A Magyar Nemzet mai, általunk szkennelt cikke következik:
Szőnyeg alá söpört szlovákiai romakérdés
A helyi kisközösségek nyakába szakadtak a problémák - Ritkán kapnak országos visszhangot az etnikai konfliktusok
Szlovákiában utoljára öt évvel ezelőtt uralták a címlapokat a romák által elkövetett bűncselekmények: a második Dzurinda-kormány 2004-ben alakította át a szociális ellátórendszert, amelynek részeként negyedére csökkentette a szociális juttatásokat, ami romalázadást eredményezett.
Főleg Kelet-Szlovákiában volt pattanásig feszült a helyzet, ahol a legnagyobbak voltak a gazdasági és szociális problémák - mellesleg a mai napig nincs lényegi változás -, ugyanakkor ebben az országrészben él a legtöbb roma. Szociális gondjaikat (Kuruc.info: értsd: nikotin- és szesz-éhségüket) rablással, az élelmiszerboltok megrohamozásával, a kertek kifosztásával próbálták megoldani. Csak a katonaság bevetése hozott nyugalmat a térségnek.
A kormány és a parlament a felfokozott romaellenes hangulat visszafogására azzal reagált, hogy szigorúan ragaszkodott az Európai Unió ajánlásaihoz, megtiltotta a bűnüldöző szerveknek és az igazságszolgáltatásnak, hogy vizsgálják és nyilvánosságra hozzák a bűnözők nemzetiségét és etnikai eredetét, ennek megfelelően a sajtó sem dolgozhatott ilyen adatokkal. (Kuruc.info: “érdekes”, más országokban – Olaszország, Finnország, Anglia, Belgium stb. – simán megírják a lapok, ha cigány egy adott bűntény elkövetője [lásd pl. EZT]…) Országos szinten tehát olyan hangulat alakult ki, mintha megoldódott volna a romakérdés. Ráadásul a Dzurinda-kabinet végrehajtotta a közigazgatási reformot és megvalósította a fiskális decentralizációt, amivel gyakorlatilag helyi, illetve regionális szintre zsugorított minden olyan kérdést, amely a romákkal függött össze, akár foglalkoztatásukat, oktatásukat, egészségügyi és szociális ellátásukat illeti, vagyis az összes problémát ráhagyta a kisközösségekre. Ezért alakulhatott ki az elmúlt években, hónapokban olyan kép, hogy míg a szomszédos Csehországban és Magyarországon egyre feszültebb a helyzet a roma és nem roma lakosság között, Szlovákia a „béke szigete".
Csak a közvélemény-kutatások és azok eredményének értékelése mutatott rá arra, hogy semmivel nem jobb a helyzet Szlovákiában, mint nyugati vagy déli szomszédjánál. A többségi lakosság 70-75 százaléka például nem örülne annak, ha a szomszédja roma lenne, azt pedig a megkérdezettek 90 százaléka utasította el, hogy a családba beházasodjon roma fiatal. A felmérésekben az olyan szavakhoz, mint a lusta vagy összeférhetetlen, esetleg tolvaj, asszociációként a felmérés résztvevőinek 80-85 százaléka írta a roma vagy cigány kifejezést. (Kuruc.info: ahogy például az amerikaiak is a “cigány” szóból automatikusan a “bűnöző” kifejezésre asszociálnak. Talán nem véletlenül.)
