A Legfelsőbb Bíróság szerint is szegregálják a roma gyerekeket Hajdúhadházon
Hajdúhadház - A Legfelsőbb Bíróságon (LB) is pert nyert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) Hajdúhadház önkormányzata és két iskolája ellen.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jogellenesen különítik el a város két iskolájában a roma gyerekeket és hogy hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a melléképületekben tanuló roma diákok.
Még 2006 februárjában Hajdúhadház önkormányzata és annak két iskolája ellen indította közérdekű igényérvényesítési keresetét a CFCF, azzal, hogy jogellenesen különítik el a roma gyerekeket a település két iskolájában.
Az alapítvány állítása szerint a Bocskai István Két-tannyelvű Általános Iskola vasútállomásnál lévő „kisegítős” épületébe és egy másik, Kossuthnak nevezett lepusztult tagépületbe szinte csak roma gyerekek járnak, míg a főépületben a romák aránya csak húsz százalékos.
Az igazgatónő ezt azzal indokolta, hogy a főépületben nyelvoktatás folyik, a Kossuthban pedig felzárkóztatás, roma program. Az alapítvány keresete szerint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola két tagépületében is csak romák vannak.
A CFCF keresetében azt kérte: a bíróság állapítsa meg a jogellenes elkülönítés tényét az iskolákban és kötelezze az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot és csinálja meg az iskolákban az integrációs felkészítést.
Tavaly májusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elsőfokú nem jogerős ítéletében megállapította a roma gyermekek jogellenes elkülönítésének tényét, és kimondta: az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt sérült a gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga.
A bíróság a szegregáció megszüntetésére illetve a további ilyen jellegű jogsértések megelőzésére kötelezte a két iskolát és az önkormányzatot.
Az önkormányzat fellebbezett a döntés ellen. Tavaly decemberben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla részben megváltozatta az első fokú ítéletet. Eszerint bár hátrányosan különböztették meg a melléképületekben a roma diákokat, akik alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak, ez nem etnikai alapon történt.
Az alapítvány eztután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Az LB szerdán helybenhagyta az első fokú ítéletének azon a rendelkezését, amely kimondta a roma gyerekek jogellenes elkülönítését, a másodfokú ítéletből pedig a hátrányos megkülönböztetés megállapítását erősítette meg.
Az LB a szegregáció megszüntetésre kötelezte az önkormányzatot és a két iskolát. Ezen túlmenően az önkormányzatnak a jogsértést megállapító bírósági rendelkezést közzé kell tennie az MTI-n keresztül.
1. keretes anyag: Ez az ítélet merénylet a város ellen
Két év alatt 140 tanulót vittek el a szüleik tőlünk más iskolákba. Erre utalva állítom, hogy ez az ítélet merénylet a város ellen – kommentálta Béres László polgármester a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntését. A legmagasabb bírói fórumugyanis jogellenesnek mondta ki a cigány gyerekek elkülönített oktatását.
– A cigány lakosság száma gyorsan nő, magunkra hagyatva, egyik napról a másikra nem tudjuk megoldani a problémát, bármennyire is igyekszünk. Ezt a helyi cigány kisebbségi önkormányzat is belátja és egyetért a törekvéseinkkel. A szegregációt országosan kellene felszámolni, például úgy, hogy a leggazdagabb budai kerületek is fogadjanak be 25 százaléknyi roma lakosságot – fogalmazott Béres László.
2. keretes anyag: A foltos múlt
Hajdúhadházon 1998-ban 1600 általános iskolás tanuló járt a település két "normál" általános iskolájába, a Földi János művészeti tagozatos általános iskolában 938-an tanultak.
A kisegítő iskola is 130 tanulójából 106 volt cigány. A Földi János iskolában 147 gyerek után igényeltek etnikai fejkvótát, ők cigány osztályokban felzárkóztatóra jártak.
