak a verekedések egymás közt. Elkeserítőnek találom, hogy az egyéni jogok megelőzik a közösségi jogokat, és egyáltalán bármely szervezetre szükség van a rend fenntartására."
Csernely – Cigánybíróságot kerestünk, de feloszlott roma polgárőrséget, komoly vádakat és a közbiztonsággal elégedetlen helybélieket találtunk a Borsod megyei Csernely községben. Valóban lefölözte valaki a támogatásokat?
Csernely varázslatos panorámájú, a Bükk-hegység lábánál fekvő település. Jó minőségű út vezet a rendezett képet mutató faluba, csak a félreeső, kanyargós kis utcákban találni romos, málló vakolatú házakat. A kocsma előtt nagy csoport különböző korú helybéli gyülekezik, tréfálkoznak, a sörüket kortyolgatják. A 908 lelket számláló község az utóbbi időben igencsak népszerű (Kuruc.info: ... a cigányok körében; de ez tudjuk, mit jelent a normális életvitelűek számára: pánikszerű menekülést): sok roma család választotta új otthonául.
"Hatásosnak bizonyult a Csernelyen működő cigánybíróság: a bűnesetek száma jelentősen visszaszorult!" – kaptuk az információt Száva Vincétől, a Magyarországi Nemzeti, - Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének országos elnökétől. Úgy döntöttünk, a saját szemünkkel is megnézzük ezt a jól működő rendszert. A faluban azonban bárkit kérdeztünk, senki sem hallott a cigánybíróságról. Mindenki a nemrégen feloszlott roma polgárőrséget emlegette, amely az itt élő roma és nem roma lakosok szerint is nagyon jól működött. Miért széledtek szét mégis a tagjai?
Ifj. Radics Sándorral a bisztróban futottunk össze. Ő is része volt a csapatnak, amely elmondása szerint tizenegy tagot számlált. "Korábban rengeteg betörés, lopás, verekedés volt a faluban. Ezért mindig a beköltözők, főleg az Ózdról érkezettek voltak a felelősek (Kuruc.info: akik, ahogy a cikk is elismeri, cigányok). A harangokat is ellopták. De mi összefogtunk ellenük. Azóta elmentek innen, sokuk börtönben van, helyreállt a rend" – mondta el Ifj. Radics Sándor. "Én itt nőttem fel. A romák és magyarok között azelőtt sosem volt konfliktus. A beköltözők csinálták a bajt. Akkor Balázs Csaba, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke megalapította a roma polgárőrséget. Száva Vince országos elnökkel együttműködve kért támogatást, hogy ne kelljen saját zsebből fizetni például az elemet a lámpákba. Nyitott is egy számlát a Takarékban. Majdnem százezer forint volt rajta, de visszahallottuk, hogy a pénz egy részét leemelte magának, ezért nem folytattuk tovább a munkát. (Kuruc.info: ha még az "őslakos" mokkák is ilyenek, akkor milyenek lehettek a beköltözők? Igen, ők még a harangokat is ellopták, ahogy már az előbb megtudtuk...)"
A százezer forintnyi támogatást eredetileg a polgárőrök felszerelésének kiegészítésére szánták. Ruhákat, lámpát, és elemet szerettek volna vásárolni belőle. A tizenegy fő mindegyikére jutott volna néhányezer forint. Ebből azonban semmi sem lett.
Jönnek most is "bevándorlók" Csernelyre, de velük egyelőre csak annyi problémája van a bisztróban kortyolgató fiatalembernek, hogy elcsábítják az asszonyokat. Szerinte jellemző, hogy a fiatalok Rivóznak, vagyis nyugtatószert szednek, azután alkoholt isznak rá. (Kuruc.info: sok a pízük alkoholra és drogra, tetszik látni? Ugye, hogy simán meg lehetne nyirbálni a segílykék összegét? Ugye, megkérdezhetjük azt is, hogy drogozás helyett miért nem mondjuk tanulnak ezek a drága romákok? A fehéreknek miért nem büdös a tanulás?) A faluban nemrégen még többen próbáltak "vasazásból" szert tenni egy kis mellékesre, de amióta lementek az árak, nem foglalkoznak többé vele.
Arról is beszélt, hogy a településen és környékén képtelenség munkát találni. Ezt azonban megcáfolta Kaló Zoltán polgármester, akitől megtudtuk, hogy Csernelyen ruhaipari szövetkezet működik, amely több, mint száz főt foglalkoztat. Oda viszont megbízható munkaerő kell, és a csernelyi romák egy-két napnál eddig nem bírták tovább a munkatempót, vagy pedig fegyelmi problémák miatt kellett idő előtt távozniuk. (Kuruc.info: ehhez semmi kommentár nem kell. Benne van a putriscigányság "munkaszeretetének" lényege.) "Szomorú a közhangulat nálunk" – összegezte a falu helyzetét Kaló Zoltán.