A szakértőket tehát nem lepte meg, hogy a múlt hét szombatján a szélsőséges Szlovák Testvériség Polgári Társulás által meghirdetett „cigány terror elleni" tüntetésen megjelentek a kelet-szlovákiai Szentmihályfalva település nem roma lakosai is, és szembefordultak a rendezvény feloszlatására felsorakozott rendőrökkel, a falu polgármesterét pedig - aki felkérte a rendőrséget a beavatkozásra - petíciós aláírásgyűjtéssel akarják leváltani De a Szlovák Testvériség országosan is kiváltotta a lakosság szimpátiáját, mert általuk szereztek tudomást arról, hogy fél évvel ezelőtt a romatelep két fiatalja gyilkolta meg a helyi élelmiszerbolt 43 éves eladónőjét (Kuruc.info: na tessék… a “bűne” valószínű az volt, hogy lopáson kapta szegíneket), a szombati megmozdulás előtt pedig két tizenéves roma verte meg a helyi futballpálya 65 éves gondnokát, aki meg akarta akadályozni az öltöző televíziójának ellopását, s aki a mai napig kórházban van, egyelőre az biztos, hogy a támadás következtében elvesztette fél szemét.
Korábban a roma lakosság szociális helyzete, illetve_a többségi lakosság és a romák közti konfliktusok csak akkor kaptak országos visszhangot, ha rendkívüli helyzet alakult ki. Mint például idén tavasszal, amikor kiderült, hogy az egyik kassai rendőrőrsön a rendőrök kutyákkal ijesztgettek alig 10-12 éves roma gyerekeket és arra kötelezték őket, hogy egymást verjék. Csak később derült ki, hogy ezek a gyerekek gyakorlatilag bűnbandaként támadtak meg rendszeresen nyugdíjas embereket, s vagy a pénzüket, vagy a vásárolt javaikat lopták el tőlük. (Kuruc.info: természetesen a bőszen rászístázó, pedofilozó magyarországi, cigányfajvédő média, cigó megmondóemberek [pl. Balogh Artúr, aki rögtön lepedofilozta a rendőröket] valamiért “elfelejtették” ezt a tényt közölni az olvasóikkal, hallgatóikkal. Egyedül mi voltunk azok, akik jobban utánajártunk a dolgoknak) Nyilvánosságra került az is, nem ez az egyetlen ilyen banda a kelet-szlovákiai nagyvárosban. (Kuruc.info: a cigányfajvédők kedvéért átfogalmazzuk: finoman szólva nem általánosításra alkalmatlan, elszigetelt eset a dolog) Az alsókubini kórházba pedig egy romatelep gyermekeit vitték be egy fertőzés eredményeként, a 3- 12 éves lurkók még a kanalat sem ismerték, kézzel ettek mindent, biológiai szükségletüket pedig ott végezték el, ahol éppen rájuk jött (Kuruc.info: a mi deviánsaink sem jobbak…), a csapot még csak megnyitni sem tudták, az angolvécétől pedig egyenesen féltek (Kuruc.info: ez is valami idióta cigány babona [vö. “nagyszerű roma kultúra és hagyományok”], mint amilyen pl. az áldozatok szemének kiszúrása vagy betörés esetén a tetthelyre szarás?). És párhuzamosan kiderült, hogy hasonló romatelep legalább 50 van az országban, ezt állapította meg a Comenius Egyetem szociológiai tanszékének felmérése. (Kuruc.info: ha ilyen szintű utódokat ellik ott [is] a cigányok túlnyomó többsége, akkor felmerül a kérdés: miért kell támogatnunk, vagy egyáltalán engednünk egy olyan népcsoport féktelen szaporodását, amely civilizációs, szocializációs szintje ilyen? Ezekből a büdös életben még segédmunkás sem lesz, hát még orvos vagy mérnök. Mindig is nekünk kell majd eltartanunk az ilyeneket – és jó képet vágnunk ahhoz, hogy cserébe még jól meg is késelnek, ha az útjukba kerülünk.)
Szőnyeg alá söpört szlovákiai romakérdés
A helyi kisközösségek nyakába szakadtak a problémák - Ritkán kapnak országos visszhangot az etnikai konfliktusok
Szlovákiában utoljára öt évvel ezelőtt uralták a címlapokat a romák által elkövetett bűncselekmények: a második Dzurinda-kormány 2004-ben alakította át a szociális ellátórendszert, amelynek részeként negyedére csökkentette a szociális juttatásokat, ami romalázadást eredményezett.