(haon; vannak kommentárok)
Kapcsolódó (a deszegregáció negatív hatásaival kapcsolatban): Putriscigányok az iskolában: "A gyenge tanulók a többieknek is árthatnak"
Hajdúhadház - A Legfelsőbb Bíróságon (LB) is pert nyert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) Hajdúhadház önkormányzata és két iskolája ellen.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jogellenesen különítik el a város két iskolájában a roma gyerekeket és hogy hátrányos megkülönböztetést szenvednek el a melléképületekben tanuló roma diákok.
Még 2006 februárjában Hajdúhadház önkormányzata és annak két iskolája ellen indította közérdekű igényérvényesítési keresetét a CFCF, azzal, hogy jogellenesen különítik el a roma gyerekeket a település két iskolájában.
Az alapítvány állítása szerint a Bocskai István Két-tannyelvű Általános Iskola vasútállomásnál lévő „kisegítős” épületébe és egy másik, Kossuthnak nevezett lepusztult tagépületbe szinte csak roma gyerekek járnak, míg a főépületben a romák aránya csak húsz százalékos.
Az igazgatónő ezt azzal indokolta, hogy a főépületben nyelvoktatás folyik, a Kossuthban pedig felzárkóztatás, roma program. Az alapítvány keresete szerint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola két tagépületében is csak romák vannak.
A CFCF keresetében azt kérte: a bíróság állapítsa meg a jogellenes elkülönítés tényét az iskolákban és kötelezze az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot és csinálja meg az iskolákban az integrációs felkészítést.
Tavaly májusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elsőfokú nem jogerős ítéletében megállapította a roma gyermekek jogellenes elkülönítésének tényét, és kimondta: az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt sérült a gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga.
A bíróság a szegregáció megszüntetésére illetve a további ilyen jellegű jogsértések megelőzésére kötelezte a két iskolát és az önkormányzatot.
Az önkormányzat fellebbezett a döntés ellen. Tavaly decemberben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla részben megváltozatta az első fokú ítéletet. Eszerint bár hátrányosan különböztették meg a melléképületekben a roma diákokat, akik alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak, ez nem etnikai alapon történt.
Az alapítvány eztután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Az LB szerdán helybenhagyta az első fokú ítéletének azon a rendelkezését, amely kimondta a roma gyerekek jogellenes elkülönítését, a másodfokú ítéletből pedig a hátrányos megkülönböztetés megállapítását erősítette meg.
Az LB a szegregáció megszüntetésre kötelezte az önkormányzatot és a két iskolát. Ezen túlmenően az önkormányzatnak a jogsértést megállapító bírósági rendelkezést közzé kell tennie az MTI-n keresztül.
1. keretes anyag: Ez az ítélet merénylet a város ellen
Két év alatt 140 tanulót vittek el a szüleik tőlünk más iskolákba. Erre utalva állítom, hogy ez az ítélet merénylet a város ellen – kommentálta Béres László polgármester a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntését. A legmagasabb bírói fórumugyanis jogellenesnek mondta ki a cigány gyerekek elkülönített oktatását.
– A cigány lakosság száma gyorsan nő, magunkra hagyatva, egyik napról a másikra nem tudjuk megoldani a problémát, bármennyire is igyekszünk. Ezt a helyi cigány kisebbségi önkormányzat is belátja és egyetért a törekvéseinkkel. A szegregációt országosan kellene felszámolni, például úgy, hogy a leggazdagabb budai kerületek is fogadjanak be 25 százaléknyi roma lakosságot – fogalmazott Béres László.
2. keretes anyag: A foltos múlt
Hajdúhadházon 1998-ban 1600 általános iskolás tanuló járt a település két "normál" általános iskolájába, a Földi János művészeti tagozatos általános iskolában 938-an tanultak.
A kisegítő iskola is 130 tanulójából 106 volt cigány. A Földi János iskolában 147 gyerek után igényeltek etnikai fejkvótát, ők cigány osztályokban felzárkóztatóra jártak.
(haon; vannak kommentárok)
Kapcsolódó (a deszegregáció negatív hatásaival kapcsolatban): Putriscigányok az iskolában: "A gyenge tanulók a többieknek is árthatnak"
