Ráadásul a hatalom számára fontos mokkavezérért többpárti összefogás bontakozott ki, az SZDSZ-es, volt pártállami besúgó Göncz Árpád ex-köztársasági elnöktől az MSZP-n át a narancsos "ellenzékig". Farkas ugyanis korábban a büdöskommunista, emberiség elleni bűnös Horn Gyula és az MSZP szövetségese volt, majd később a Zsidesz fogadta be, mint sok más köztörvényes, antimagyar bolsit, Csintalan Sándorig bezárólag. A tolvajelitnek olyan kedves Flóri, hogy kegyelmi ügyét, amelynek köszönhetően megúszta a börtönt a 90-es években, 30 évre titkosították. Nesztek, demokrácia. Amúgy már a hetvenes  és nyolcvanas években ült - nem antikommunista ellenálló tevékenységért. És ilyen, közpénzen kihízott sittesek ülhetnek más gazemberek mellett az Országgyűlésben. A "jobboldali", "nemzeti" Fideszben. Aki rájuk szavaz, az megérdemli a naponta az arcán landoló cigányköpetet is.

Kuruc.info

* * * * * * * * * * * *

Elmarad Farkas Flórián nagy érdeklődéssel várt büntetőpere. Sosem tudjuk már meg, kezelt-e hűtlenül pénzt a Lungo Drom cigány szervezet, egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke, megsértették-e a számviteli fegyelmet az általa vezetett alapítványoknál: Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így tiszta lappal futhat neki a választásoknak.

Nem mintha a kisebbségi törvény megkövetelné a feddhetetlenséget a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltektől, de a választások idején zajló büntetőper, esetleg egy bírói elmarasztalás beárnyékolhatta volna a felhőtlen és mindkét oldalról kiválónak minősített kormány-OCKÖ/Lungo Drom viszonyt. E kapcsolat fontosságát mind Horn Gyula, mind Farkas Flórián többször deklarálta, s egymás hátának lapogatásában odáig jutottak, hogy az OCKÖ (egyben a Lungo Drom) egyik alelnöke nemrég kijelentette - történetesen Nikolits titokminiszter fórumán -, hogy a cigányságnak érdeke az MSZP választási győzelme.

Az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott és folytat most is vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban a február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését.

Az eljárási kegyelem iránti kérvényt a miniszter javaslatával együtt az IM továbbítja Göncz Árpád hivatalához. Dr. Zentai Gyula, a hivatal kegyelmi ügyekben illetékes munkatársa szerint nem fordult még elő, hogy ne kapott volna kegyelmet az, akit az IM javasolt. Zentai Gyula egyenesen így fogalmazott: "A politikai felelősség a minisztert terheli." Ennek némiképp ellentmond az IM kegyelmi főosztályának vezetője, Tőkésné dr. Bánki Edit által lapunknak írásban küldött nyilatkozat: "A köztársasági elnök diszkrecionális jogkörben - indokolási kötelezettség nélkül - dönt, nem köti semmilyen irányban őt a miniszteri javaslat."

Sajnos harminc évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen nyomós okai voltak a miniszternek Farkas Flórián eljárás alóli mentesítésére. Az IM főosztályvezetője a titkosítást a személyiségi jogokkal magyarázta, a zárlat harminc évét pedig az adatvédelmi törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó fejezetére hivatkozva: a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő harminc éven belül nem nyilvános. Gulyás Csabának, az adatvédelmi ombudsman munkatársának értelmezése szerint egy közfeladatot ellátó személlyel kapcsolatos adatok bizonyos esetekben, tehát feladatkörével kapcsolatosan közérdekű adatnak számíthatnak. Eszerint a titkosítás akkor lehetne megkérdőjelezhető, ha Farkas Flórián nem egy civil szervezet vezetőjeként, hanem OCKÖ-elnökként vált volna gyanúsítottá.

A kegyelmet egyébként nem osztogatják könnyen: február 26-án 188-ból tizenketten kapták meg, ebből öten eljárási kegyelmet, köztük Farkas Flórián - tudtuk meg Tőkésné dr. Bánki Edittől.

Korábban nem tűnt ilyen simának az eset: Farkas után sikkasztás ügyében is nyomoztak. Egy, az Oktatási Központ Alapítvány tulajdonában és Farkas Flórián kizárólagos használatában lévő autó - nem Farkas hibájából - összetört, amire a biztosító két részletben több mint nyolcszázezer forintot fizetett - tudtuk meg Hegedűsné dr. Nagy Ágnestől, a nyomozás során a fokozott ügyészi felügyeletet ellátó ügyésztől. Több mint ötszázezer forint az alapítvány számlájára futott be, háromszázezer viszont postán Farkas Flórián kezébe, amit az ügyész szerint a Lungo Drom elnöke sem tagadott. "A pénz útja ezután követhetetlenné vált: sem a könyvelésben, sem a házi pénztárban nem bukkantunk nyomára."

