"A gyenge tanulók a többieknek is árthatnak" - nehezebb lesz bejutni az egyetemekre
A Magyar Rektori Konferencia döntött: 160 pontról 200-ra emelné a minimum felvételi ponthatárt a felsőoktatási intézményekben. Ez a pluszpontok nélkül megszerezhető maximum pontszámnak még mindig csak a fele. A rektorok döntésükkel javítani akarják a felsőoktatás színvonalát, eddig ugyanis hármas jegyátlaggal is könnyűszerrel be lehetett jutni az egyetemekre.
Az új ponthatárminimum 2010-ben kerülne bevezetésre. A rektori konferencia ajánlásával az oktatási tárca is egyetért, de a jogszabályi környezetet még meg kell vizsgálni, az alapképzést érintő szigorításhoz várhatóan kormányrendeletet kell módosítani.
Úgy tűnik, az egyetemre, főiskolára jelentkezőknek egyre nagyobb sikerélmény a felsőoktatási felvételi. 2008-ban a jelentkezési lapjukat beadók 83,4 százaléka ért célba, ami 8,5 százalékkal magasabb a tavalyi aránynál. Nem egy szak esetében azonban nem volt túl nehéz sikert elérni: volt, ahova már 160 ponttal, vagyis akár kettes-hármas átlaggal is be lehetett kerülni. Ezt a minőségromlást a rektori konferencia rossz szemmel nézte, s ezért döntöttek a minimum ponthatár negyven ponttal való megemeléséről.
A korábbi pontszámítási rendszerben 60 százalékos eredmény kellett a bejutáshoz, ez a határ azonban még a megemelt ponthatárral sem teljesül. Ha a régi elveket szeretnénk követni, 240 pontra kéne emelni a limitet.
"A puding próbája, hogy ha kipróbálják" - fogalmazott Rudas Imre, a rektori konferencia elnöke. Az első év tapasztalatai szerint ugyanis a 160 pont akkor is összegyűlt, ha valaki minden érettségi tárgyból elégségest kapott, egyből pedig közepest. "A minőség szolgálatában, a minőség érdekében javasoljuk az emelést" - nyilatkozta Rudas.
Idő, pénz, energia
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ által kiszámolt - és a HVG-ben közzétett - adatok alapján kiderül, hogy olyan szakok is voltak, ahol a felvettek jegyátlaga éppen hogy elérte a hármast, azaz sokan kettessel kerültek be. A Szolnoki Főiskola turizmus-vendéglátás szakán például a matematikából felvételizők jegyátlaga 2,42 volt, de a Szegedi Tudományegyetem mérnök informatikus szakán is csak 3,31 volt a matekból felvételizők jegyátlaga.
Év Jelentkezők száma Felvettek száma (fő) Bekerülési arány (%)
2004 167092 109570 65,6
2005 149827 102574 68,5
2006 132527 93828 70,8
2007 108987 81624 74,9
2008 96988 80922 83,4
Kettes-hármas osztályzattal azért sem szerencsés felvenni diákokat, mert olyan hátránnyal indulnak, s olyan tudásanyagot kell pótolniuk az egyetemeken, illetve főiskolákon, amelyeket a középiskolában már el kellett volna sajátítaniuk. Ez a felsőoktatási intézményeknek plusz idő, energia és pénz.
"A gyenge tanulók a többinek is ártanak, visszafoghatják azokat a hallgatókat is, akik különbek felkészültség alapján, s sokkal nagyobb tempót tudnának diktálni" - hangzott korábban a minimum ponthatár emelésére vonatkozó rektori magyarázat a TV2 híradójában.
A diákok is egyetértenek
A Hírszerző által megkérdezett diákok egyetértenek a ponthatárok növelésével: "Szerintem már így is sokkal több hallgató jár az egyetemekre, mint amennyinek kellene. Ahogy a szüleink mesélik, az ő idejükben az egyetemi profok még tudták minden diák nevét, ismerték őket. Talán úgy a tanítás-tanulás színvonala is magasabb volt."
A lapunk által megkérdezett gimnazista szerint szintén problémás, hogy sokkal több a diplomás, mint amennyit a munkaerőpiac be tudna fogadni. "Aki a 200 pontot kínkeservesen szerzi meg a 480-ból, és felháborítja a minimum emelése, annak nem biztos, hogy egyetemi tanulmányokban kellene gondolkodnia" - tette hozzá forrásunk. Ugyanezen a véleményen volt egy másik gimnazista lány is, aki szerint egyenesen felesleges ilyen alacsony ponthatárral szakokat indítani.