"Nem kell ehhez komoly bűncselekmény. A bűnözés nem vált általánossá, csak a korábbiakhoz képest rosszabb a helyzet. Mióta beindult a fészekrakó program, egyre új és új ismeretlen arcokat látni a településen. Az életmódjuk általában riasztja, félelemmel tölti el a falubelieket, szomszédokat. Hangoskodnak, részegeskednek, napirenden vannak a verekedések egymás közt. Elkeserítőnek találom, hogy az egyéni jogok megelőzik a közösségi jogokat, és egyáltalán bármely szervezetre szükség van a rend fenntartására."
A polgármestertől megtudtuk, hogy többször működött náluk polgárőrség, de jelenleg nagyon passzívak az emberek, pedig szükség lenne összefogásra. De nem segít sokat a helybéliek hozzáállása sem, akik ha baj van, azonnal a polgárőröket vonják felelősségre:"Minek vannak itt, ha ilyesmi megtörténhet?!"
Következő cikkünkben Balázs Csaba helyettese válaszol az őket ért vádakra, és szót kapnak a falu új lakói, valamint a tősgyökeres, nem roma származású helybéliek is. A körzeti megbízottat is megkérdezzük: Valóban siralmas a közbiztonság Csernelyen?
Következő cikkünkben Balázs Csaba helyettese válaszol az őket ért vádakra, és szót kapnak a falu új lakói, valamint a tősgyökeres, nem roma származású helybéliek is. A körzeti megbízottat is megkérdezzük: Valóban siralmas a közbiztonság Csernelyen?
(a SZON cikkének szó szerinti átvétele; kiemelések tőlünk. A cikkhez tartozó, számos hozzászólást érdemes átnézni.)
Kuruc.info / A.S.: nem lehet elegendőször hangsúlyozni a következőket:
- A cikk megírja, hogy kizárólag a beköltöző, volt ózdi stb. romák balhéztak, verekedtek, lopták el a harangokat stb. Nem fehérek: cigányok.
- Arra is fény derül, hogy a helyi cigányvezető sikkasztott. Pedig ő még az állítólag beilleszkedett romák közül derült ki. És még így is...
- Drogoznak. Arra meg az alkoholra van píz. Miközben az ugyanolyan korú fehérek még iskolába járnak. Romáink miért nem? Mi akadályozza meg őket a tanulásban? Idejük van, mint a pelyva – akkor?
- Az pedig, hogy egyetlen egy cigánynak sem volt maradása az említett munkahelyen, mert vagy felébredt bennük a munkakerülő ösztön, vagy csak egyszerűen be se jártak dolgozni, részegek voltak és/vagy loptak s emiatt kirúgták őket, csak hab a tortán. Tessék mondani, a cigányokat mentegető fajvédők, miért van azt, hogy teljesen ugyanezt (!!) a munkát a fehérek zokszó nélkül megcsinálják?! Állítólag szegín nehézsorsú romákok kapva kapnának minden munkaalkalmon, ha lenne. Itt is bebizonyosodott, hogy ez közel sincs így. Van munkaalkalom, de nem dolgoznak, mert sokkal jobban megélnek a segílyekből, támogatásokból.
Kell mindezekhez további kommentár, Kedves Olvasóink?
- A cikk megírja, hogy kizárólag a beköltöző, volt ózdi stb. romák balhéztak, verekedtek, lopták el a harangokat stb. Nem fehérek: cigányok.
- Arra is fény derül, hogy a helyi cigányvezető sikkasztott. Pedig ő még az állítólag beilleszkedett romák közül derült ki. És még így is...
- Drogoznak. Arra meg az alkoholra van píz. Miközben az ugyanolyan korú fehérek még iskolába járnak. Romáink miért nem? Mi akadályozza meg őket a tanulásban? Idejük van, mint a pelyva – akkor?
- Az pedig, hogy egyetlen egy cigánynak sem volt maradása az említett munkahelyen, mert vagy felébredt bennük a munkakerülő ösztön, vagy csak egyszerűen be se jártak dolgozni, részegek voltak és/vagy loptak s emiatt kirúgták őket, csak hab a tortán. Tessék mondani, a cigányokat mentegető fajvédők, miért van azt, hogy teljesen ugyanezt (!!) a munkát a fehérek zokszó nélkül megcsinálják?! Állítólag szegín nehézsorsú romákok kapva kapnának minden munkaalkalmon, ha lenne. Itt is bebizonyosodott, hogy ez közel sincs így. Van munkaalkalom, de nem dolgoznak, mert sokkal jobban megélnek a segílyekből, támogatásokból.
Kell mindezekhez további kommentár, Kedves Olvasóink?