Alapos gyanú volt a pénz elsikkasztására, csakhogy az akkor még másodrendű (mára egyedül maradt) gyanúsított, Paksi Éva azt vallotta, hogy ő átvette a pénzt, és betette a házipénztárba. Ott pedig az összekeveredett a Lungo Drom többi alapítványának pénzével. A Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság végül a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, mert nem sikerült olyan adatokat beszerezni, amelyek Paksi Éva állítását megkérdőjelezhették volna. A pénz az év végi pénztárzáráskor sem került elő. Hegedűsné dr. Nagy Ágnestől megtudtuk, hogy a nyomozás végén Paksi Éva azt állította: a ´94 novemberében elküldött háromszázezer forint 1997 augusztusában bukkant fel a pénztárban.

A Farkas Flórián elleni vádpontok közül így egyrendbeli hűtlen kezelés és kétrendbeli számviteli fegyelem megsértése maradt. Az elnök az utóbbit az általa megbízott könyvelő kisebb hibájaként minősítette, Hegedűsné dr. Nagy Ágnes ügyész szerint viszont a Hosszú Út Alapítványnál nem is volt könyvelés. Egy, a praxisában példa nélküli esetet említett lapunknak: az 1991. október 29-én alakult Hosszú Út Alapítvány a vizsgálat során bemutatta naplófőkönyvét, pontosabban egy főkönyvet, amelynek borítójára a Hosszú Út Alapítvány neve volt ráírva. Csakhogy a naplófőkönyvben az APEH 343/1990. számú hitelesítése szerepelt: a hitelesítés az alapítvány megalakulása előtti év augusztus 28-án történt. A Hosszú Út Alapítvány neve alatt benyújtott dokumentum ugyanis Farkas Flórián korábbi (még a kommunista időkben létrejött) szervezete, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége egyik alapítványának naplófőkönyve volt - tudtuk meg az ügyésznőtől. (Farkas Flórián 1989-től az MCDSZ főtitkára volt.)

Ilyen könyvelés birtokában érthető, hogy az alapítványok aggódtak az ügyészségi vizsgálat miatt. Többszöri kérésük ellenére sem adták ki számukra újból saját dokumentációjukat (dr. Kukri Éva, a vizsgálatot akkor folytató polgári szakos ügyész szerint az ügyészség ezzel a szokásos védekezési módot, az utólagos módosításokat akarta megakadályozni), de helyben betekinthettek saját könyvelésükbe. Dr. Kukri Éva szerint a papírokkal való másfél órás együttlét után az iratcsomagon látszott, hogy megbontották, valószínűsíthetően beletettek dolgokat. Hegedűsné dr. Nagy Ágnes pedig elmondta lapunknak, hogy ezt tanúvallomás is bizonyítja.

A nyomozás 1996. március 11-én indult, másfél év múlva, 1997. szeptember 16-án történt meg a vádemelés. Az ügyésznő szerint már 1996 májusában alapos gyanú volt arra, hogy Farkas Flórián az elkövető, mégis csak ősszel nevesítette a rendőrség az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást. A rendőrségen erős volt az Országos Rendőr-főkapitányság nyomása Farkas Flórián érdekében, a fokozott ügyészi felügyeletet gyakorló ügyész, Hegedűsné dr. Nagy Ágnes elmondta lapunknak, hogy a nyomozást irányító alezredes szeptember végén megkérte, hogy írásban utasítsa őt arra, hogy nyilvánítsa Farkas Flóriánt és Paksi Évát gyanúsítottá. (A rendőrség irányítása ilyen esetben kettős: az ORFK és az ügyészség is felügyeli őket, ami időnként ütközik egymással, ahogy ebben az esetben is.) Az ügyésznő ezt meg is tette, s csak ezután lett az ország első számú roma vezetője gyanúsított. (Az ORFK-t ekkor még a ´96 végén menesztett Pintér Sándor irányította.)

Nem csak Farkas Flórián adott alapítványi pénzből lakásépítési kölcsönt munkatársainak (egy ilyen ügyben kapott most az elnök kegyelmet), az Országos Önkormányzat is kisegítette a bázisát adó szervezetet, a választások után legatyásodott Lungo Dromot.

Az Állami Számvevőszék 1996. februári jelentése is említ már egy ilyen esetet (az OCKÖ 1995. április 11-én alakult meg): "Kölcsönszerződések alapján az önkormányzat készpénzben a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetségnek hárommillió forintot, a 100 tagú Cigányzenekar (az egyik OCKÖ-alelnök szervezete - K. GY.) részére egymillió forintot (...), az Oktatási és Továbbképző Központ Alapítványnak szintén egymillió forintot adott át (...), valamint két közgyűlési tagnak 300-300 ezer forint kölcsönt folyósított. A Lungo Drom Cigányszövetségnek a hárommillió Ft-ot 1996. május 31-ig visszafizetési határidőre elnökségi határozat alapján adták kölcsön, de erről írásos dokumentumot nem tudtak bemutatni."