Idén 738 diák kezdte meg állami képzésen úgy a tanulmányait, hogy 200 pontnál kevesebbet szerzett, s 2578 tanuló indult neki ugyanilyen eredménnyel valamilyen költségtérítéses szaknak.
A gyengébbek úgyis kimaradnának?
Az eddigi rendszer s a hozzá társuló 160 pontos minimum határ, illetve a kettes-hármas átlagok az egyetemi vezetők szerint nem ösztönözték a diákokat kiváló érettségi eredmények elérésére, ezért kellett a változtatás.
> Egyre többen kerülnek be
A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás: a sok továbbtanulni vágyó fiatal közül csak igen kevesen juthattak be a felsőoktatási intézményekbe.
A későbbiekben aztán évről-évre nőtt az államilag finanszírozott helyek száma, mint ahogyan a továbbtanulási lehetőséget kínáló egyetemek és főiskolák köre is. A kétezres évek közepéig nőtt a továbbtanulási kedv, ez a trend viszont néhány éve megfordult.
A 2004. évi csúcshoz képest, amikor is a tavaszi jelentkezési időszakban több mint 166 ezer jelentkezőt regisztráltak, folyamatosan csökkent a továbbtanulni szándékozók száma, és idén már nem érte el a százezret sem.
A bekerülési arány viszont folyamatosan nő: míg két évvel ezelőtt a jelentkezési lapjukat beadók 70,8, tavaly 74,9 százaléka kezdhette meg felsőfokú tanulmányait, addig az idén már 83,4 százalék. (Forrás: felvi.hu)
A ponthatárok emelkedése az államilag finanszírozott képzésben körülbelül 750, a költségtérítéses képzésben pedig 1500-zal kevesebb hallgatót jelentene. Rudas Imre azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a gyenge képességű hallgatók általában nem állják meg a helyüket a felsőoktatásban, vagyis már az első pár hónap után kimaradnak. Rudas azt is kiemelte: a ponthatár emelése néhány intézménynél jelenthet forráskivonást, de a minőség javításáért ezt vállalni kell.
A műszaki szakokra volt a legkönnyebb becsúszni?
A 2008-as felvételi ponthatárokat böngészve számtalan olyan szakot találunk, ahol a költségtérítéses képzésre elegendő volt a 160 pont, de az állami képzések között is akad olyan szak, ahol 200 pont sem kellett a sikerhez.
A Budapesti Műszaki Főiskola villamosmérnöki szakán elég volt 162 pontot összegyűjteni, de az ELTE tanító szakára is elég volt ennyi pont. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán sem követeltek sokat: egy környezetmérnöknek 164, egy építőmérnöknek 176, egy gépészmérnöknek 160, egy villamosmérnöknek pedig mindössze 162 pont kellett a bejutáshoz.
Ezek az adatok is jól illusztrálják, hogy a műszaki jellegű szakokon volt a leggyakoribb az alacsony ponthatár; a minisztérium ugyanis idén leginkább a természettudományos és műszaki szakokat propagálta a felvételi időszakban, mondván: visszaesett az érdeklődés ezen szakok iránt. Ezzel nem ért egyet Fábri István, az Educatio Kht. elemzője, aki szerint mindez komoly csúsztatás, hiszen valóban van csökkenés, mint ahogy majdnem mindenütt, de a műszaki területen az egyik legkisebb, vagyis továbbra is igen komoly presztízse van ezeknek a szakmáknak.
Ennek ellenére a minisztérium számára fontosnak mutatkozott, hogy minél több diák kezdje meg tanulmányait reál szakokon, így a ponthatárok is ehhez igazodtak. Mérnök informatikus szakra a Műegyetemen 366 pont kellett, a Pannon Egyetemen és a Pázmányon még valamivel több mint 300, Debrecenben és Miskolcon több mint 200, míg a többi körülbelül fél tucat képzési helyen ennyire sem volt szükség.
(Forrás: Hírszerző, felvi.hu, MTI, FH)
(A Hírszerző cikkének szó szerinti átvétele.)
Kuruc.info: Megint csak bebizonyosodott (ráadásul pont a biztosannáci Hírszerző ismerte el), hogy igenis árt az oktatás színvonalának, ha lényegesen rosszabb felkészültségű embereket jobbak közé engedünk. És ez nem csak a cikkben tágyalt egyetemekre vonatkozik, hanem mindenre: általános iskolára is. Ugye, hogy igazunk van akkor, amikor például a Népszabadság és (az akkor még szélsőlib) Magyar Hírlap ezt alátámasztó felméréseire, kutatásaira hivatkozunk (link alább)? Ezek mellé most felzárkózott a Hírszerző.
