Ahogy már oly sokszor, Miskolc hivatalos TV-társasága, a Mikom, megint megmondta a frankót cigányügyben. Márpedig ők aztán igazán nehezen vádolhatók rasszizmussal, ahogy a szintén a nyíltan a cigánybűnözésre panaszkodó város szocialista (!) polgármestere, ill. egyenesen 95%-os arányokat emlegető rendőrfőkapitánya sem. Ajrópa, segíííííííts! Már a szocik, ill. a rendőrség is rászístá?!
Idézzük az ITT található cikket, eredetiben, mindennemű változtatás nélkül. Az eredetit is érdemes megnézni, tele van linkekkel. Ezeket nem hoztuk át, mivel túl sok időnkbe és energiánkba került volna az egyes hivatkozások “kurucosítása”, azaz a saját, kapcsolódó cikkünk megkeresése, belinkelése. A (plusz kommentárjaink miatt) legfontosabbat, a Mohácsi-fellépést, azért belinkeljük.
"Nem vagyunk rasszisták..."
A szegregáció felszámolását és az integrációt sürgető kisebbségvédelmi eszmék, szépek, de a gyakorlatban – rövidtávon legalábbis- megbuktak. Borsodban egyre nagyobb azoknak a falvaknak a száma, ahol többségben élnek a roma kisebbséghez tartozók és a megyeszékhelyen sem egyszerű a helyzet, mert, ha – a törvényi előírásoknak megfelelően- felszámolják a Miskolc peremterületén húzódó szegénytelepeket, a gettó felüti a fejét máshol.
- Cigánytelepeket nem lehet nyomtalanul eltűntetni, hiszen a gettósodás azonnal megindul máshol- nyilatkozta korábban portálunknak Dr. Szabó Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének vezetője. A szociológust igazolják a lyukói és az avasi állapotok is, ahol az új lakók életvitele megkeseríti a többségi társadalom mindennapjait. A borsodi cigányvajda kijelentette, létezik cigánybűnözés, de nagy port kavart tavaly, az a videó felvétel is, amin a cigány származású, Európa parlament képviselő, Mohácsi Viktória a szokásos protokoll helyett az elkeseredett miskolci állapotokkal szembesült.
Újraszerveződik a cigánytelep
A cigányság egyik kiugrási lehetősége a tanulás lehet, ezt a szegénysorból felemelkedő politikus példája is igazolja. Mohácsi Viktória kemény harcot folytat a „cigányiskolák” felszámolásáért, de a Miskolcon élő emberek nap - mint nap szembesülnek a ténnyel, hogy a szegregáció itt, helyi szinten elkerülhetetlen. A zömében romák által lakott területek iskoláiba, romagyerekeket iratnak, ha ezeket a telepeket felszámolják új „gettók” alakulnak ki, hiszen a többségi társadalom elmenekül, zuhannak az ingatlanárak ott, ahol új otthonra lelnek a felszámolt telepekről érkező csoportok. Ördögi kör a romakérdés, ott, ahol nagy számban élnek roma származásúak. Az ilyen területeken amint megvalósítják a törvényben foglaltakat, máris törvénybe ütköznek. Miskolc komoly pályázati pénzektől esett el a cigánykérdés miatt. Az országos szervezetek rasszistának tűntetik fel Miskolcot, pedig fogalmuk sincs a helyi állapotokról. Óriási tárgyalások, viták zajlanak azokkal, akik Miskolcra igyekeznek a rasszizmus és a szegregáció bélyegét rányomni – derült ki Káli Sándor, Miskolc polgármesterének a beszédéből, a 2008-as közmeghallgatáson. Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya is visszautasítja a rasszista vádakat. A kapitány kijelentése, miszerint 17 rablásból 17-et romaszármazású elkövetők számlájára írható végigutazta az országos sajtót.
„Számokkal nehéz vitatkozni..”
- Nem szoktam általánosítani, mindig konkrét esetekről számolok be a sajtótájékoztatón. A számokkal és a tényekkel nehéz vitatkozni, mi nem vagyunk rasszisták - hangsúlyozta a rendőrkapitány, aki szerint integrálni csak azt lehet, aki megért rá. És valóban, mit érünk azzal, ha eltűnik egy nyomortelep Miskolcról, de a felszámolt cigánysor kultúrája gyökeret ver máshol. Jó példa erre az Avas, ahol az utóbbi időben új bázisra leltek a fém tolvajok, méhtelepet üzemeltetnek a középszer utcai kis panellakásban, 30-50 fős csoportok tartózkodnak a 37-55 négyzetméteres otthonokban. a romák által elkövetett bűncselekmények és a romákat ért brutális támadások egyre nagyobb félelmet keltenek borsodban.
El lehet menni, de minek?
Az avasiak félelmét a városőrökkel igyekeznek felszámolni. Hamarosan lakossági fórumon fogják kikérni a lakosok véleményét a helyi politikusok arról, maradjon-e a próbaidős városőrség vagy menjen. 2008 mérföldkő ebből a szempontból, lehet cigánykérdésről beszélni, de a neheze, a több évtizedes integrációs folyamat még előttünk van. Persze van, aki teheti, és házat vásárol az ország „fényesebb” felén, ám a végtelenségig nem lehet menekülni, sokszínű országban élünk. A miskolci probléma előbb-utóbb rátalál az ország nyugati részeire is. Persze lehet sátrat bontani és vándorolni, de nem fér a bőröndbe, a Bükk, a történelmi belváros a „miskolci feeling” és ezer helyi csoda. Nem vagyunk rasszisták, de helyi gondokra, helyi válaszokat kell találni, mert, ahogy korábban is írtuk, Brüsszel messze van…
(mikom - Juhári Andrea)
Idézzük az ITT található cikket, eredetiben, mindennemű változtatás nélkül. Az eredetit is érdemes megnézni, tele van linkekkel. Ezeket nem hoztuk át, mivel túl sok időnkbe és energiánkba került volna az egyes hivatkozások “kurucosítása”, azaz a saját, kapcsolódó cikkünk megkeresése, belinkelése. A (plusz kommentárjaink miatt) legfontosabbat, a Mohácsi-fellépést, azért belinkeljük.