Az OCKÖ és a Lungo Drom közötti pénzmozgás nem volt egyoldalú - derül ki e korai ÁSZ-jelentésből -, a Lungo Drom is adott kölcsön az OCKÖ-nek: 1995-ben 2,5 milliót. Dr. Kukri Éva, a Lungo Drom-alapítványokat először vizsgáló ügyész - aki korábban azt nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak, hogy a Lungo Drom alapítványainak számviteli fegyelméhez hasonlóval még soha nem találkozott - az OCKÖ és a Lungo Drom közötti pénzforgalomról így nyilatkozott a Narancsnak: "Találtunk olyan adatokat, amelyek alapján erre is ki lehetett volna terjeszteni a nyomozást, kezdeményeztük is az eljárást, de a Szolnok megyei rendőrség nem adta át ezt az ügyet az ORFK-nak, azt mondták, az OCKÖ-re nem terjed ki a hatáskörük." Molnár András ezredes, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója lapunk írásban feltett kérdéseire viszont (szintén írásban) így válaszolt: "Az OCKÖ és a Lungo Drom közötti pénzmozgásra az ügyészségtől a főkapitányság semmilyen információt nem kapott, illetve a nyomozás során semmilyen adat, gyanú nem merült fel a kérdésben, ezért ebben az irányban nem folyt nyomozás."

Szakértők, például dr. Pánczél Márta, a Magyarországi Roma Parlament Jogvédő Irodájának vezetője szerint joghézagot jelent, hogy a kisebbségi önkormányzatok gazdasági ellenőrzésére - ellentétben az egyesületekkel, amelyek törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el - csak az Állami Számvevőszék jogosult. "Nincs szabályozva semmi, így nincs tiltva sem, ezért lehetséges, hogy az OCKÖ kölcsönt adhat egy egyesületnek. Kakukktojás a magyar jogrendszerben a kisebbségi önkormányzatiság, a törvényalkotók a Nyugat felé akarták csak kipipálni ezzel a kisebbségi jogokat, és nem foglalkoztak később a joghézagok kitöltésével."

Farkas Flórián bírósági eljárás alóli mentesítésének hírére az elnök OCKÖ-n kívüli ellenzéke Farkas lemondásának követelésével reagált. Horváth Aladár, Osztojkán Béla és Zsigó Jenő szerint a Lungo Drom elnökének ügye az egész cigányságot kompromittálja. A három politikus a kormányhoz és a legfőbb ügyészhez írott nyílt levelében az OCKÖ működését törvénytelennek és antidemokratikusnak minősítette, mivel az általuk képviseltek évek óta semmiféle ellenőrizhető, érvényes információval nem rendelkezhetnek a testületről. A politikusok kitérnek azokra a százmilliókra is, amelyekkel a kormány az elmúlt hónapokban stafírozta ki az OCKÖ-t, illetve amellyel támogatni szándékozik a cigány önkormányzatot. (Az OCKÖ nemrég százmilliót kapott az Országos Területfejlesztési Alapból és egy országos cigány művelődési központra is több százmilliót igényel.) "Fennáll annak a veszélye, hogy előre meghatározott felhasználási program, demokratikus nyilvánosság és ellenőrzés nélkül ez a pénz szűk csoportérdekek, választási célok elérését fogja szolgálni" - írják a nyílt levél aláírói.

Bár Farkas Flórián most elkerülte a büntetőeljárást (nem volt ez mindig így: az elnököt 1975 és ´82 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt), alapítványainak ügyészi vizsgálata még nem ért véget: tb-tartozásaik ügyében a Szolnok Megyei Főügyészség most folytat vizsgálatot. A Lungo Drom által létrehozott Cigány Szociális Központ több mint hárommillió forint tb-tartozást halmozott fel (úgy, hogy a járulékok összegét a szolnoki önkormányzat, illetve a munkaügyi központ rendszeresen átutalta számlájukra, csak ők nem fizették be). Nagyné dr. Török Tímea ügyész nem kívánt a most folyó ügyről nyilatkozni, annyit tudtunk csak meg, hogy Farkas Flóriánt a napokban hallgatták meg. Farkas Flórián szerint az egészségbiztosítási pénztár elengedte tb-tartozásukat, amit lapunk kérdésére a megyei pénztár elnöke kategorikusan cáfolt. Az elnök mindössze az anyaszervezet, a Lungo Drom és a pénztár közti részletfizetési megállapodásról tudott beszámolni.

Talán ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a Lungo Drom idén is kapott költségvetési támogatást a parlamenttől, 4,2 millió forintot. Bár még mindig ez a legtámogatottabb roma civil szervezet, apanázsa messze nem éri el az MDF-kormány alattit. Igaz, ma már nincs is akkora szüksége rá, hiszen az MSZP-nek van már egy OCKÖ-je is, idén 120 milliós állami támogatással, amiből jut az anyaszervezetnek, a Lungo Dromnak is. Pénzek csurognak ide-oda, de a fontos elvtárs nem veszhet el. Csak a nem kompromittált, nem zsarolható cigány közéletnek lesz nehéz elfogadtatnia magát, ha egyszer majd helyzetbe kerül.