Főleg Kelet-Szlovákiában volt pattanásig feszült a helyzet, ahol a legnagyobbak voltak a gazdasági és szociális problémák - mellesleg a mai napig nincs lényegi változás -, ugyanakkor ebben az országrészben él a legtöbb roma. Szociális gondjaikat (Kuruc.info: értsd: nikotin- és szesz-éhségüket) rablással, az élelmiszerboltok megrohamozásával, a kertek kifosztásával próbálták megoldani. Csak a katonaság bevetése hozott nyugalmat a térségnek.
A kormány és a parlament a felfokozott romaellenes hangulat visszafogására azzal reagált, hogy szigorúan ragaszkodott az Európai Unió ajánlásaihoz, megtiltotta a bűnüldöző szerveknek és az igazságszolgáltatásnak, hogy vizsgálják és nyilvánosságra hozzák a bűnözők nemzetiségét és etnikai eredetét, ennek megfelelően a sajtó sem dolgozhatott ilyen adatokkal. (Kuruc.info: “érdekes”, más országokban – Olaszország, Finnország, Anglia, Belgium stb. – simán megírják a lapok, ha cigány egy adott bűntény elkövetője [lásd pl. EZT]…) Országos szinten tehát olyan hangulat alakult ki, mintha megoldódott volna a romakérdés. Ráadásul a Dzurinda-kabinet végrehajtotta a közigazgatási reformot és megvalósította a fiskális decentralizációt, amivel gyakorlatilag helyi, illetve regionális szintre zsugorított minden olyan kérdést, amely a romákkal függött össze, akár foglalkoztatásukat, oktatásukat, egészségügyi és szociális ellátásukat illeti, vagyis az összes problémát ráhagyta a kisközösségekre. Ezért alakulhatott ki az elmúlt években, hónapokban olyan kép, hogy míg a szomszédos Csehországban és Magyarországon egyre feszültebb a helyzet a roma és nem roma lakosság között, Szlovákia a „béke szigete".
Csak a közvélemény-kutatások és azok eredményének értékelése mutatott rá arra, hogy semmivel nem jobb a helyzet Szlovákiában, mint nyugati vagy déli szomszédjánál. A többségi lakosság 70-75 százaléka például nem örülne annak, ha a szomszédja roma lenne, azt pedig a megkérdezettek 90 százaléka utasította el, hogy a családba beházasodjon roma fiatal. A felmérésekben az olyan szavakhoz, mint a lusta vagy összeférhetetlen, esetleg tolvaj, asszociációként a felmérés résztvevőinek 80-85 százaléka írta a roma vagy cigány kifejezést. (Kuruc.info: ahogy például az amerikaiak is a “cigány” szóból automatikusan a “bűnöző” kifejezésre asszociálnak. Talán nem véletlenül.)
A szakértőket tehát nem lepte meg, hogy a múlt hét szombatján a szélsőséges Szlovák Testvériség Polgári Társulás által meghirdetett „cigány terror elleni" tüntetésen megjelentek a kelet-szlovákiai Szentmihályfalva település nem roma lakosai is, és szembefordultak a rendezvény feloszlatására felsorakozott rendőrökkel, a falu polgármesterét pedig - aki felkérte a rendőrséget a beavatkozásra - petíciós aláírásgyűjtéssel akarják leváltani De a Szlovák Testvériség országosan is kiváltotta a lakosság szimpátiáját, mert általuk szereztek tudomást arról, hogy fél évvel ezelőtt a romatelep két fiatalja gyilkolta meg a helyi élelmiszerbolt 43 éves eladónőjét (Kuruc.info: na tessék… a “bűne” valószínű az volt, hogy lopáson kapta szegíneket), a szombati megmozdulás előtt pedig két tizenéves roma verte meg a helyi futballpálya 65 éves gondnokát, aki meg akarta akadályozni az öltöző televíziójának ellopását, s aki a mai napig kórházban van, egyelőre az biztos, hogy a támadás következtében elvesztette fél szemét.