"Nem vagyunk rasszisták..."
A szegregáció felszámolását és az integrációt sürgető kisebbségvédelmi eszmék, szépek, de a gyakorlatban – rövidtávon legalábbis- megbuktak. Borsodban egyre nagyobb azoknak a falvaknak a száma, ahol többségben élnek a roma kisebbséghez tartozók és a megyeszékhelyen sem egyszerű a helyzet, mert, ha – a törvényi előírásoknak megfelelően- felszámolják a Miskolc peremterületén húzódó szegénytelepeket, a gettó felüti a fejét máshol.
- Cigánytelepeket nem lehet nyomtalanul eltűntetni, hiszen a gettósodás azonnal megindul máshol- nyilatkozta korábban portálunknak Dr. Szabó Tóth Kinga a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének vezetője. A szociológust igazolják a lyukói és az avasi állapotok is, ahol az új lakók életvitele megkeseríti a többségi társadalom mindennapjait. A borsodi cigányvajda kijelentette, létezik cigánybűnözés, de nagy port kavart tavaly, az a videó felvétel is, amin a cigány származású, Európa parlament képviselő, Mohácsi Viktória a szokásos protokoll helyett az elkeseredett miskolci állapotokkal szembesült.
Újraszerveződik a cigánytelep
A cigányság egyik kiugrási lehetősége a tanulás lehet, ezt a szegénysorból felemelkedő politikus példája is igazolja. Mohácsi Viktória kemény harcot folytat a „cigányiskolák” felszámolásáért, de a Miskolcon élő emberek nap - mint nap szembesülnek a ténnyel, hogy a szegregáció itt, helyi szinten elkerülhetetlen. A zömében romák által lakott területek iskoláiba, romagyerekeket iratnak, ha ezeket a telepeket felszámolják új „gettók” alakulnak ki, hiszen a többségi társadalom elmenekül, zuhannak az ingatlanárak ott, ahol új otthonra lelnek a felszámolt telepekről érkező csoportok. Ördögi kör a romakérdés, ott, ahol nagy számban élnek roma származásúak. Az ilyen területeken amint megvalósítják a törvényben foglaltakat, máris törvénybe ütköznek. Miskolc komoly pályázati pénzektől esett el a cigánykérdés miatt. Az országos szervezetek rasszistának tűntetik fel Miskolcot, pedig fogalmuk sincs a helyi állapotokról. Óriási tárgyalások, viták zajlanak azokkal, akik Miskolcra igyekeznek a rasszizmus és a szegregáció bélyegét rányomni – derült ki Káli Sándor, Miskolc polgármesterének a beszédéből, a 2008-as közmeghallgatáson. Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya is visszautasítja a rasszista vádakat. A kapitány kijelentése, miszerint 17 rablásból 17-et romaszármazású elkövetők számlájára írható végigutazta az országos sajtót.
„Számokkal nehéz vitatkozni..”
- Nem szoktam általánosítani, mindig konkrét esetekről számolok be a sajtótájékoztatón. A számokkal és a tényekkel nehéz vitatkozni, mi nem vagyunk rasszisták - hangsúlyozta a rendőrkapitány, aki szerint integrálni csak azt lehet, aki megért rá. És valóban, mit érünk azzal, ha eltűnik egy nyomortelep Miskolcról, de a felszámolt cigánysor kultúrája gyökeret ver máshol. Jó példa erre az Avas, ahol az utóbbi időben új bázisra leltek a fém tolvajok, méhtelepet üzemeltetnek a középszer utcai kis panellakásban, 30-50 fős csoportok tartózkodnak a 37-55 négyzetméteres otthonokban. a romák által elkövetett bűncselekmények és a romákat ért brutális támadások egyre nagyobb félelmet keltenek borsodban.
El lehet menni, de minek?
Az avasiak félelmét a városőrökkel igyekeznek felszámolni. Hamarosan lakossági fórumon fogják kikérni a lakosok véleményét a helyi politikusok arról, maradjon-e a próbaidős városőrség vagy menjen. 2008 mérföldkő ebből a szempontból, lehet cigánykérdésről beszélni, de a neheze, a több évtizedes integrációs folyamat még előttünk van. Persze van, aki teheti, és házat vásárol az ország „fényesebb” felén, ám a végtelenségig nem lehet menekülni, sokszínű országban élünk. A miskolci probléma előbb-utóbb rátalál az ország nyugati részeire is. Persze lehet sátrat bontani és vándorolni, de nem fér a bőröndbe, a Bükk, a történelmi belváros a „miskolci feeling” és ezer helyi csoda. Nem vagyunk rasszisták, de helyi gondokra, helyi válaszokat kell találni, mert, ahogy korábban is írtuk, Brüsszel messze van…
(mikom - Juhári Andrea)