Kapcsolódó cikk: Oktatás, orkok, integráció: lassú agónia, minden tönkremegy
A Magyar Rektori Konferencia döntött: 160 pontról 200-ra emelné a minimum felvételi ponthatárt a felsőoktatási intézményekben. Ez a pluszpontok nélkül megszerezhető maximum pontszámnak még mindig csak a fele. A rektorok döntésükkel javítani akarják a felsőoktatás színvonalát, eddig ugyanis hármas jegyátlaggal is könnyűszerrel be lehetett jutni az egyetemekre.
Az új ponthatárminimum 2010-ben kerülne bevezetésre. A rektori konferencia ajánlásával az oktatási tárca is egyetért, de a jogszabályi környezetet még meg kell vizsgálni, az alapképzést érintő szigorításhoz várhatóan kormányrendeletet kell módosítani.
Úgy tűnik, az egyetemre, főiskolára jelentkezőknek egyre nagyobb sikerélmény a felsőoktatási felvételi. 2008-ban a jelentkezési lapjukat beadók 83,4 százaléka ért célba, ami 8,5 százalékkal magasabb a tavalyi aránynál. Nem egy szak esetében azonban nem volt túl nehéz sikert elérni: volt, ahova már 160 ponttal, vagyis akár kettes-hármas átlaggal is be lehetett kerülni. Ezt a minőségromlást a rektori konferencia rossz szemmel nézte, s ezért döntöttek a minimum ponthatár negyven ponttal való megemeléséről.
A korábbi pontszámítási rendszerben 60 százalékos eredmény kellett a bejutáshoz, ez a határ azonban még a megemelt ponthatárral sem teljesül. Ha a régi elveket szeretnénk követni, 240 pontra kéne emelni a limitet.
"A puding próbája, hogy ha kipróbálják" - fogalmazott Rudas Imre, a rektori konferencia elnöke. Az első év tapasztalatai szerint ugyanis a 160 pont akkor is összegyűlt, ha valaki minden érettségi tárgyból elégségest kapott, egyből pedig közepest. "A minőség szolgálatában, a minőség érdekében javasoljuk az emelést" - nyilatkozta Rudas.
Idő, pénz, energia
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ által kiszámolt - és a HVG-ben közzétett - adatok alapján kiderül, hogy olyan szakok is voltak, ahol a felvettek jegyátlaga éppen hogy elérte a hármast, azaz sokan kettessel kerültek be. A Szolnoki Főiskola turizmus-vendéglátás szakán például a matematikából felvételizők jegyátlaga 2,42 volt, de a Szegedi Tudományegyetem mérnök informatikus szakán is csak 3,31 volt a matekból felvételizők jegyátlaga.
Év Jelentkezők száma Felvettek száma (fő) Bekerülési arány (%)
2004 167092 109570 65,6
2005 149827 102574 68,5
2006 132527 93828 70,8
2007 108987 81624 74,9
2008 96988 80922 83,4
Kettes-hármas osztályzattal azért sem szerencsés felvenni diákokat, mert olyan hátránnyal indulnak, s olyan tudásanyagot kell pótolniuk az egyetemeken, illetve főiskolákon, amelyeket a középiskolában már el kellett volna sajátítaniuk. Ez a felsőoktatási intézményeknek plusz idő, energia és pénz.
"A gyenge tanulók a többinek is ártanak, visszafoghatják azokat a hallgatókat is, akik különbek felkészültség alapján, s sokkal nagyobb tempót tudnának diktálni" - hangzott korábban a minimum ponthatár emelésére vonatkozó rektori magyarázat a TV2 híradójában.
A diákok is egyetértenek
A Hírszerző által megkérdezett diákok egyetértenek a ponthatárok növelésével: "Szerintem már így is sokkal több hallgató jár az egyetemekre, mint amennyinek kellene. Ahogy a szüleink mesélik, az ő idejükben az egyetemi profok még tudták minden diák nevét, ismerték őket. Talán úgy a tanítás-tanulás színvonala is magasabb volt."
A lapunk által megkérdezett gimnazista szerint szintén problémás, hogy sokkal több a diplomás, mint amennyit a munkaerőpiac be tudna fogadni. "Aki a 200 pontot kínkeservesen szerzi meg a 480-ból, és felháborítja a minimum emelése, annak nem biztos, hogy egyetemi tanulmányokban kellene gondolkodnia" - tette hozzá forrásunk. Ugyanezen a véleményen volt egy másik gimnazista lány is, aki szerint egyenesen felesleges ilyen alacsony ponthatárral szakokat indítani.
Idén 738 diák kezdte meg állami képzésen úgy a tanulmányait, hogy 200 pontnál kevesebbet szerzett, s 2578 tanuló indult neki ugyanilyen eredménnyel valamilyen költségtérítéses szaknak.