Korábban a roma lakosság szociális helyzete, illetve_a többségi lakosság és a romák közti konfliktusok csak akkor kaptak országos visszhangot, ha rendkívüli helyzet alakult ki. Mint például idén tavasszal, amikor kiderült, hogy az egyik kassai rendőrőrsön a rendőrök kutyákkal ijesztgettek alig 10-12 éves roma gyerekeket és arra kötelezték őket, hogy egymást verjék. Csak később derült ki, hogy ezek a gyerekek gyakorlatilag bűnbandaként támadtak meg rendszeresen nyugdíjas embereket, s vagy a pénzüket, vagy a vásárolt javaikat lopták el tőlük. (Kuruc.info: természetesen a bőszen rászístázó, pedofilozó magyarországi, cigányfajvédő média, cigó megmondóemberek [pl. Balogh Artúr, aki rögtön lepedofilozta a rendőröket] valamiért “elfelejtették” ezt a tényt közölni az olvasóikkal, hallgatóikkal. Egyedül mi voltunk azok, akik jobban utánajártunk a dolgoknak) Nyilvánosságra került az is, nem ez az egyetlen ilyen banda a kelet-szlovákiai nagyvárosban. (Kuruc.info: a cigányfajvédők kedvéért átfogalmazzuk: finoman szólva nem általánosításra alkalmatlan, elszigetelt eset a dolog) Az alsókubini kórházba pedig egy romatelep gyermekeit vitték be egy fertőzés eredményeként, a 3- 12 éves lurkók még a kanalat sem ismerték, kézzel ettek mindent, biológiai szükségletüket pedig ott végezték el, ahol éppen rájuk jött (Kuruc.info: a mi deviánsaink sem jobbak…), a csapot még csak megnyitni sem tudták, az angolvécétől pedig egyenesen féltek (Kuruc.info: ez is valami idióta cigány babona [vö. “nagyszerű roma kultúra és hagyományok”], mint amilyen pl. az áldozatok szemének kiszúrása vagy betörés esetén a tetthelyre szarás?). És párhuzamosan kiderült, hogy hasonló romatelep legalább 50 van az országban, ezt állapította meg a Comenius Egyetem szociológiai tanszékének felmérése. (Kuruc.info: ha ilyen szintű utódokat ellik ott [is] a cigányok túlnyomó többsége, akkor felmerül a kérdés: miért kell támogatnunk, vagy egyáltalán engednünk egy olyan népcsoport féktelen szaporodását, amely civilizációs, szocializációs szintje ilyen? Ezekből a büdös életben még segédmunkás sem lesz, hát még orvos vagy mérnök. Mindig is nekünk kell majd eltartanunk az ilyeneket – és jó képet vágnunk ahhoz, hogy cserébe még jól meg is késelnek, ha az útjukba kerülünk.)
„A romakérdés nem új keletű, a problémák ismertek, de a kormányok nem szívesen foglalkoznak vele. A választások előtt, az ígérgetések idején még van is ötletük a rendezésre, utána viszont a GDP-növekedés a fontos, azt meg nem hozza el a romák oktatása és szocializálása. Egyszerűbb a szőnyeg alá söpörni a problémákat vagy másra mutogatni, mint tette ezt a szentmihályfalvai tüntetés kapcsán Dusan Caplovics, a romakérdésért is felelős kormány alelnöke, aki »a szomszédoktól importált problémának« nevezte a romák és nem romák közt kialakult felelősséget. Pedig élő problémáról van szó, s ha a politikusok hozzáállása nem változik, akár a 21. század meghatározó témája lehet Szlovákiában" - Írja a Sme napilap kommentátora most, hogy újra címlapos témává vált Szlovákiában (is) a romakérdés.