A gyengébbek úgyis kimaradnának?
Az eddigi rendszer s a hozzá társuló 160 pontos minimum határ, illetve a kettes-hármas átlagok az egyetemi vezetők szerint nem ösztönözték a diákokat kiváló érettségi eredmények elérésére, ezért kellett a változtatás.
> Egyre többen kerülnek be
A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás: a sok továbbtanulni vágyó fiatal közül csak igen kevesen juthattak be a felsőoktatási intézményekbe.
A későbbiekben aztán évről-évre nőtt az államilag finanszírozott helyek száma, mint ahogyan a továbbtanulási lehetőséget kínáló egyetemek és főiskolák köre is. A kétezres évek közepéig nőtt a továbbtanulási kedv, ez a trend viszont néhány éve megfordult.
A 2004. évi csúcshoz képest, amikor is a tavaszi jelentkezési időszakban több mint 166 ezer jelentkezőt regisztráltak, folyamatosan csökkent a továbbtanulni szándékozók száma, és idén már nem érte el a százezret sem.
A bekerülési arány viszont folyamatosan nő: míg két évvel ezelőtt a jelentkezési lapjukat beadók 70,8, tavaly 74,9 százaléka kezdhette meg felsőfokú tanulmányait, addig az idén már 83,4 százalék. (Forrás: felvi.hu)
A ponthatárok emelkedése az államilag finanszírozott képzésben körülbelül 750, a költségtérítéses képzésben pedig 1500-zal kevesebb hallgatót jelentene. Rudas Imre azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a gyenge képességű hallgatók általában nem állják meg a helyüket a felsőoktatásban, vagyis már az első pár hónap után kimaradnak. Rudas azt is kiemelte: a ponthatár emelése néhány intézménynél jelenthet forráskivonást, de a minőség javításáért ezt vállalni kell.
A műszaki szakokra volt a legkönnyebb becsúszni?
A 2008-as felvételi ponthatárokat böngészve számtalan olyan szakot találunk, ahol a költségtérítéses képzésre elegendő volt a 160 pont, de az állami képzések között is akad olyan szak, ahol 200 pont sem kellett a sikerhez.
A Budapesti Műszaki Főiskola villamosmérnöki szakán elég volt 162 pontot összegyűjteni, de az ELTE tanító szakára is elég volt ennyi pont. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán sem követeltek sokat: egy környezetmérnöknek 164, egy építőmérnöknek 176, egy gépészmérnöknek 160, egy villamosmérnöknek pedig mindössze 162 pont kellett a bejutáshoz.
Ezek az adatok is jól illusztrálják, hogy a műszaki jellegű szakokon volt a leggyakoribb az alacsony ponthatár; a minisztérium ugyanis idén leginkább a természettudományos és műszaki szakokat propagálta a felvételi időszakban, mondván: visszaesett az érdeklődés ezen szakok iránt. Ezzel nem ért egyet Fábri István, az Educatio Kht. elemzője, aki szerint mindez komoly csúsztatás, hiszen valóban van csökkenés, mint ahogy majdnem mindenütt, de a műszaki területen az egyik legkisebb, vagyis továbbra is igen komoly presztízse van ezeknek a szakmáknak.
Ennek ellenére a minisztérium számára fontosnak mutatkozott, hogy minél több diák kezdje meg tanulmányait reál szakokon, így a ponthatárok is ehhez igazodtak. Mérnök informatikus szakra a Műegyetemen 366 pont kellett, a Pannon Egyetemen és a Pázmányon még valamivel több mint 300, Debrecenben és Miskolcon több mint 200, míg a többi körülbelül fél tucat képzési helyen ennyire sem volt szükség.
(Forrás: Hírszerző, felvi.hu, MTI, FH)
(A Hírszerző cikkének szó szerinti átvétele.)
Kuruc.info: Megint csak bebizonyosodott (ráadásul pont a biztosannáci Hírszerző ismerte el), hogy igenis árt az oktatás színvonalának, ha lényegesen rosszabb felkészültségű embereket jobbak közé engedünk. És ez nem csak a cikkben tágyalt egyetemekre vonatkozik, hanem mindenre: általános iskolára is. Ugye, hogy igazunk van akkor, amikor például a Népszabadság és (az akkor még szélsőlib) Magyar Hírlap ezt alátámasztó felméréseire, kutatásaira hivatkozunk (link alább)? Ezek mellé most felzárkózott a Hírszerző.
Kapcsolódó cikk: Oktatás, orkok, integráció: lassú agónia, minden tönkremegy
